|
|
 |
|
 |
Az MSZMP és az ellenzék
|
London, 1989. június 14. (BBC, Panoráma) - Mint ismeretes,
tegnap megkezdődtek a hivatalos megbeszélések a magyar kommunista
vezetés, az általa meghívott különféle hivatalos társadalmi
szervezetek, valamint az ellenzék között. Ha esetleg a hivatalos
tömegszervezeteket is különállónak tekintjük, háromoldalú
tárgyalásokról beszélhetünk.
Stúdiónkba invitáltuk Schöpflin György londoni politológust,
akihez első kérdésem: - Neveznénk-e ezt a találkozót történelmi
jelentőségűnek?
- Abból a szempontból, hogy idestova 40 év óta ilyen tárgyalások
nem voltak Magyarországon, ez tényleg történelmi jelentőségű. Persze
hogy mire jutnak ki, az még mindig nem világos - nevezzük
kétoldalúnak, esetleg háromoldalúnak. Feltételezhetően itt
Magyarország jövendő politikai rendszerét fogják valamennyire
leszögezni, és erre szerintem szükség van minél előbb.
- Ezekkel a tárgyalásokkal kapcsolatban záporoznak a hasonlatok
több szempontból is. Az egyik ami adódik: a lengyel
kerekasztal-tárgyalások. Milyen hasolóságot, vagy különbséget látsz
ezek között?
- Annyiban van hasonlóság, hogy Lengyelország és Magyarország
egyaránt próbálnak kikerülni a szovjet tipusú rendszerből, egyfajta
demokratikus rendszerbe, de itt majdhogynem vége is van a
hasonlatnak. A legfontosabb különbség szerintem a következő: a
lengyel társadalomnak és ezen belül az ellenzéknek, tehát a
Szolidaritásnak volt vagy majdnem 10 éve. Ez alatt a tíz év alatt
tulajdonképpen megszervezte önmagát. Nem volt tökéletes, ezt egy
percre sem állítom, mert sokkal nehezebb egy pártnak, vagy egy
ellenzéknek saját magát megszervezni az illegalitásból, mint ami
most Magyarországon van, a legalitásból. Sokkal tömörebben lehet
valamit megszervezni az illegalitásban. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP és az ellenzék - 1.
|
Magyarországon ez a lehetőség tulajdonképpen nem volt meg, mert
a Kádár-rendszer ennek elejét vette, és a Kádár-rendszer voltaképpen
depolitizálta a társadalmat olyannyira, hogy rettenetesen nehéz volt
bármit is megszervezni. Tehát az alapállása a magyar ellenzéknek
sokkal lazább, sokkal cseppfolyósabb a helyzet. Ebből a szempontból
sokkal nehezebb összeállítani egyrészt az ellenzék szervezettségét,
másrészt kialakítani azokat a szálakat, amelyek a pártokat fűzik a
néphez. Azt hiszem itt van az egyik legnagyobb problémája az egész
magyar politikumnak: mert ugyanez a probléma áll fenn voltaképpen a
kommunista párttal szintén, amely már kezdi elveszteni a talajt a
lába alól.
- Egy olyan különbség is az embernek az eszébe jut, hogy a
Szolidaritás szervezettel, amikor a kormány tórgyalt, egy
tömegmozgalommal tárgyalt, ez nyilvánvaló volt. A magyar ellenzéki
csoportok vagy pártok mennyiben képviselnek tömegvéleményt? Mennyire
reprezentatívok Magyarországon ezek a csoportok?
- Ez egy alapvető probléma és egy alapvető különbség. A válasz a
kérdésedre szerintem az, hogy senki sem tudja. Voltaképpen senki sem
tudja, hogy a magyar társadalom, a magyar nép mit is gondol egyes
dolgokról. Persze nagyon jól lehet tudni, hogy nagyon nem tetszik a
magyar társadalomnak a mostani gazdasági helyzet. De hogy ez milyen
fajta politikai tükröződést kap, az egy egész más kérdés.
Ebből a szempontból azt hiszem aggodalmas az, hogy voltaképp hat
hónap alatt az ellenzéknek nem sikerült kialakítani azokat a szoros
kapcsokat a néppel, amelyek létrejöttek Lengyelországban. És persze
ebből a szempontból szintén nem segít az ellenzéknek az, hogy most
már minden mehet -, tehát a glasznoszty tökéletes kiszélesedése -
hogy így fejezzem ki - mert akkor mindenfajta beszéd, vita
felnagyul, és sokkal nehezebb kiigazodni egy ilyen helyzetben, mint
egy tömörebb helyzetben - ami az illegalitásbál adódik. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP és az ellenzék - 2.
|
- Az eddigi megnyilatkozásokból úgy tűnik, hogy a kormány és a
párt, tehát a hatalom igyekszik az ellenzéket bevonni a felelősségbe
gazdasági téren, hogy ezzel elterelje esetleg a figyelmet a
olitikáról. Ezzel szemben az ellenzék ettől vonakodik, és inkább
politikai téren akar vitázni. Jól látjuk ezt?
- Én is nagyjából így látom, hogy itt két dolgoról van szó.
Egyik, hogy nagyon szeretné a hatalom átruházni a felelősséget a
gazdasági katasztrófáért az ellenzékre is. Hogy legyen egy egységes
koalíciós kormányszerűség, amely aztán vállalja a felősséget a
nagyon nehéz évekért, amelyek most be fognak következni.
Ugyanakkor az ellenzék szempontjából mindig is világos volt,
hogy politikai kibontakozás nélkül nem lehet megoldani a gazdasági
problémát, de ugyanankkor hogyha nem vállal felelősséget a
politikáért, a politikai hatalomért, akkor tulajdonképpen nem
cselekszik politikailag frakcionális módon, mert a politikai
hatalomnak el kell vállalni a felelősséget is. Ebből is kiderül,
hogy mennyire fejletlen az ellenzék ebből a szempontból a mostani
helyzetben, ami nem meglepő.
- A hatalmon belüli viszályra talán utal az a megjegyzés tegnap
Grósz Károly részéről, melyben enyhén - vagy talán nem is annyira
enyhén - célzott a közelmúlt demokratikus változásainak tragikus
fordulatba-fejlődéséről, amivel nyilvánvalóan célzott a kínai
eseményekre. Párton belül mire számíthatunk, mit gondolsz? (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP és az ellenzék - 3.
|
- Van az elképzelés a pártreformerek részéről, hogy valamikor az
ősszel megtartják a pártkongresszust, akkor egy utódpártot
alapítanak - mármint a pártreformerek - és ez lesz az MSZMP
jogutódja. És hogy mi történik a Grósz-vonallal, vagy a
dogmatikusokkal, vagy a Münnich Ferenc Társasággal? - azok
valahogyan elmennek és egy új pártot alapítanak - ez nem teljesen
világos. Ez az egyik forgtókönyv.
Azonban van egy másik lehetőség is, hogy tényleg csak
folytatódik ez a viszály, és ez megbénítja a pártreformereket, és
akkor még gyengébb helyzetbe kerül a magyar politikai vezetőség. Ezt
én nem tartom teljesen valószínűnek, mert szerintem Grósz Károly
pozíciója egyre gyengébb. Hogyha megnézzük az elmúlt hat hónapot -
tulajdonképpen egy évet - amióta hatalmon van Grósz Károly, lehet
látni, lépésről-lépésre veszíti el a hatalmát, a presztízsét, tehát
egyre gyengébb politikailag, és ebből adódóan keletkezik egy
politikai vákum. Ebbe a politikai vákumba nyomulnak be különféle
politikai erők. Többek között az ellenzék. +++
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Az MSZMP és az ellenzék - 1.
|
Magyarországon ez a lehetőség tulajdonképpen nem volt meg, mert
a Kádár-rendszer ennek elejét vette, és a Kádár-rendszer voltaképpen
depolitizálta a társadalmat olyannyira, hogy rettenetesen nehéz volt
bármit is megszervezni. Tehát az alapállása a magyar ellenzéknek
sokkal lazább, sokkal cseppfolyósabb a helyzet. Ebből a szempontból
sokkal nehezebb összeállítani egyrészt az ellenzék szervezettségét,
másrészt kialakítani azokat a szálakat, amelyek a pártokat fűzik a
néphez. Azt hiszem itt van az egyik legnagyobb problémája az egész
magyar politikumnak: mert ugyanez a probléma áll fenn voltaképpen a
kommunista párttal szintén, amely már kezdi elveszteni a talajt a
lába alól.
- Egy olyan különbség is az embernek az eszébe jut, hogy a
Szolidaritás szervezettel, amikor a kormány tórgyalt, egy
tömegmozgalommal tárgyalt, ez nyilvánvaló volt. A magyar ellenzéki
csoportok vagy pártok mennyiben képviselnek tömegvéleményt? Mennyire
reprezentatívok Magyarországon ezek a csoportok?
- Ez egy alapvető probléma és egy alapvető különbség. A válasz a
kérdésedre szerintem az, hogy senki sem tudja. Voltaképpen senki sem
tudja, hogy a magyar társadalom, a magyar nép mit is gondol egyes
dolgokról. Persze nagyon jól lehet tudni, hogy nagyon nem tetszik a
magyar társadalomnak a mostani gazdasági helyzet. De hogy ez milyen
fajta politikai tükröződést kap, az egy egész más kérdés.
Ebből a szempontból azt hiszem aggodalmas az, hogy voltaképp hat
hónap alatt az ellenzéknek nem sikerült kialakítani azokat a szoros
kapcsokat a néppel, amelyek létrejöttek Lengyelországban. És persze
ebből a szempontból szintén nem segít az ellenzéknek az, hogy most
már minden mehet -, tehát a glasznoszty tökéletes kiszélesedése -
hogy így fejezzem ki - mert akkor mindenfajta beszéd, vita
felnagyul, és sokkal nehezebb kiigazodni egy ilyen helyzetben, mint
egy tömörebb helyzetben - ami az illegalitásbál adódik. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Az MSZMP és az ellenzék - 2.
|
- Az eddigi megnyilatkozásokból úgy tűnik, hogy a kormány és a
párt, tehát a hatalom igyekszik az ellenzéket bevonni a felelősségbe
gazdasági téren, hogy ezzel elterelje esetleg a figyelmet a
politikáról. Ezzel szemben az ellenzék ettől vonakodik, és inkább
politikai téren akar vitázni. Jól látjuk ezt?
- Én is nagyjából így látom, hogy itt két dolgoról van szó.
Egyik, hogy nagyon szeretné a hatalom átruházni a felelősséget a
gazdasági katasztrófáért az ellenzékre is. Hogy legyen egy egységes
koalíciós kormányszerűség, amely aztán vállalja a felősséget a
nagyon nehéz évekért, amelyek most be fognak következni.
Ugyanakkor az ellenzék szempontjából mindig is világos volt,
hogy politikai kibontakozás nélkül nem lehet megoldani a gazdasági
problémát, de ugyanankkor hogyha nem vállal felelősséget a
politikáért, a politikai hatalomért, akkor tulajdonképpen nem
cselekszik politikailag frakcionális módon, mert a politikai
hatalomnak el kell vállalni a felelősséget is. Ebből is kiderül,
hogy mennyire fejletlen az ellenzék ebből a szempontból a mostani
helyzetben, ami nem meglepő.
- A hatalmon belüli viszályra talán utal az a megjegyzés tegnap
Grósz Károly részéről, melyben enyhén - vagy talán nem is annyira
enyhén - célzott a közelmúlt demokratikus változásainak tragikus
fordulatba-fejlődéséről, amivel nyilvánvalóan célzott a kínai
eseményekre. Párton belül mire számíthatunk, mit gondolsz? (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Az MSZMP és az ellenzék - 3.
|
- Van az elképzelés a pártreformerek részéről, hogy valamikor az
ősszel megtartják a pártkongresszust, akkor egy utódpártot
alapítanak - mármint a pártreformerek - és ez lesz az MSZMP
jogutódja. És hogy mi történik a Grósz-vonallal, vagy a
dogmatikusokkal, vagy a Münnich Ferenc Társasággal? - azok
valahogyan elmennek és egy új pártot alapítanak - ez nem teljesen
világos. Ez az egyik forgtókönyv.
Azonban van egy másik lehetőség is, hogy tényleg csak
folytatódik ez a viszály, és ez megbénítja a pártreformereket, és
akkor még gyengébb helyzetbe kerül a magyar politikai vezetőség. Ezt
én nem tartom teljesen valószínűnek, mert szerintem Grósz Károly
pozíciója egyre gyengébb. Hogyha megnézzük az elmúlt hat hónapot -
tulajdonképpen egy évet - amióta hatalmon van Grósz Károly, lehet
látni, lépésről-lépésre veszíti el a hatalmát, a presztízsét, tehát
egyre gyengébb politikailag, és ebből adódóan keletkezik egy
politikai vákum. Ebbe a politikai vákumba nyomulnak be különféle
politikai erők. Többek között az ellenzék. +++
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Az MSZMP és az ellenzék - 1. folyt.
|
Magyarországon ez a lehetőség tulajdonképpen nem volt meg, mert
a Kádár-rendszer ennek elejét vette, és a Kádár-rendszer voltaképpen
depolitizálta a társadalmat olyannyira, hogy rettenetesen nehéz volt
bármit is megszervezni. Tehát az alapállása a magyar ellenzéknek
sokkal lazább, sokkal cseppfolyósabb a helyzet. Ebből a szempontból
sokkal nehezebb összeállítani egyrészt az ellenzék szervezettségét,
másrészt kialakítani azokat a szálakat, amelyek a pártokat fűzik a
néphez. Azt hiszem itt van az egyik legnagyobb problémája az egész
magyar politikumnak: mert ugyanez a probléma áll fenn voltaképpen a
kommunista párttal szintén, amely már kezdi elveszteni a talajt a
lába alól.
- Egy olyan különbség is az embernek az eszébe jut, hogy a
Szolidaritás szervezettel, amikor a kormány tórgyalt, egy
tömegmozgalommal tárgyalt, ez nyilvánvaló volt. A magyar ellenzéki
csoportok vagy pártok mennyiben képviselnek tömegvéleményt? Mennyire
reprezentatívok Magyarországon ezek a csoportok?
- Ez egy alapvető probléma és egy alapvető különbség. A válasz a
kérdésedre szerintem az, hogy senki sem tudja. Voltaképpen senki sem
tudja, hogy a magyar társadalom, a magyar nép mit is gondol egyes
dolgokról. Persze nagyon jól lehet tudni, hogy nagyon nem tetszik a
magyar társadalomnak a mostani gazdasági helyzet. De hogy ez milyen
fajta politikai tükröződést kap, az egy egész más kérdés.
Ebből a szempontból azt hiszem aggodalmas az, hogy voltaképp hat
hónap alatt az ellenzéknek nem sikerült kialakítani azokat a szoros
kapcsokat a néppel, amelyek létrejöttek Lengyelországban. És persze
ebből a szempontból szintén nem segít az ellenzéknek az, hogy most
már minden mehet -, tehát a glasznoszty tökéletes kiszélesedése -
hogy így fejezzem ki - mert akkor mindenfajta beszéd, vita
felnagyul, és sokkal nehezebb kiigazodni egy ilyen helyzetben, mint
egy tömörebb helyzetben - ami az illegalitásbál adódik. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Az MSZMP és az ellenzék - 2. folyt.
|
- Az eddigi megnyilatkozásokból úgy tűnik, hogy a kormány és a
párt, tehát a hatalom igyekszik az ellenzéket bevonni a felelősségbe
gazdasági téren, hogy ezzel elterelje esetleg a figyelmet a
politikáról. Ezzel szemben az ellenzék ettől vonakodik, és inkább
politikai téren akar vitázni. Jól látjuk ezt?
- Én is nagyjából így látom, hogy itt két dolgoról van szó.
Egyik, hogy nagyon szeretné a hatalom átruházni a felelősséget a
gazdasági katasztrófáért az ellenzékre is. Hogy legyen egy egységes
koalíciós kormányszerűség, amely aztán vállalja a felősséget a
nagyon nehéz évekért, amelyek most be fognak következni.
Ugyanakkor az ellenzék szempontjából mindig is világos volt,
hogy politikai kibontakozás nélkül nem lehet megoldani a gazdasági
problémát, de ugyanankkor hogyha nem vállal felelősséget a
politikáért, a politikai hatalomért, akkor tulajdonképpen nem
cselekszik politikailag frakcionális módon, mert a politikai
hatalomnak el kell vállalni a felelősséget is. Ebből is kiderül,
hogy mennyire fejletlen az ellenzék ebből a szempontból a mostani
helyzetben, ami nem meglepő.
- A hatalmon belüli viszályra talán utal az a megjegyzés tegnap
Grósz Károly részéről, melyben enyhén - vagy talán nem is annyira
enyhén - célzott a közelmúlt demokratikus változásainak tragikus
fordulatba-fejlődéséről, amivel nyilvánvalóan célzott a kínai
eseményekre. Párton belül mire számíthatunk, mit gondolsz? (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Az MSZMP és az ellenzék - 3. folyt.
|
- Van az elképzelés a pártreformerek részéről, hogy valamikor az
ősszel megtartják a pártkongresszust, akkor egy utódpártot
alapítanak - mármint a pártreformerek - és ez lesz az MSZMP
jogutódja. És hogy mi történik a Grósz-vonallal, vagy a
dogmatikusokkal, vagy a Münnich Ferenc Társasággal? - azok
valahogyan elmennek és egy új pártot alapítanak - ez nem teljesen
világos. Ez az egyik forgtókönyv.
Azonban van egy másik lehetőség is, hogy tényleg csak
folytatódik ez a viszály, és ez megbénítja a pártreformereket, és
akkor még gyengébb helyzetbe kerül a magyar politikai vezetőség. Ezt
én nem tartom teljesen valószínűnek, mert szerintem Grósz Károly
pozíciója egyre gyengébb. Hogyha megnézzük az elmúlt hat hónapot -
tulajdonképpen egy évet - amióta hatalmon van Grósz Károly, lehet
látni, lépésről-lépésre veszíti el a hatalmát, a presztízsét, tehát
egyre gyengébb politikailag, és ebből adódóan keletkezik egy
politikai vákum. Ebbe a politikai vákumba nyomulnak be különféle
politikai erők. Többek között az ellenzék. +++
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|