|
|
 |
|
 |
Interjú Bihari Mihállyal - 2/4. folyt.
|
Nem ezért mondom, hanem azért, mert úgy látom, hogy a Magyar
Szociáldemokrata Párt máig sem tudta tulajdonképpen önmagát
identifikálni, nem találta meg a maga sajátos szellemi, politikai
arculatát, és úgy néz ki egyre inkább, hogy egy acsarkodó
nosztalgiapárt marad.
- Míg eddig Bihari Mihályról, az emberről beszéltünk, hadd
kérdezzem most önt, a politológust, a politikai, a társadalmi
helyzet elemzőjét. Mindenekelőtt volt pártja, az MSZMP helyzetéről,
kilátásairól alakított véleménye érdekelne. Arról a pártról, amely a
mai válságos helyzetbe vezette az országot, arról, amelyről Szegeden
saját tagjai mondták, hogy halott.
- Azt nem hiszem, hogy halott. Mint párt halott abban az
értelemben, hogy szerintem az MSZMP nem párt, nem igazi párt, de ma
Magyarországon nincs egyetlen igazi párt sem. Szociológiai
értelemben működőképes, politizáló párt nincsen.
Az MSZMP egy etatizált, egy állomosodott közhatalom, és ezért
sem halott, mert rendelkezik ma még - habár nem szabad, hogy
illuziója legyen szerintem senkinek - azzal az óriási erőhatalommal
és közhatalommal, amivel gyakorlatilag még uralja ezt a rendszert.
Már nem képes irányítani, már nem képes fejlődési távot mutatni,
vagy fejlődési alternatívát adni ennek az országnak, de még uralja a
fennálló állapotokat. Ilyen értelemben az MSZMP pártosodása,
politizáló, politikai erővé válása az egyik legfontosabb kérdés.
Meggyőződésem, hogy az MSZMP egyetlen pártként vagy állomosodott
pártként nem képes politikai párttá válni, csak a szétszakadás,
szétválás után. Most nem az óhajaimat fogalmazom meg - ezt szeretném
hangsúlyozni -, hanem szociológiailag próbálom megérteni a
fejleményekeet és az eseményeket. Tehát úgy gondolom, hogy az
MSZMP-n belül oly mértékben eltérő politikai nézetek, platforomok,
programok vannak, hogy az egyetlen egy ilyen konglomerátumszerűen
összefogott gyüjtőpártban nem oldható meg, nem egységesíthető.
(folyt.)
1989. június 4., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|