Rendszerváltás és az MTI

	Gazdasági és politikai vezetők előadásai a Vasas Akadémián (2. rész)
Intézményes módon kell védeni a verseny feltételeit. Határozott súlllyal szorgalmazzuk az import liberalizálását, a vegyesvállalatok alapítását, a vállalkozások élénkítését, az új társulási formák létrejöttét. Sikerre csak akkor számíthatunk, ha a gazdaság szereplői stabilnak, egyértelműnek és kiszámíthatónak tartják a kormányzati magatartást. Fontos, hogy olyan politikai egyesség jöjjön létre a kormány, a szakszervezetek és a társadalmi szervezetek között, amely a következetes gazdaságpolitikán alapszik; így a kormány - időnként - nem kényszerül meghátrálásra. Medgyessy Péter elmondta: a gazdaság átformálódásának látható jelei vannak. Az utóbbi időben a cserearányok másfél százalékkal javultak. Kiugró volt tavaly például a kohászat exportja, s a gépipar kivitele is jelentősen nőtt. Az agrárgazdaság exportja pedig túlszárnyalta a 80-as évek első felében elért csúcsteljesítményt. A miniszterelnök-helyettes a KGST-ről szólva rámutatott: a rossz elszámolási gyakorlat a magyar gazdaság számára nagy tehertételt jelentő rubelaktivumhoz vezet. Nem vállalhatjuk az ellentételezés nélküli többletexportot - hangsúlyozta. Cél a kontingensek által szabályozott kereskedelem lépésről-lépésre való csökkentése, s az, hogy a vállalati bevételt ne rögzített rubelárfolyamon számolják el. Szólt a költségvetési takarékosságról, amely - szerinte - nem enyhíti számottevően a lakosságra háruló terheket, mivel az egyes területek - gazdaságossági okból történő - visszafejlesztése más tekintetben jár gondokkal. Korábban sok olyan döntés született - mondta -,amelyet mai ismereteink birtokában nem hoznánk meg, sőt már a múltban sem lett volna szabad sort keríteni rájuk; ilyen például az Eocén-program, a kohászati rekonstrukció, a vasúti jármügyártás, az uránipari együttmüködés, vagy a bős-nagymarosi beruházás. E döntések öröksége terheli a jelenlegi korányzatot és azt a generációt is, amely fizetni kényszerül. Az előadást követően a hallgatóság számos kérdést tettek fel a miniszterelnök-helyettesnek, aki válaszában szólt arról: az NSZK-tól felvett 1 milliárd márka hitelhez az iparvállalatok pályázati úton juthattak hozzá. A hitel lendítőleg hatott az exportnövekedésre, de az első jelentősebb eredmények csak az idén, illetve jövőre várhatók. (folyt.köv.) 1989. február 27., hétfő 15:46
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »