Rendszerváltás és az MTI

	Nemzetközi sajtótájékoztató - Nagy Imre és sortársai (2. rész)
Különös jelentősége van annak, hogy a magyarság külföldi szervezetei, illetve prominens személyiségei felelős nyilatkozataikban ugyancsak a megbékélésre hívnak fel. Mindez azért különösen fontos, mert a június 16-i gyászszertartásnak egyben a nemzet méltóságát is ki kell fejeznie; ez mindenkinek erkölcsi kötelessége - szögezte le Horn Gyula. A külügyminiszter hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország szövetségesei Nagy Imre és mártírtársainak ügyét, az igazság feltárását magyar belügynek tekintik - észrevételek, kifogások sehonnan sem érkeztek. Éppen ellenkezőleg, az ügyben érintett országok támogatják a tényfeltáró munkát. Különösen nagy segítséget nyújtanak ehhez a jugoszláv párt- és állami szervek, amelyek számos fontos dokumentumot bocsátottak rendelkezésre. Ezek a többi között arról tanúskodnak, hogy 1956 november elején a jugoszláv vezetés is egyetértett Nagy Imre eltávolításával, és Kádár János hatalomra juttatásával; támogatta a szovjet beavatkozást. Ugyanakkor menedékjogot biztosított Nagy Imrének és társainak a jugoszláv nagykövetségen, s később is mindent megtett annak érdekében, hogy érvényesüljön ártatlanságuk, biztosítsák számukra a büntetlenséget. A Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére válaszolva Horn Gyula részletesebben is szólt a Jugoszláviából érkezett iratokról. Elmondta, hogy eddig két dokumentumcsomag érkezett Magyarországra. Az egyik az 1956. október 23-át megelőző nagykövetségi jelentéseket tartalmazza, a másik pedig - amelyet a napokban kaptak meg - az 1958. június 16-ig terjedő jelentéseket fogja át. A dokumentumok átvizsgálása után nem bukkantak új tényekre. Az iratok viszont megerősítik, hogy a jugoszláv nagykövetség, a jugoszláv vezetés rendkívül nagy figyelmet fordított az akkori magyarországi eseményekre; folyamatosan konzultált azokról a szovjet vezetéssel. Ennek jegyében került sor 1956. november 2-án és 3-án Tito és Hroscsov megbeszélésére Brioni szigetén. Tito elnök e megbeszéléseken kifejezte aggodalmát a magyarországi események miatt; úgy vélte, hogy Magyarországon ellenforradalmi események zajlottak le, veszélybe került Magyarország biztonsága, ami a környező országokat is veszélyezteti. Tito álláspontja az volt, hogy mindenképpen elkerülhetetlen - a kisebbik rossz - a Szovjetunió beavatkozása. (folyt.köv.) 1989. június 14., szerda 17:51
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »