Rendszerváltás és az MTI

	Interjúk
London, 1989. január 12. (BBC, Esti Panoráma) - Hogyan értékelik a magyarországi független csoportok az új törvényt? - ezzel kapcsolatban tegnap már interjút sugároztunk a Magyar Demokrata Fórum, az Inconnu független művészeti csoport, a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt képviselőivel. Ma délután telefonon felhívtam a Fidesztől Fodor Gábort, a Szabad Demokraták Szövetségétől pedig Eörsi Jánost. Először Fodor Gábortól kérdeztem, hogyan vélekedik az új törvényről, amely teret ad az MSZMP-n kívüli szervezeteknek. - Lehetővé teszi más szervezeteknek a működését is - de hát a leglényegesebb kérdésben, ami a társadalmat már hónapok óta izgatja, ez az egypártrendszer, többpártrendszer kérdése, illetve lehet-e pártokat alapítani Magyarországon? - ebben a kérdésben igazából a törvény nem sokat mond. Én ezt nagy fogyatékosságának és hibának tartom. Végül is azt a szöveget fogadták el - az eredeti verziót, vagyis, amit a kormány előterjesztett - és amely azt mondja, hogy egy párttörvényben fog a későbbiekben intézkedni a pártokról. Egyáltalán nem tartom helyes megoldásnak az egyesülési törvényt. Másként kellett volna szabályozni ezt a kérdést - ugyanis nem kíván sok szabályozást, és különösebb szabályozást. Illetve: ki kellett mondani ezt - hogy lehetőség van a pártok alapítására is - és a pártokat is végeredményben egyesületként kellene kezelni - nem pedig külön jogi fogalomként. Apró tisztázatlanságok is vannak ebben a törvényben. Viszont kiderült, hogy a különböző hozzászólásokból - amik nem pusztán a párt szempontjából, hanem más egyesületek és más típusú szervezetek működése szempontjából vizsgálták - hogy vannak azért apró fogyatékosságai. Mindenesetre az előbb elmondott súlyos problémájával - vagyis azzal, hogy igazából ez a törvény nem mert állást foglalni, és nem mert zöld utat adni a többpártrendszer kifejlődésének Magyarországon, hanem továbbra is haladékot adott az uralmon lévő pártnak és a kormányzó szerveknek, illetve a hatalmi elitnek arra, hogy valahogy próbálja befolyásolni a későbbiekben a maga szájíze szerint ezeket a politikai folyamatokat - tehát emellett a súlyos fogyatékossága mellett, és apró fogyatékosságait is nézve, egyébként - mindenképpen úgy érzem, hogy itt egy aprócska, de előre- lépés volt ez a törvény. Előrelépés volt ahhoz a tervezethez, ami eredetileg a társadalmi vitára került, ahhoz képest elég komoly előrelépés volt mind a gyülekezési, mind az egyesülési részében, hiszen ott - mondhatni - hogy a 30-as évekre emlékeztető jogszabályok voltak ezek, most kikerültek a törvényből. Viszont nem mondhatnám azt, hogy ez a törvény olyan, mint amilyen lehetne - tehát nem is olyan jó. Mindenképp egy kompromisszumos megoldást tükröz - mondhatnánk, hogy tükrözi az ország jelenlegi állapotát: sajnos, hogy egy ilyen törvényt volt képes megalkotni. - Fodor Gábort a Fidesz választmányi tagját hallották. És hogyan értékeli az új fejleményt Eörsi János, a Szabad Demokraták Szövetségének tagja? - A szervezet alapjában véve pozitívnak értékeli a két új törvényt - illetve most, ha az egyesülési törvényről van szó, akkor azt a törvényt - mert valóban arról van szó, hogy jogi kereteket biztosít független politikai kezdeményezések és politikai tevékenység számára. A tervezet, amelyet a kormány benyújtott, az az úgynevezett társadalmi viták hatására - és többek között a mi állásfoglalásunk hatására is - sokat módosult, és sokkal jobb lesz, mint korábban volt. Egy-két kitételtől eltekintve egyetértünk vele. - Melyek azok a kitételek, melyekkel nem értenek egyet? - Az egyik kitétel - ami egyébként az Országgyűlésen is fölmerült és vita tárgyát képezte -, az az, hogy a pártokat kivették a - részben kivették - törvény hatálya alól, és egy külön párttörvényt fognak megalkotni. Ugyanis egyetértünk azzal, és természetesnek tartjuk, hogy a politikai pártok működése (...) tehát a külső támogatást azt külön kell szabályozni. Ez más országokban is így van, azonban itt nemcsak erről van szó, hanem a nyilvántartásba vételről is szó van, amely által becsempészhetnek bizonyos program felülvizsgáló eljárást a nyilvántartásba vételi procedúrába. A működésre vonatkozóan is láthatatlan, hogy mi lesz a párttörvényben természetesen azt nem tudjuk. Tehát a nyilvántartás és a működés kérdése tekintetében a törvény az nem tesz különbséget párt és más társadalmi szervezet között. Ez az egyik kifogásunk és ellenvetésünk. Aztán vannak ilyen apróbb kifogások - az egyik például az, ami minket is érinthet - reméljük persze, hogy nem fog érinteni - hogy nincsen határidő megállapítva arra vonatkozóan, hogy mennyi idő alatt kell egy társadalmi szervezetet a bíróságnak bejegyeznie? Ott az a kitétel van, hogy soron kívül kell megvizsgálni a nyilvántartásba vételi kérelmet. Most annak a veszélye áll fönn - nem feltétlenül a mi esetünkben, hanem más esetekben is -, hogy valamilyen szervezetnek a nyilvántartásba vételi kérelmét az idők végezetéig elhúzzák. A további kifogásunk az, hogy az úgynevezett külön jogszabály alapján létesített társadalmi szervezetek, továbbra is a régi szabályok szerint működnek. Most ezek tulajdonképpen a társadalom egy csoportját - köztük a Munkásőrséget például, mert az is társadalmi szervezetnek számít - kiemelik a törvény hatálya alól. Egyébként ezt a Munkásőrségre vonatkozóan ezt meg is értem, mert ha ezt nem tennék, akkor működése a törvénynek a második paragrafusába ütközne, amely szerint társadalmi szervezet a fegyveres szervezet nem lehet. Tehát ezek a főbb kifogásaim már az egyesülési joggal kapcsolatban. A gyülekezési joggal kapcsolatban pedig az egyik az, hogy az Országháznál nem lehet tüntetést vagy felvonulást tartani -, ezt abszurdnak tartjuk, és az is furcsa, hogy amennyiben a rendőrség a tüntetés megtartását betiltó határozatot hoz, és a bíróság úgy ítélkezik, hogy ez jogtalan volt ez rendőrségi határozat, akkor további jogorvoslatnak nincs lehetősége. Ezért mi azt fogjuk javasolni - nem tudjuk hogy, természetesen, hogy milyen hatása lesz ennek a javaslatnak - hogy a Legfelsőbb Bíróság egy olyan állásfoglalást adjon ki, hogy ilyen esetekben a tüntetés szervezője az polgári peres eljárást indíthasson a kárának a megtérítésére. - Eörsi János - köszönöm szépen. A Szabad Demokraták Szövetségének tagja nyilatkozott az új gyülekezési és egyesülési törvényről. +++ 1989. január 12., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »