|
|
|
|
Korrupciós ügyek felülvizsgálata - Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban (1. rész)
|
1989. május 17., szerda - Megtartotta első ülését a Minisztertanács által, a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatára létrehozott, büntetőjogászokból és történészekből álló bizottság. Ez alkalomból szerdán sajtótájékoztatót tartottak az Igazságügyi Minisztériumban.
László Jenő igazságügyminiszter-helyettes emlékeztetett arra, hogy e bizottság vizsgálati körébe az 1945 és 1962 között folyamatban volt büntetőügyek tartoznak. A 37 tagú testület feladata azon büntetőügyek számbavétele, amelyekről nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy koncepciós elemeket tartalmaznak. Tennivalói közé tartozik továbbá ezeknek az ügyeknek jogi és történészi elemzése, valamint a véleménynyilvánítás a megvizsgált ügyekről, illetve javaslattétel a törvénysértés következményeinek kiküszöbölésére. A Minisztertanács a közelmúltban létrehozott egy másik, úgynevezett elemző-értékelő bizottságot is, Ormos Mária akadémikus vezetésével. Ez a bizottság szakmai segítséget nyújt a jogász-történész bizottságnak, illetve annak konkrét javaslatait elemzi, s véleményezi a kormányzati döntést igénylő állásfoglalásokat. Földvári József, a bizottság jogász társelnöke rámutatott: feladatuk annak a megállapítása, hogy az akkor elítéltek, meghurcoltak egyáltalán követtek-e el bűncselekményt, s őket milyen jogi, erkölcsi és anyagi hátrányok érték. A vizsgálódásból igyekeznek olyan következtetéseket levonni, amelyek alapul szolgálhatnak egy megfelelő jogszabályi rendezéshez, s amely elégtételt szolgáltat az ártatlanul elítélteknek, illetve ma is élő hozzátartozóiknak. A professzor elmondta, hogy vizsgálódásuk középpontjában az úgynevezett politikai bűncselekmények állnak - hiszen elsősorban ezeknél lehet koncepciós elemeket felfedezni -, ám a felülvizsgálatot kiterjesztik az egyéb bűncselekményekre is. A politikai ügyek száma mintegy 30 ezer; a politikai motívumból fakadó eljárásokkal együtt azonban több százezerre tehető a vizsgálandó ügyek száma. A 28 jogász közül egy az adott időszak törvényeit, jogszabályait elemzi, egy másik pedig a büntetőpolitika irányítását kutatja, s a többiek vizsgálják a konkrét ügyeket. (folyt.)
1989. május 17., szerda 18:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Korrupciós ügyek felülvizsgálata - Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban (2. rész)
|
A tervek szerint mintegy négyezer ügyet elemeznek. Ez kellő alapot adhat annak megállapítására, hogy bizonyos ügycsoportokban a lefolytatott eljárások ártatlan embereket érintettek-e, vagy sem. A szükséges iratok egyébként a helyi bíróságokon, a Belügyminisztériumban, illetve különböző levéltárakban találhatók. Pillanatnyilag nem látják akadályát annak - mondotta Földvári József -, hogy hozzájuthassanak a kellő anyagokhoz. A vizsgálat egyébként nemcsak az irattanulmányozásból áll, sor kerülhet személyes meghallgatásra is. E munka egyúttal a bizottság feladatává teszi, hogy visszaállítsa az igazságszolgáltatás iránti tiszteletet és bizalmat. A mai jogászgeneráció kötelessége pedig, hogy kiépítse azokat a garanciákat, amelyek a hasonló esetek előfordulását ha nem is lehetetlenné teszik, de legalábbis megnehezítik - mutatott rá a jogászprofesszor. Zinner Tibor, a bizottság történész társelnöke arról szólt, hogy munkatársaival együtt alapvetően nem periratokat, hanem olyan úgynevezett előkészítő anyagokat, vezető testületi előterjesztéseket tekintenek át, amelyek meghatározták részben a Magyar Kommunista Pártnak, később a Magyar Dolgozók Pártjának, illetve a Magyar Szocialista Munkáspártnak az egyes perekben, illetve a büntető gyakorlatban kifejtett tevékenységét. Néhány büntetőügy iratait pedig azt követően tekintik át, hogy a Legfőbb Ügyészség befejezi azok felülvizsgálatát, s - óvás esetén - az ügyben döntést hoz a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa. Az említett vezető testületi anyagok kutatása azonban nem olyan egyszerű. Sok dokumentum nincsen Magyarországon, vagy megsemmisült. Ám a történészeknek lehetőségük lesz néhány egykori ügyész, bíró, igazságügyi vezető meghallgatására, akik a korabeli eljárásokban közreműködtek. A résztvevők ezt követően az újságírók kérdéseire válaszoltak. László Jenő elmondta: azért 1962-ig vizsgálják a büntetőügyeket, mert koncepciós perek nagy tömegben ezt követően nem fordultak elő. Amennyiben tudomást szereznek későbbi koncepciós elemeket tartalmazó ügyekről, a vizsgálatot természetesen azokra is kiterjesztik. A bizottságnak egyébként 1990 március 31-ig kell jelentését elkészíteni a Minisztertanács számára. A tervek szerint az iratok vizsgálatát novemberben befejezik, s ezt követően összegezik tapasztalataikat. A felülvizsgálatról készülő tanulmányt nyilvánosságra hozzák. Ugyancsak ennek a bizottságnak a feladata a törvénytervezet kidolgozása, amely rendezi ezeket az ügyeket. A testület azonban nem kapott felhatalmazást a törvénysértéseket előidéző személyi felelősség megállapítására. (folyt.)
1989. május 17., szerda 18:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Koncepciós ügyek felülvizsgálata - Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban (3. rész)
|
Földvári József hozzáfűzte: az esetek nagy részében a felelősségrevonás ugyan megfelelt az akkori jogszabályoknak, ám nem felelt meg azoknak az általánosan elfogadott és évszázadok óta élő erkölcsi, büntetőjogi alapelveknek, amelyek megsértése minden körülmények között jogtalannak minősül. Arra a kérdésre, hogy mely iratok vannak külföldön, s melyek semmisültek meg, Zinner Tibor példaként említette: 1945-47 között Magyarország a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részbeni felügyelete alatt állt, Sopronkőhidán szovjet bíróság működött. Az ott keletkezett iratok például nincsenek hazánkban. A munkásmozgalmi vezetők ellen folytatott, később koncepciósnak minősített perek iratait megsemmisítették, ám a rehabilitációs tárgyalások jegyzőkönyvei rendelkezésre állnak. Megsemmisítették a Kádár-per 1951-es iratanyagát is, ám megvannak az 1954-es peres felülvizsgálati rehabilitációs eljárás iratai. Ezeket a Belügyminisztérium archívumában őrzik. A bizottság azonban most nem ezekkel az ügyekkel foglalkozik, mivel ezek 1962-ben lezárultak. Zinner Tibor a TV Híradó kérdésére kifejtette véleményét a személyét, illetve Adalékok a magyaroroszági koncepciós perekhez című könyvét ért támadásokról is. Egyebek között elmondta, hogy 1973 decemberétől 1982 februárjáig a Fővárosi Levéltárban dolgozott, s ő foglalkozott a Budapesti Népbíróság és a Népügyészség irataival, amelyeket a BM átadott. Így hivatalból jutott hozzá a ,,levéltár-érett,, dokumentumokhoz. Ez az oka, hogy 1980-ban a Belügyminisztérium felkérésére szaktanácsadóként segítette a BM történetét feldolgozó kutatócsoport munkáját. Zinner Tibor hangoztatta: egy történész legyen objektív azzal is, aki áldozat volt, és azokkal is, akik bűncselekményeket követtek el. Egy másik kérdés kapcsán László Jenő kitért arra, hogy e vizsgálat lezárását követően módosítani kell a levéltári törvényt, illetve a bírósági iratok kezelésére vonatkozó jogszabályokat is. (folyt.köv.)
1989. május 17., szerda 18:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Koncepciós ügyek felülvizsgálata - Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban (4. rész)
|
Az újságírók megkérdezték, melyek azok az ügyek, amelyeket konkrétan vizsgálnak. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese elmondta: Demény Pál és Stomm Marcell altábornagy ügyében a legfőbb ügyész már óvást emelt. Rövidesen elrendelik a perújítási nyomozást a Pócspetri-ügyben. Befejezték a Nitrokémia- és Ferrotechnika-ügy iratainak vizsgálatát. Mindszenty József és társai ügyében a 80 dossziéból eddig 50-et sikerült tanulmányozniuk. László Jenő hozzáfűzte: konkrétan vizsgálják a Donáth-ügyet, a Grősz József kalocsai érsek, az Ordas Lajos evangélikus püspök, valamint Zsedényi Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke elleni eljárást, a gazdasági perek közül a Standard, a MAORT, a MFTR, a Földművelésügyi Minisztérium vezető tisztségviselői ellen folytatott eljárást, továbbá Peyer Károly, valamint Sólyom László ügyét, mivel ez utóbbiban az 1954-es rehabilitációs eljárásban nem született korrekt állásfoglalás. Feltehetően önállóan értékelik az úgynevezett szerzetes- és apáca-pereket, s a repülőtiszti ügyeket. A legfőbb ügyész helyettese Nagy Imre és társai ügyéről szólva - egyebek között - kiemelte: a felülvizsgálathoz dokumentumokat várnak a Szovjetunióból. A magyar kormánytól be kívánják szerezni a magyar-jugoszláv, illetve a magyar-román kormányközi megállapodást, az Elnöki Tanácstól és a kormánytól pedig az 1956. október 23. és november 4. közötti időszak dokumentumait, jegyzőkönyveit, kinevezési okiratait. Elmondta, hogy a Belügyminisztérium a tárgyalásokon készült 74 magnószalagot adott át a Legfőbb Ügyészségnek, ezek közül 35-öt már átmásoltak. Az 1958 júniusi tárgyalási napokról filmfelvétel is készült, ám ez még nem került elő. Amennyiben nem bukkannak a nyomára, vizsgálatot folytatnak, mikor, hol tűnhetett el. Egy újságíró az ártatlanul elítéltek kártérítéséről érdeklődött. László Jenő szerint minden bizonnyal erről is a vizsgálat végeztével előterjesztendő törvényjavaslat rendelkezik majd. Szólt az Igazságügyi Minisztériumba érkező állampolgári levelekről is. Amikor konkrét ügy felülvizsgálatát kérik a levélírók, a legfőbb ügyész, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke megvizsgálja a törvényességi óvás lehetőségét. Zinner Tibor végezetül arról szólt, hogy a bizottság felveszi a kapcsolatot a Magyar Történelmi Társulattal, s szívesen fogadják minden hazai és külföldi történész segítségét is. A sajtótájékoztató végén Borics Gyula igazságügyi államtitkár kért szót, mivel vitákat kavart az 1956 december 20. és 1961 december 13. között halálra ítéltek és kivégzettek nemrég közzétett névsora. (folyt.)
1989. május 17., szerda 18:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Koncepciós ügyek felülvizsgálata - Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban (5. rész)
|
A legtöbben azt kérdezték, miért szerepel a listán Francia Kiss Mihály, akit már korábban - háborús bűntett miatt - távollétében halálra ítéltek. Az államtitkár hangsúlyozta: Francia Kiss Mihály 1956-ban került elő, ekkor perújítást kezdeményeztek ellene háborús és népellenes bűntett miatt. Ám a vádpontok között szerepelt a fegyver- és lőszerrejtegetés bűntette is, amelyről akkor statáriális eljárásban döntöttek. Az akkori szabályok szerint e cselekmény is megalapozta halálos ítéletét és kivégzését. (MTI)
1989. május 17., szerda 18:40
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|