Rendszerváltás és az MTI

	Magyarország semlegessége és a VSZ
---------------------------------- London, 1989. szeptember 24. (BBC, Irányzatok és események) - Katona Pál kommentárja következik: - Egy semleges Magyarország nem jelentene a Szovjetunió számára fenyegető veszedelmet - mondotta Oleg Bogomolov, Gorbacsov egyik tanácsadója. - Ezzel a mondattal nyitottam egyik beszámolómat fél esztendővel ezelőtt, néhány nappal a március 15-iki nagy nemzeti tüntetés után. Akkor került nyiltan napirendre Magyarország majdani semlegességének kérdése. Akkor még eszmének neveztem, és rámutattam, hogy a semlegesség eszméje többé nem tabu, hiszen az 1989-es "Mit kíván a magyar nemzet?" című történelmi dokumentum 12 pontjának egyike a "Semleges, független Magyarországot ". Ez a 9-ik pont nyomon követi azt a követelést, hogy szabadságot és önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa népeinek. Ma már világosnak tűnik, hogy a sorrend megfordítható. A semleges és független Magyarország eszméje megvalósulhat a gyakorlatban, még mielőtt a történelmi fejlődés eljut Közép- és Kelet-Európa népeinek önrendelkezéséhez. Magyarország lehet az úttörő, ahelyett, hogy bevárná az európai összkép átalakulását. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke és az Interparlamentális Unió magyar csoportjának vezetője az amerikai fővárosban a Washington Post szerkesztői és tudósítói előtt minden köntörfalazás nélkül beszélt Magyarország semlegességének kilátásairól. Elérkezett az idő - mondotta - azoknak az előfeltételeknek a megteremtésére, melyek elősegíthetik Magyarország átmozdulását a varsói szövetségből a semlegesség státuszába. (folyt.) 1989. szeptember 24., vasárnap
Vissza »

	- Magyarország és a VSZ - 1. folyt.
Hangsúlyozta, hogy ezt csak a Szovjetunió és Magyarország közötti bizalom jegyében és légkörében tudja elképzelni. Úgy véli, hogy a változás a jövő évtized végére bekövetkezhet, ha a jelenlegi irányzat folytatódik - így Szűrös Mátyás. Ő sokkal konkrétabb formában utalt a semlegesség lehetőségére, mint Horn Gyula külügyminiszter, aki áprilisban, közvetlenül hivatalba lépése után azt mondta, hogy hosszú távon a semlegesség talán jobb lenne Magyarország számára, mint a tagság a varsói szövetségben. Szűrös messzebbre ment, mint Pozsgay Imre, aki márciusban egy amerikai újságíró kérdésére - hogy egy demokratikus Magyarország benne maradna-e a varsói szövetségben? - azt válaszolta: Magyarország nem akarja módosítani nemzetközi kötelezettségeit, de küzd annak érdekében, hogy megszűnjék Európa megosztottsága két tömbre. Magyarország talán híd gyanánt szolgálhat a Kelet és a Nyugat között - mondotta Pozsgay. Szűrös Mátyás washingtoni nyilatkozatában - Horn Gyula és Pozsgay Imre korábbi megjegyzéseivel összehasonlítva - azt tekintem újszerűnek, hogy Szűrös nem kerülgette a forró kását. Azt a kifejezést használta, hogy "semleges nemzet Ausztria vagy Finnország mintájára". Igaz, hogy hangsúlyozta, Magyarország jelenleg nem akar kilépni a szövetségből, inkább a szövetség korszerűsítését sürgeti, így tehát nem valamiféle elszakadás van napirenden, de nem is pusztán annak a türelmes bevárása, hogy a varsói szövetség előbb-utóbb átalakul katonai szövetségből politikai közösséggé. A Szűrös-interjú tükrében feltárul az a lehetőség, hogy Magyarország helyzete a varsói szövetség viszonylatában megváltozhat, még mielőtt az egész szövetség arculata módosulna. (folyt.) 1989. szeptember 24., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Magyarország és a VSZ - 2. folyt.
Bibó István emlékezetes tervezetében a magyar kérdés megoldására 1956 novemberében két alternatívát javasolt. az egyik szerint a külpolitikai megoldás az, hogy Magyarország kilép a Varsói Szerződés katonai kapcsolatából, és benne marad minden az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó konzultatív egyezményben. A Bibó István-féle másik alternatíva, hogy Magyarország kilép a varsói szövetségből és a Szovjetunióval kétoldali megállapodást köt. Meggyőződésem, hogy ez a két lehetőség ma is fennáll, mert földrajzi helyzeténél fogva Magyarország nem feltétlenül és nem szükségszerűen szerves része a szövetségnek, mint például az NDK. A szövetség egyensúlya nem borul fel, ha Magyarország kilép, föltéve, hogy garantáltan nem válik szovjetellenes támaszponttá, de még így is Magyarország kilépése óhatatlanul úgy fog jelentkezni, mint egy katonai pozíció feladása a Szovjetunió részéről, és senki sem kívánhatja tőle, hogy egy ilyen pozíció-feladást komoly ellenszolgáltatás nélkül megtegyen. Bibó István egyik 1957-ben kelt emlékiratában megadja a logikus választ arra, hogy miként lehet ellenszolgáltatást találni. Aligha Németországban, mert ez túlságosan nagy probléma ahhoz, hogy a magyar üggyel junktimba hozzák. Felvethetnők ellenben az ellenszolgáltatás színhelyéül Dánia, Norvégia vagy Izland vidékét: az európai béke lépésenkénti előkészítése szempontjából komoly fantázia volna abban, ha az északi országokban és a Duna-medencében egyidejűleg növekedne azoknak az országoknak a száma, melyek mind a két katonai tömbön kívül állnak. (folyt.) 1989. szeptember 24., vasárnap
Vissza »

	- Magyarország és a VSZ - 3. folyt.
Bibó István megelőzte korát, mert elgondolásai 1956 és 1957 kontextusában nem voltak és nem is lehettek volna megvalósíthatók. A mai korképbe azonban beleillenének, elsősorban azért, mert enyhülőben van a szuperhatalmi viszony, és máris észlelhető a hangsúly némi eltolódása a katonai tényezőktől a politikai kérdések felé. Másodsorban, előbb-utóbb napirendre kerül Németország egyesítése, ami a NATO-t és a varsói szövetséget kimozdítja a tengelyéből. Harmadszor, de nem utolsó sorban a keletnémet menekültek ügyében Magyarország máris úgy viselkedett, mintha semleges ország lenne, és a Szovjetunió is hallgatólagosan hozzájárult, hogy Magyarország megtagadja az NDK-val kötött egyik szerződését, amely a varsói szövetségen belüli szolidaritás jegyében született. Nem pusztán arról van szó, hogy Magyarország kiválik-e a varsói szövetségből, vagy sem, hanem arról, hogy ez a folyamat, bár még a kezdet-kezdetén tart, már megindult, s a Szovjetunió bár nem adta rá áldását, de átkot sem szórt. +++ 1989. szeptember 24., vasárnap
Vissza »