|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Vissi Ferenc tájékoztatója az átalakuló ármechanizmusról
|
![](../img/spacer.gif)
1989. március 28., kedd - Előreláthatóan már 1990-ben ár- és kartellhivatallá alakul át a jelenlegi Országos Árhivatal, és ehhez legalább 130-140 érvényben lévő jogszabályt kell addig megváltoztatni. Ezt Vissi Ferenc államtitkár, a hivatal elnöke közölte kedden újságírókkal a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában rendezett szakosztályi beszélgetésen.
Elmondta, hogy előkészítésként már tavaly bevezették a fogyasztási javak 7-8 százalékának körében a gyártók és kereskedők közötti árkonzultációs rendszert. Ilyen árkonzultációkat folytattak legutóbb a februári élelmiszeráremeléseket megelőzően is, amelyek során például a konzervgyártók és a nagykereskedők közötti kompromisszumként sikerült elérni az átlagárak alkalmazását. A nagykereskedelem ugyanis különböző termelői árakon juthat hozzá a termékekhez, a kiskereskedelmi forgalomban viszont azokat egységesítik. A kartellszerű megállapodás megakadályozta, hogy a legmagasabb termelői ár érvényesüljön a fogyasztói árakban. Az államtitkár szerint a jelenlegi magyarországi ármechanizmusban a lakossági fogyasztásnak alig 20 százalékát érintik a kifejezetten hatósági árak. (Ide sorolják az energiaárakat, továbbá az új személygépkocsik árát.) Úgynevezett kvázi hatósági árkörbe egyes mezőgazdasági termékek árai tartoznak, ahol a hatósági ár mintegy védőárként érvényesül. Árhatósági kontrollt alkalmaznak a termékek 11-12 százalékánál, amelynek során az egyébként szabadáras termékek áremeléseit előzetesen be kell jelenteni; továbbá szűkebb körben árkonzultációkkal alakítják ki az árakat. Vissi Ferenc azt is bejelentette, hogy amennyiben a kormány korábbi támogatási politikájával igérete szerint szakít, akkor a jelenleg 10-14 százalékra tervezett idei inflációs ütem a következő években sem növekszik. Ugyanakkor tartósan számolni kell azzal, hogy a magyar gazdaságban meglévő mintegy 60-70 milliárd forintnyi árufedezet nélküli pénztöbblet eleve 8-9 százalékos inflációt jelent. Ugyancsak inflációs hatást rejt magában az erőteljesen szorgalmazott és már kimunkálás alatt lévő bérreform. Az infláció egy része egyébként gazdasági indok nélkül, kifejezetten a gazdálkodók és a lakosság inflációs várakozásának hatására alakul ki. (MTI)
1989. március 28., kedd 14:21
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|