Rendszerváltás és az MTI

	A nemzeti ünnepek
(Demszky Gábor) München, 1989. január 3. (SZER, Világhíradó) - Folyamatban van egy idő óta a nemzeti ünnepek rehabilitálása Kelet-Európában. Az Országgyűlés patrióta gesztussal lepte meg legutóbbi ülésén a magyar társadalmat. A jövő évtől március 15-e állami ünnep, és munkaszüneti nap. Ezentúl nemcsak a diákság fogja megünnepelni a forradalom és szabadságharc évfordulóit. 1848 nemzeti külsőségei az iskolákból a közterekre kerülnek, a felvonulók között pedig ott. lesznek valamennyi nemzedék képviselői mellett a pártszervezetek, a KISZ - és egy rádióközlemény szerint a párt igényt tart az újonnan alakult független szervezetek közreműködésére is. Két valódi nemzeti ünnepnapunk közül az egyik mostantól államilag elismertté vált. A másik: október 23-a maradt ami volt, és nem nehéz előre látni, hogy a kormányzó MSZMP rossz lelkiismerete, s az aktualizált 1956-os követelések továbbra is ütközni fognak ezen a napon. Az ünnepek közötti hangsúly-eltolódás a politikai közélet dinamizálódásából következik. De mire véljük ezt a szép, nemzeti gesztust? Petőfi koszorúit az elmúlt másfél évtizedben csak a diákság helyezte el az emlékhelyeken, a hatalom képviselői pedig csak járőrkocsikban és rendőrkordon formájában voltak jelen. 1972-ben még többéves börtönbüntetéseket osztottak ki a megemlékezés szónokjára és hangadóira, és érdemes megjegyezni, hogy a rehabilitálásuk most sem merült fel. Az elkövetkező években iskolai kizárásokkal és figyelmeztetésekkel szegték a diákság ünneplő kedvét. Az 1980-as évek eleje óta mégis minden évben független demonstráció színhelye volt Budapest. A rendőri beavatkozás 1986-ban volt a legbrutálisabb. Az esti felvonulás szétverésére mint a "Lánchídi csatára" emlékeznek a résztvevők. A házkutatások és őrizetbe vételek is évek óta forgatókönyvszerűén ismétlődnek. Az idei március 15-ikét hét társammal együtt én magam is a kőbányai Gyűjtőfogházban ünnepeltem. Kézenfekvő, de túlságosan egyszerűsítő az a magyarázat, mely szerint a felvonuló diákok ezrei vívták ki március 15-ike nemzeti ünnepként való elismerését. A Politikai Bizottság és a parlament döntése inkább hangulatjavító intézkedés. A nyugati határon megszüntetett műszaki zár, az alternatív katonai szolgálat engedélyezése, a korábbinál liberálisabb útlevéltörvény - nos ezek azok a politikai döntések, amelyeknek a bővülő sorában most már a március 15-i ünnep is megemlíthető. De a magyar parlament döntésének nemzetközi előzményei is figyelemre érdemesek. Ugyanis északi KGST-szomszédaink is hasonló irányban mozdulnak el a korábbi internacionalista álláspontjukról. Ebben az évben volt a cseh függetlenség és a köztársaság kikiáltásának 70. évfordulója. Az évforduló tiszteletére október 28-át csehszlovák nemzeti ünneppé nyilvánították. +++ 1989. január 3., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »