|
|
 |
|
 |
Alkotmánybíróság - az alkotmányos rend védelme (1. rész)
|
1989. január 26., csütörtök - Az alkotmányos jogállam kialakításának társadalmi igénye szükségessé teszi az Alkotmánybíróság létrehozását - vélekednek az új alkotmányt előkészítő szakemberek. A nemrég elkészült alkotmány szabályozási koncepció-tervezetben rögzítették az Alkotmánybíróság szervezetére, hatáskörére vonatkozó javaslataikat. Megítélésük szerint ez a biróság a hagyományos igazságügyi szervezettől elkülönülten, önálló testületként működne,bíráit az Országgyűlés választaná. Szervezete elnökből, elnökhelyettesből, bírákból és hivatali apparátusból állna. Az alkotmánybírákat az Országgyűlés választja majd a nagy tekintélyű elméleti jogászok és a széles körű tapasztalatokkal rendelkező jogalkalmazók közül, 70. életévük betöltéséig terjedő időre. A tervezet szerint az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai a képviselőkkel azonos mentelmi jogot élveznek, más tisztséget nem tölthetnek be, képviselőnek nem választhatók meg. Tudományos és oktatói tevékenységen kívül más tevékenységet nem végezhetnek.
Az Alkotmánybíróság fő hatáskörében felülvizsgálná: nem sérti-e
az alaptörvényt valamelyik jogszabály. Ha megállapítja az
alkotmányellenességet, felfüggeszti a szóban forgó törvény
végrehajtását, illetve érvénytelennek nyilvánítja a kifogásolt
alacsonyabb szintű jogszabályt.
Az Alkotmánybíróság - az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök
(a tervezet számol azzal, hogy ez a tisztség lép az Elnöki Tanács
helyébe) felkérésére - előzetesen, a törvény kihirdetése előtt is
állást foglalhat: összhangban van-e az adott jogszabály az
alkotmánnyal. Hatáskörébe tartozhat egyebek között az Alkotmányban
rögzített alapjogok védelme.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy az Országgyűlés, az
Országgyűlés bizottságai, meghatározott számú országgyűlési
képviselő, a köztársasági elnök, a Legfelsőbb Bíróság, a legfőbb
ügyész, a kormány, az állampolgári jogok szószólója - ha létrehozzák
ezt a tisztséget - , a jogalkalmazó és az országos érdekképviseleti
szervek kapjanak jogosítványt alkotmánybírósági vizsgálat
indítványozására. Jelenleg még vitatott kérdés, hogy állampolgárok
is kezdeményezhessék-e az Alkotmánybíróság eljárását. Kétségtelen,
hogy az alkotmányjogi panasz intézményének megteremtése az
Alkotmánybíróság túlterhelését, az ügyek elhúzódását eredményezheti.
Növelheti azonban az alkotmány értékét, s hozzájárulhat az
állampolgárok és az állam közötti bizalom erősítéséhez -
állapították meg a jogászok. (folyt.köv.)
1989. január 25., szerda 22:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Alkotmánybíróság - az alkotmányos rend védelme (2. rész)
|
Az alkotmányjogi panasz előterjesztésének több módját
javasolták: köztük azt, hogy az állampolgár nem közvetlenül fordul
az Alkotmánybírósághoz, hanem az ügyében folyamatban levő bírósági
vagy hatósági eljárás során kezdeményez vizsgálatot, arra
hivatkozva, hogy az ügyének elbírálására alkalmazandó jogszabály
alkotmányellenes.
Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező -
hangsúlyozták a szakemberek.
Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről külön törvény
rendelkezik majd. (MTI)
1989. január 25., szerda 22:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|