|
|
|
|
A kelet-berlini ideológiai konferencia
|
-------------------------------------- London, 1989. szeptember 25. (BBC, Panoráma) - Tizenkét ország kommunista pártjának főideológusai befejezték kelet-berlini konferenciájukat, és - úgymond - a kommunizmus bírálói elleni elszánt küzdelmet szorgalmazták. A találkozóra azonban most olyan időben került sor, amikor az állítólag testvéri pártok között eddig példátlan nézetkülönbségek állnak fenn. Mint munkatársunk, Pártos Gábor elemzése kifejti, ma már maguk a találkozó résztvevői is nyilvánosan elismerik ezeket a különbségeket: - Különös találkozója volt ez a kommunista országok főideológusainak. A múltban bár voltak nézetkülönbségek a kommunista pártok között, ezeket véka alá rejtették és a minimumra próbálták korlátozni, most azonban egy asztalnál ültek az olyan kommunista pártok képviselői, amelyek az utóbbi időben heves szócsatát folytattak. A keményvonalasabb országok, mint például Kelet-Németország, Csehszlovákia és Románia az elmúlt néhány hónapban heves támadást intéztek a két élenjáró reformer, Lengyelország és Magyarország ellen, sőt még a Szovjetunió sem volt mentes ezen országok bírálata alól. A sztálinizmus jelenleg legmerevebb exponensének, Észak-Koreának képviselője egy szobába került Magyarország képviselőjével, azzal az országéval, melyet Észak-Korea korábban kapitalista bábnak nevezett, amiért diplomáciai kapcsolatot vett fel Dél-Koreával. A találkozó végén kiadott zárónyilatkozat persze tele volt a szokásos, régimódi szólamokkal, melyekbe azonban itt-ott belevegyült egy-két reformista elgondolás is. A nyilatkozat szövege persze még mindig utal a szocialista társadalom felépítésének általános logikájára, amely a múltban mindig is a szovjet politika egyetemes alkalmazását jelentette. Bármi is legyen azonban a hagyományos, illetve a reformista kijelentések keveréke, feltehető, hogy minden egyes kommunista párt egyszerűen figyelmen kívül hagyja majd mindazt, ami nincs ínyére. (folyt.)
1989. szeptember 25., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Kelet-berlini konferencia - 1. folyt.
|
A kommüniké például rendkívüli fontosságot tulajdonít a marxista-leninista tanoknak, miközben a magyar reformista kommunisták - akik a 10 nap múlva sorra kerülő pártkongresszuson könnyen magukhoz ragadhatják az MSZMP irányítását, - elítélték a bolsevik elméletet és szervezést, ami alig palástolhatja az, hogy egyszerűen elvetik Leninnek az érvényességét a XX. század végén. Tekintettel a nézeteltérések és a viták sokrétűségére, a szóban forgó találkozón bizonyára nehezére esett a résztvevő főideológusoknak, hogy tartózkodjanak az egymás elleni bírálattól, s habár a magyar képviselő, Barabás János egy interjú során elismerte, hogy sor került kritikus célzásokra, kijelentette: egyetlen országot sem ért névszerinti vád. A Szovjetunió a maga részéről vonakodik attól, hogy beavatkozzék egyre önálóbbá váló szövetségeseinek ügyeibe, ahhoz azonban ragaszkodik, hogy megőrizze stratégiai érdekeit egy viszonylag egységes tömb fenntartása útján. Ez magyarázza a zárónyilatkozatban említett szolidaritást Kelet-Németország, Kuba és Észak-Korea támogatására, akármennyire is ellenszenvesek ezen országok rendszerei más, kommunista országok reformistái számára. +++
1989. szeptember 25., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|