Rendszerváltás és az MTI

	Mérsékelt várakozésok - fontos részeredmények? (1. rész) Baker és Sevardnadze találkozója előtt
Washington, 1989. szeptember 21. csütörtök (MTI-Panoráma) - James Baker amerikai és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter idei harmadik találkozója jelzi, hogy a két nagyhatalom párbeszéde folyamatos, kölcsönös cél a továbblépés. A haladás ütemében azonban eltérnek a nézetek, akárcsak abban, mennyire sürgős magasabb szinten, csúcstalálkozón folytatni a dialógust. Az elmúlt időszakot is a Szovjetunió folyamatos kezdeményezései és az együttműködést kereső, rugalmas világpolikai magatartása jellemezte: az egyoldalú haderőcsökkentési döntésekben, Közép-Amerikában, Délkelet-Ázsiában, Afrikában, a Közel-Keleten. Nemkülönben segítette a közeledést a Szovjetunió belpolitikájának alakulása, a szabadságjogok kiterjedése, a zsidó és más nemzetiségű állampolgárok tízezreinek kivándorlása - csupa olyan kérdés, amelyek megoldását Washington évtizedek óta sürgette és az együttműködés előfeltételéül szabta. Mindezek ellenére azonban a washingtoni kormánypolitika változatlanul igen óvatos és inkább a kivárás, mint a gyorsabb haladás híve. Bush elnök fő külpolitikai tanácsadói: Brent Scowcroft, nemzebiztonsági tanácsadó és annak helyettese, Robert Gates, a CIA korábbi helyettes főnöke, régi szovjet-szakértők - a korábbi, hosszú és alapjában más korszak tapasztalataival és reflexeivel. Richard Cheney védelmi miniszter az óriási befolyású katonai lobby szilárd képviselője, míg James Baker, a higgadt ügyvéd, Bush elnök korábbi kampányfőnöke számára a belpolitika elsőrendű: azt vallják, hogy minden döntésnek az elnök sikerét kell szolgálnia, s ami az ellenzéki többségű törvényhozásban vitát hozhat, azt jobb el sem kezdeni. (folyt.) 1989. szeptember 21., csütörtök 10:03
Vissza »

	Mérsékelt várakozások - fontos részeredmények? (2. rész)
A közelmúltig az amerikai kormány nem győzte hangsúlyozni, milyen nagy a válság a Szovjetunióban s mennyire ingatag e válságban Mihail Gorbacsov helyzete. Óriási nyilvánosságot kapott Borisz Jelcin, aki számtalan amerikai nyilatkozatában fél-egy évet jósolt Gorbacsovnak, ha nem javul végre a helyzet. Tanulságos módon azonban ezúttal a Baker (és az elnök) által annyira rettegett törvényhozás kezdte sürgetni a kormányt: használja ki a történelmi lehetőséget, tárgyaljon lendületesebben a Szovjetunióval a fegyverzetkorlátozásról, a nemzetközi problémákról, az együttműködésről. E történelmi lehetőséget nem szabad elszalasztani, érvelnek a törvényhozók, hiszen minél több a gyakorlati megállapodás, annál nehezebb lesz azokat visszacsinálni a sajnálatos esetben, ha a szovjet reformfolyamat valóban lefékeződne vagy visszafordulna. A Fehér Ház gondos közvéleménykutatásai feltehetően jelezték, amit a törvényhozók eleve tudtak: hogy tudniillik a lakosság többsége is a közeledés mellett van, így történt, hogy James Baker a héten, külügyminisztersége 9. hónapjának első sajtóértekezletén sietett kijelenteni: természetesen készek a haladásra minden területen. A gyakorlatban az amerikai engedmény - eddig - minimális: Washington immár nem ragaszkodik a mozgatható indítóállású hadászati rakéták teljes eltiltásához Genfben. A döntés azzal függ össze, hogy a törvényhozás várhatóan megszavazza ilyen rakéták építését - eddig csak a Szovjetuniónak van belőlük. A START-szerződés többi vitatott pontja változatlanul nyitott és amerikai részről nem is tagadják, hogy a hagyományos haderőcsökkentést tartják most fontosnak. Alkalmasint joggal: az európai katonai egyensúly alacsonyabb szinten való kialakítása (ami jelentős szovjet haderő visszavonását jelenti a térségből, köztük hazánkból) mind katonai, mind politikai szempontból rendkívüli ösztönzést adna a további leszerelésnek. Érlelődik a vegyi fegyverek gyártásának, tárolásának eltiltásáról szóló egyezmény: az előjelek szerint a két nagyhatalom most megállapodik, hogy adatokat cserélnek fegyverkészleteikről, másrészt még a megegyezés aláírása előtt - mintegy próbaként - megkezdik a másik fél vegyi üzemeinek kölcsönös ellenőrzését. Amennyiben e döntő és bonyolult bizalomépítő feladatot sikerrel megoldják, megnyílik az út a fontos szerződés előtt. (folyt.) 1989. szeptember 21., csütörtök 10:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Mérsékelt várakozások - fontos részeredmények? (3. rész)
A világpolitikai kérdések között - némileg váratlanul - feltehetően különösen nagy hangsúlyt kap Európa, különös tekintettel az NDK-menekültek ügye miatt ismét előtérbe került német kérdésre. Baker figyelemreméltó módon Baker közölte: tájékoztatja majd szovjet kollégáját, hogyan kívánja Amerika támogatni a lengyelországi és a magyarországi demokratikus átalakulást. Természetesen szó sincs bármifajta egyeztetésről, tette hozzá, de nyilvánvaló: aligha haszontalan, ha a két nagyhatalom eszmecserét folytat a rendkívüli változásokról, amelyek átformálják Európa politikai térképét. Míg szovjet részről feltehetően a fegyverzetkorlátozás, amerikai részről a regionális konfliktusok ügyét állítják majd előtérbe. vWashington különösen sérelmezi, hogy jóllehet a Szovjetunió idén leállította fegyverszállításait Nicaraguának, adataik szerint az ország más szocialista államoktól - elsősorban Kubától - kapott hadianyagot. Amerika általában fokozott mérsékletet szeretne Moszkvától a világpolitikai küzdőtereken annak fejében, hogy erősödhessék a szovjet részről igényelt gazdasági együttműködés. Wyomingben egyébként ezúttal először tárgyalnak majd arról is, hogyan segíthei az Egyesült Államok szakmai szempontból, képzéssel, tanácsadással a szovjet gazdasági átalakulást. A nyilvánosság számára feltehetően legérdekesebb kérdésben, a csúcstalálkozó ügyében végleges válasz a külügyminiszterektől aligha várható. Míg a Szovjetunió mielőbbi találkozót szorgalmaz, amerikai részről az elvi egyetértés mellett láthatólag egyfajta ,,árat,, szeretnének, még akkor is ha ezt tagadják: szerintük az egyébként szükséges csúcs-szintű eszmecserének egyúttal látványosan bizonyítania is kell a közeledés, az engedmények politikáját. A dolgok jelenlegi állása szerint mindazonáltal aligha kétséges, hogy Bush és Gorbacsov az év végén, vagy 1990 elején találkozik - a sorrend alapján az Egyesült Államokban. Hogy azután a találkozónak lesz -e ,,ára,, és milyen - erre csak Wyoming után lehet majd választ adni. +++ Heltai András (Washington), MTI-Panoráma 1989. szeptember 21., csütörtök 10:14
Vissza » A hírhez kapcsolódik »