|
|
 |
|
 |
Tanácskozik a budapesti pártértekezlet (1. rész)
|
1989. szeptember 23., szombat - A területi elv szerint nem lehet lényegi álláspontokat kifejteni, érdemi vitát folytatni - ezt bizonyitotta az MSZMP budapesti pártértekezlete, amely szombaton kezdődött meg az MSZMP Budapesti Bizottsága Politikai Propaganda és Művelődési Központjában.
A főváros 18O ezres párdtagságát
képvIselő több mint 4OO küldött
csaknem 9 órás tanácskozás után úgy döntött, hogy míg korábban a
kerületi küldöttcsoportok szóvivőit hallgatták meg, a konstruktiv
vita kialakítása érdekében témakörönként alakítják ki
álláspontjaikAt, elsősorban az MSZMP programnyilatkozatáról, a párt
alapszabálytervezetéről, illetve a Történelmi utunk tanulságai című
dokumentummal összefüggésben. Ám ekkorra igencsak eljárt az idő.
A pártértekezletet szombaton délelőtt Jassó Mihály, az MSZMP PIB
tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg, s ezt
követően mintegy 3 órán át tarottt az ügyrend megvitatása, a
mandátumvizsgáló bizottság javaslatának elfogadása. Ennek
eredményeként született meg a döntés: az értekezleten csupán
tanácskozási joggal vehetnek részt a Budapesti Pártbizottság tagjai.
Ezután kezdődhetetett meg az érdemi tanácskozás, amelylek
rendhagyó módon nem volt vitaindítója, se központi előadója. A
tervezetekhez, illetve dokumentumokhoz készült írásbeli
előterjesztésekhez rövid szóbeli kiegészítéseket fűztek a napirendi
pont előadói - Nagy Mihály és Fabriczki András, a munkabizottságok
vezetői -, s ennek nyomán tolmácsolták küldött-társaik véleményét a
szóvivők - huszonlyolcan -, s csaknem hatvanan éltek az egyperces
szólás lehetőségével. Ezekből kitünt, hogy a budapesti pártmozgalom
az MSZMP egységét kívánja, amelynek alapja a radikális reform, a
gyors modellváltás, a következetes leszámolás a múlt hibáival.
Többen utaltak arra, hogy a pártértelmiség szerepe jelentősen
felerősödött a közéletben, s elsősorban az MSZMP munkásszekciójához
tartozók arra mutattak rá, hogy a munkások döntő része reformpárti.
A reformblokk szóvivője konkrét javaslatokat hozott a
pártértekezletre. Hangsúlyozta, hogy három markáns irányzat
rajzolódik ki az MSZMP-ben, s a reformkörösök és a
reformelkötelezett párttagok meggyőződése szerint feloldhatatlan
ellentmondás van a párt eddigi működését kielégitőnek, sőt
folytathatónak vélők, illetve a szocializmust és a diktaturát
egymást kizáró fogalomnak tartók között. (folyt.köv.)
1989. szeptember 23., szombat 21:55
|
Vissza »
|
|
Tanácskozik a budapesti pártértekezlet (2. rész)
|
Társai nevében úgy fogalmazott: meg kell teremteni a
párttagságnak azt a lehetőséget, hogy a saját maga válasszon,
szabadon, hogy melyik változattal ért egyet, melyik irányzatóoz
kíván csatlakozni.
A pártértekezleten számosan kifejezték azt a kívánságot, hogy az
MSZMP tegye világossá: a múltból mitől és kitől határolja el magát.
Követelményként hangzottt el, hogy a reform kibontakozásának
akadályozói minél előbb adják át helyüket a fiatal szakembereknek.
Október 23.-val kapCsolatban civilizált megoldást sürgettek a
küldöttek, hangsúlyozva, hogy a magyar tragédia évfordulóját A
nemzeti
megbékélés napjává kell tenni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 23., szombat 22:00
|
Vissza »
|
|
Tanácskozik a budapesti pártértekezlet (3. rész)
|
A tanácskozás feladata volt - harmadik napirendi pontként - az
MSZMP kongresszusára további husz küldött megválasztása. A késő
éjszakáig elhuzódó választáson az első fordulóban tizenegy küldött
kapott mandátumot. Közöttük van Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Iványi
Pál, a PIB tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Békesi
László pénzügyminiszter is.
A pártértekezlet - amelyen jelen volt Németh Miklós
miniszterelnök, az MSZMP Elnökségének tagja, akit az V. kerületben
választottak meg kongresszusi küldöttnek - vasárnap reggel vitával
folytatja munkáját. (MTI)
1989. szeptember 23., szombat 23:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|