|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága (1. rész)
|
1989. április 10., hétfő - A Parlamentben hétfőn ülést tartott Nyitray Rékának, a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos főmunkatársának elnökletével a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága. Elsőként Meleg Zoltán, a Pest Megyei Tanács környezet- és természetvédelmi titkára tájékoztatta a testületet arról a napokban történt eseményről, hogy Nagymaros térségében kivágtak ötvenöt jegenyenyárfát. Meleg Zoltán elmondta, hogy a beruházók semmiféle engedélyt nem kaptak a nyárfák kivágására. Nem igaz az a feltételezés, hogy a fák egy bizonyos baktériumos betegségben szenvedtek volna, szakértők véleménye szerint a tapasztalt kiszáradást a beruházás következtében kialakuló vízhiányos állapot idézte elő. Ez a folyamat azonban - ugyancsak szakvélemények szerint - visszafordítható lett volna, a fákat meg lehetett volna menteni. A kár annál is nagyobb, mivel ez a nyárfasor meghatározta a táj képét. A későbbiekre vonatkozó tervek sem számoltak a fák kipusztításával, a majdani állapotot előrevetítő fantáziaképeken is látható a fasor.
A bizottság állást foglalt amellett, hogy a beruházó ilyen
jellegű, engedély néküli tevékenysége megengedhetetlen, s
feltétlenül szükséges vizsgálatot indítani a felelősség
megállapítására. E kérdés kapcsán szóba került az is, hogy a
térségben - akár a kivágott fatörzsekből - állítsanak emléket az itt
kárba veszett értékeknek. A meghívottként jelenlévő Varga Miklós
környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár ehhez
a kérdéshez kapcsolódva kifejtette: tudomása szerint a kivágás
időpontjában már csak 29 fa állt, s az őhozzá eljuttatott
szakvélemények ezeket a nyárfákat kivágásra ítélték. Az államtitkár
tudni vélte azt is, hogy a nagymarosi tanácselnök szóbeli engedélyt
adott a fasor kivágására. A későbbi szóváltásban a bizottság tagjai
vitatták e tájékoztatás pontosságát, rámutatva, hogy a kivágást
követően elkészített helyszíni jegyzőkönyvben is 55 fa szerepelt, a
helyi tanácselnöknek pedig nincs is illetékessége az ilyenfajta
kérdések eldöntésében.
Hoch Róbert akadémikus annak a véleményének adott hangot: a fák
gyors kivágása azt sugallmazza, hogy a beruházók nem a kormány
ígéretének megfelelően járnak el. Kifejtette még: az a rossz érzés
kísérti, hogy a társadalmi bizottság puszta létével egyeseknek
alibit szolgáltat, ám valóságos beavatkozásra a dolgok folyamatába
tulajdonképpen nincs módja. (folyt.köv.)
1989. április 10., hétfő 15:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága (2. rész)
|
Kindler József, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem
docense - akit szakértőként hívtak meg a tanácskozásra - azt
hangoztatta: az OVIBER nem veszi komolyan a kormány álláspontját.
Véleménye szerint - ehhez egyébként többen is csatlakoztak - új
gazdasági számításokat kellene elvégezni arról, hogy milyen
kockázattal jár a beruházás folytatása, illetve leállítása.
Ugyancsak javasolta, hogy a beruházás területét vizsgálják meg
földrengéstani szempontból is, mert az erre vonatkozó eddigi
elemzések nem tűnnek megnyugtatónak, s beláthatatlan következményei
lehetnek, ha a lágy, morzsolható kőzetágy miatt megmozdul a gát. A
térségben kialakítandó monitoring rendszer sem megfelelő. Az elmúlt
hetekben Magyarországon vizsgálódó amerikai szakembercsoport
véleménye is az, hogy egy ilyen nagy mértékű beavatkozás előtt
legalább öt éven át kellene figyelni a környezet különböző
tényezőit, hogy ehhez az alapállapothoz lehessen viszonyítani a
későbbi változásokat. Végül Kindler József arra mutatott rá, hogy a
beruházást energiatermelés, illetve -felhasználás szempontjából is
újra kellene gondolni.
Ez utóbbi felvetéshez kapcsolódóan Gánti Tibor, a MTESZ
környezet- és természetvédelmi tanácsának elnökhelyettese elmondta:
energiagazdálkodási szakemberek szerint 8,8 milliárd forintos
beruházással biztosítani lehetne azt az energiát, amelyet a
nagymarosi erőmű termelne. Ebből az összegből el lehetne végezni a
meglévő hazai hőerőművek rekonstrukcióját, s gépészeti
átalakításokkal a mostani 30 százalék helyett 50 százalékra lehetne
növelni az erőművek hatásfokát többletfűtőerő felhasználása nélkül.
Ezzel a gépészeti beavatkozással 22 milliárd forintos megtakarítást
lehetne elérni. Ha ez a szakvélemény megalapozottnak bizonyul - s
ezt mielőbb meg kell állapítani -, akkor a beruházást egy napig sem
szabadna tovább folytatni.
Felvetődött a vitában, hogy a magyar-csehszlovák határtól nem
messze, Léván épül egy négyszer ezer megawattos atomerőmű, amelynek
első blokkját hamarosan üzembe helyezik. Felhívták a figyelmet arra,
hogy a készülő monitoring rendszer méréseit terjesszék ki a
radioaktivitás vizsgálatára is.
A beruházás visszafordíthatatlan folyamataival kapcsolatban több
kétely merült fel. Amint azt Varga Miklós megerősítette, a kormány
állásfoglalása szerint visszafordíthatatlanságot csak a betonozási
munkák jelentenek, de azok még nem kezdődtek el. (folyt. köv.)
1989. április 10., hétfő 16:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága (3. rész)
|
A vissza nem fordítható folyamatokkal kapcsolatban Börtetics Sándor,
a Győr-Sopron Megyei Tanács környezet- és természetvédelmi titkára
arról tájékoztatta a bizottságot, hogy a Szigetközben 82 százalékos
az oda tervezett létesítmények kiépítettsége. Ha leállítanák a
nagymarosi beruházást, ez beláthatatlan következményeket okozna
Szigetköz ökológiájában. Másfelől: a mederrobbantások a megengedett
munkák közé tartoznak, ám ezeknek is felmérhetetlen hatása lehet a
karsztvizekre; ezt a tényezőt is figyelembe kellene venni.
Végül a bizottság tagjai a beruházás egyik sarkalatos kérdéséről
a szennyvíztisztításról váltottak szót Kovács György Zoltán, a
Komárom Megyei Tanács képviselője javaslatára. Általános volt a
vélemény: a magyarországi területeken bármit tegyenek is, az
hatástalan marad, amennyiben az osztrák vagy a csehszlovák oldalon
nem oldják meg a szennyvíztisztítást, nem építenek szennyvíztisztító
műveket. Erről a kérdésről részletesebben a következő, júniusi
ülésén tanácskozik a bizottság.
A vitában többször is felvetődött, vajon van-e értelme a
,,bizottságosdinak,, , mivel - az eddigiek szerint - nem tudják
érvényre juttatni javaslataikat. (MTI)
1989. április 10., hétfő 16:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|