|
|
 |
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások - Második forduló (21. rész)
|
Különösen nagy figyelmet kell fordítani azoknak a hatásoknak a
kivédésére, amelyek a leginkább rombolják a kialakult életformákat,
és a megszokott életkeretek szétesésével a gyors deklasszálódás vagy
a teljes egzisztenciális összeomlás veszélyeivel fenyegetnek. A
szűkös erőforrásokat elosztó állami szociálpolitika elidegenedett
intézményrendszere erre nem képes garanciát nyújtani, és a
kormányzat, a helyi tanácsok és a gazdasági szervezetek önkényes,
kapkodó döntései következtében az élet tervezhetőségének az esélyei
minimálisra csökkentek, ugyanakkor a helyzet napról napra romlik.
A válság gazdasági és szociális következményeiről akkor és csak
akkor lehet tágyalni, ha a hatalommal, intézményekkel nem rendelkező
Ellenzéki Kerekasztal képviselői hozzájutnak az ehhez
nélkülözhetetlen, elégséges, pontos és eddig jórészt hatalmi
monopóliumként kezelt információkhoz.
Ma nem az a probléma, hogy a kormányzat nem látja:
elengedhetetlen a tulajdonviszonyok átalakítása, a gazdaság
szerkezetváltása, az adósság kezelése, az infláció fékezése, a
válság lakosságra háruló következményeinek lehetséges mérséklése,
hanem az, hogy a kormányzat az MSZMP, az államapparátus és a
gazdaság egyes területeit uraló érdekcsoportok foglyaként csak ezen,
mozgásterét meghatározó erők szándékait és érdekeit tudja
érvényesíteni. Az utóbbi hónapok törvénykezése is megmutatta: a mai
parlament, mivel benne éppen az említett érdekcsoportok rendelkeznek
túlsúllyal, nem alkalmas arra, hogy valóban ellenőrizze a kormányt.
Amikor az Ellenzéki Kerekasztal gazdaságról tárgyal, természetesen
nem kívánja felhatalmazás nélkül helyettesíteni az Országgyűlést.
Ellenkezőleg, kötelességének azt tartja, hogy megakadályozza a
választásokig a szűk csoportok érdekeinek megfelelő, a távolabbi
jövőt is meghatározó döntések meghozatalát.
Nincsenek és nem is lehetnek illúzióink: míg a politika
sarkalatos kérdéseiben ha itt megállapodunk, akár már a közeli
jövőben is érzékelhetővé válnak az eredmények; a gazdasági
tárgyalásokkal azonban legjobb esetben is csak a zuhanás, a
leszakadás megállításának intézményi feltételeit teremthetjük meg. A
politikai megállapodások nyomán, a szabad választásokkal már
jelenünket is megnyerhetjük, a gazdaságiakkal csak jövőnket
biztosíthatjuk. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 22:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|