Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottságának ülése (1. rész)
1989. március 1., szerda - Az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottsága Berdár Béla elnökletével szerdán összeült. Megvitatta azokat az irányelveket, amelyeket Magyarország és Csehszlovákia határvizi kormánymeghatalmazottai, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakemberei dolgoztak ki a bős-gabcsikovo-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezetvédelmével összefüggő magyar-csehszlovák megállapodás előkészítéséhez. Tájékozódott a bizottság a vízlépcsőrendszer hatásterületének szennyvíztisztítási helyzetéről és programjáról. Az eredeti napirendtől eltérően Bubla Gyula (Budapest) és kilenc más országgyűlési képviselő indítványáról is tárgyalt az ad hoc bizottság; ők tízen azt javasolták, hogy az Országgyűlés a soron következő ülésén vizsgálja felül a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló - az októberi ülésszakon hozott - határozatát. Indítványozták továbbá, hogy az Országgyűlés foglaljon állást a bős-nagymarosi vizierőmű ökológiai és ökonómiai kihatásának - független szakértők bevonásával történő - alapos és az ország lakosságának részletes tájékoztatása mellett folytatandó felülvizsgálatáról, továbbá a nagymarosi erőmű építési munkálatainak felfüggesztéséről. Csaknem három órás vita után a 20 tagú ad hoc bizottság megjelent 12 tagja közül kilencen úgy szavaztak: nincs szükség arra, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyét márciusban az Országgyűlés napirendjére tűzze. A tavaly októberi állásfoglalás óta sem az ország gazdasági állapotában, sem pedig a beruházás körülményeiben nem történt alapvető változás. A vita során Balla Éva (Budapest) szóvá tette: azért lenne szükség a kérdés újratárgyalására, mert az eddig eltelt időszakban nem hoztak nyilvánosságra - legalábbis ez terjedt el a közvéleményben - jónéhány vizsgálati eredményt, amelyek viszont szükségesek lennének a tárgyilagos döntés meghozatalához. Czoma László (Zala megye) szerint olykor arról is hallani, hogy a csehszlovák partnernek nem áll rendelkezésére a beruházás befejezéséhez szükséges pénz. Képes János (Budapest) arról érdeklődött, hogy a pótlólagos beruházások mennyiben változtatják meg a becsült beruházási költségeket. (folyt.köv.) 1989. március 1., szerda 17:41
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »