|
|
 |
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások második fordulója (3. rész)
|
Az országgyűlési képviselők tudatában vannak annak, hogy döntéseik
társadalmi és politikai hátterét nagy mértékben a három fél
tárgyalásai adhatják meg. A mai helyzetben nincs vesztegetni való
időnk, de a kapkodás, a sietség, a végiggondolatlanság sem lehet
vezérlő elvünk. Éppen ezért, amikor arra kérem önöket, hogy a
tárgyalások eredményes folytatása és mielőbbi sikeres befejezése
legyen a cél, egyetértek azokkal, akik azt jelzik, hogy a
társadalomban összegyűlt feszültségek, gondok olyan sokrétűek,
bonyolultak, hogy megoldásuk nemcsak közös erőt, hanem alkalomadtán
sok időt és türelmet is igényel. A sürgető idő és a megalapozott
döntéshozatal látszólag egymásnak ellentmondó követelménye úgy tűnik
feloldhatónak, ha a tárgyalások a bizottságokban, a szakértői
megbeszéléseken rendkívüli intenzitással folytatódnak.
Az első plenáris ülés óta eltelt néhány hét alatt a
tárgyalófelek szakértői megállapodtak a pontos tematikáról, a
tárgyalási szintekről, a munkabizottságok kiküldéséről, valamint a
megfigyelők meghívásáról. Ezt részletesen ismertetve elmondta:
Az első témakörben az érdemi politikai tárgyalások keretében a
demokratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló elvek és
szabályok meghatározása a feladat. Elsőként: az alkotmány-módosítás
időszerű tételei, a köztársasági elnöki intézmény és az
alkotmánybíróság kérdései. Másodszor: a politikai pártok működésének
jogi szabályozása. Harmadszor: a választásokkal kapcsolatos
kérdések, a választójogi törvények. Negyedszer: a Büntető
Törvénykönyv és a Büntetőeljárási Törvénykönyv módosításának elvei.
Ötödször: a tájékoztatás és az információ kérdései, az új
tájékoztatási törvény. Hatodszor: az erőszakos megoldásokat kizáró
jogi garanciák megteremtése.
A gazdasági és szociális válság leküzdésének stratégiai
feladatai tekintetében, először: a gazdasági válság, az eladósodás,
szerkezetátalakítás, az infláció stb. kezelésének stratégiai
kérdései. Másodszor: a gazdasági válság szociális következményei és
kezelésének módjai. Harmadszor: a tulajdonreform - különös
tekintettel az állami vagyon átalakulására. Negyedszer: a
földtulajdon és a szövetkezeti törvény kérdései. Ötödször: a
költségvetési reform és az államháztartási törvény. Hatodszor: a
versenyjog és a monopolellenes szabályozás, a vállalkozások jogi
akadályainak lebontása. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 19:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|