Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Berend T. Ivánnal
London, 1989. június 27. (BBC, Panoráma) Berend T. Iván a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Központi Bizottság tagja tegnap este, rövid látogatásra Londonba érkezett. A BBC világszolgálatának angol adása számára készült interjút követően a Magyar Osztály is megragadta az alkalmat, hogy feltegyen neki néhány kérdést. Első kérdésem az volt, hogy miként értékeli Berend T.Iván a hétvégi KB ülés személyi döntéseit, illetve az új pártelnökségi testület létrejöttét. - Ez az MSZMP-n belüli reformszárnynak egy jelentős megerősödését mutatja, bár bizonyos kompromisszum jut kifejezésre, hangsúlyozottan és nyíltan kimondott kompromisszum is kifejezésre jut benne, azzal a céllal, hogy a párt különböző irányzatai között egy nyílt szakadásra kerüljön sor. Azonban a kompromisszummal együtt itt egy igen jelentős reformvonal erősödés következett be. - A 21 főre bővitendő új Politikai Bizottság személyi összetételéről még nem érkezett híradás, de vajon ettől az új testülettől mit várhatunk? Vajon itt is a reformerők fognak erőre kapni? - Azt hiszem, hogy ennek a testületnek a legfőbb szerepe most már a kongresszus előkészitésében lesz, és a Központi Bizottság munkájának a jobb előkészitését szolgálja. Én azt hiszem, hogy ez nagyjából ugyanezt az erőviszonyt fogja, vagy ugyanezt az erőviszonyt tükrözi, mint amit maga az elnökség mutatott. Habár nyilvánvaló, hogy olyan markáns reformszemélyiségek, mint az elnökségben, itt már új nevek, új személyek nem kaptak természetesen helyet. - Úgy gondolja-e a pártvezetés, hogy ezzel az új elnökséggel együtt a majdani választásokra jobb esélyekkel indul? - Igen, ez volt a kiindulás. A választások szempontjából két dolog látszott fontosnak ezen a központi bizottsági ülésen. Egyrészt, egy nagyon erőteljes és határozott reform megújulás, ami a további lépéseket nagyon erősen meghatározza. De ugyanakkor ez olyan formában, hogy ne kerüljön sor a párt kettészakadására, tehát ne váljanak ki azok az erők, amelyek egy nagyon egyértelmű reformvonalat most még nem tudnának követni. (folyt.) 1989. június 27., kedd
Vissza »

	- Interjú Berend T.Ivánnal - 1.folyt.
Hiszen a 700 ezres párttagság tulajdonképpen nincs igazán felkészülve ezeknek a változásoknak a maradéktalan követésére. - Az MSZMP ebből az alkalomból Pozsgay Imrét jelölte ki köztársasági elnöknek. A megelőző vitákban úgy értesültünk róla, hogy Pozsgay Imre a maga részéről amellett kardoskodott, hogy a köztársasági elnököt széleskörű jogkörrel ruházzák majd föl. Anélkül, hogy akkor még szóba került volna, hogy Ő lesz a hivatalos jelölt. Milyen előnyök, illetve hátrányok adódhatnak ebből? Arra gondolok, hogy nem hátrányos-e, hogy ha egy reformfolyamat ennyire személyi személyekhez kötődik, illetve a köztársasági elnököt olyan jelentős jogkörrel ruházzák fel, mely hosszú időn keresztül döntő kérdésekben számára vétójogot biztosít? - Azt hiszem, hogy ezen a stádiumon már a viták túljutottak és a mai politikai megegyezés keresésben a különböző politikai erőkkel, pártokkal, de még az MSZMP-n belűl is gyakorlatilag az erős nagyhatalommal felruházott köztársasági elnök koncepciója már nem érvényes. Inkább, ahogy most mondani szokás, egy ilyen középerős köztársasági elnöki posztban gondolkodnak, de több ellenzéki párt ezt is vitatja. Úgyhogy feltehetően a megállapodásokból egy nem túl erős köztársasági elnöki pozíció fog kiemelkedni. Egy olyan azonban, amely nemcsak formális, nem úgy mint ma, tehát tényleges politikai koordináló szerepet játszhat és hatalommal is rendelkezik, ha ez hatalom a parlament által nagyon erősen korlátozott is. - Amennyiben Pozsgay Imre tényleg elnyeri ezt a hivatalt, nem arról van-e szó, hogy az MSZMP ílymódon a hatalmi befolyását továbbra is érvényesíteni tudja? - Az MSZMP reformszárnya valóban ezzel jelentős poszthoz jutna, ami azt hiszem, hogy az egész átalakulási folyamat szempontjából és egyáltalán nem csupán az MSZMP szempontjából fontos. Én nekem legalábbis az a véleményem. Nyilván ekörűl ellentétes vélemények vannak, hogy a magyar átalakulásnak nagyon nagy érdeke, hogy az MSZMP jelen legyen benne. Ugyanis, ez biztosíthatja a békés átmenetet leginkább. És a jelenlét hiánya a szélsőségek veszélyeit hozhatná és a szocialista országokkal való konfrontálódás veszélyeit. Ezt nagyon el kellene kerülni. (folyt.) 1989. június 27., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Interjú Berend T.Ivánnal 2. folyt.
- Az elkövetkező kerekasztal-tárgyalások az ellenzék, illetve az MSZMP között lényegében átkerültek a parlamenti keretek közé, de Nyers Rezső az, aki a párt részéről tárgyalni fog ezekkel az ellenzéki szervezetekkel. Milyen tárgyalási pozíciót foglal el a párt? - A tárgyalás gyakorlatilag inkább akörül forog most, hogy mi legyen előbb: - a szabad választások, vagy a különböző parlamenti törvényhozási lépések az alkotmány reformjáig. Nagyjából afelé hajlik - amennyire tájékozódott vagyok erről - a tárgyalások menete, hogy a törvényhozást, már a legfontosabb törvényhozási lépéseket az új parlament fogja végrehajtani. Tehát, tulajdonképpen amibe most meg kell állapodni az leginkább egy választási törvény, ami önmagába is nagyon fontos, tehát hogy milyen játékszabályok szerint kerül sor a választásokra. Hát itt sok lehetőség adódik természetesen. A választások időpontjának a megválasztása, eldöntése. Ebbe is teljes konszenzus kell, hogy a választások után egy teljes megegyezés alapján létrejött választás játszódjék le, és annak megfelelő parlament jöjjön létre. Különben az új parlament legintimitása is megkérdőjelezhető lenne. És természetesen, hogy ezeken a tárgyalásokon a választások időpontját is meg kell határozni. Az időpont alatt én most már nemcsak az egy időpontot értem, hanem a választások menetének az időpontját, tehát, hogy választások, parlamenti választások és köztársasági elnöki választások hogy kövessék egymást,vagy együtt legyenek. Tehát ezek a kérdések állnak most leginkább előtérbe, hiszen Magyarországon nincs olyasmiről szó, mint mondjuk Lengyelországban volt. Hogy egyfajta előzetes megállapodás korlátaival kerüljön sor a választásokra. Erről már nincs szó a tárgyalások során. Úgyhogy azt kell mondani, hogy inkább a technikai kérdések dominálnak, bár ezek önmagukban is politikai jelentőségűek. +++ 1989. június 27., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »