|
|
|
|
Az ipari miniszterjelölt: Horváth Ferenc - Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. május 9., kedd - Az Országgyűlés ipari bizottságának Juhász Mihály elnökletével kedden tartott ülésén Németh Miklós miniszterelnök bemutatta a képviselőknek az ipari miniszterjelöltet, Horváth Ferenc államtitkárt.
A kormány elnöke mindenekelőtt tájékoztatót adott arról, hogy miként választotta ki jelöltjeit az egyes tárcák élére és beszélt az új összetételű kormány legfőbb feladatairól. Elmondta: a több tárca élén bekövetkező személycserék szükségesek, a kormány összetételének megváltoztatása azonban nem elégséges a jelenlegi holtpontról való kimozduláshoz. Egységes kormányzati munkára van szükség, meghatározott program alapján. A Minisztertanács cselekvési programja május végére megfogalmazódik, a hároméves részletes kormányprogram várhatóan az őszi ülésszakon kerül a honatyák elé. Addig formálódik a program; összevetik azt a pártok, társadalmi szervezetek ilyen jellegű elképzeléseivel. Németh Miklós az elkövetkezendő időszakot a kormányzás szempontjából átmenetinek minősítette. A szervezeti és személyi változások korántsem tekinthetők lezártnak. A választások kimenetelétől függően elképzelhetőnek tartotta, hogy a kormány tagjai a későbbiekben politikusok legyenek, a minisztériumi apparátusok viszont közgazdászokból, műszaki, gazdasági szakemberekből álljanak. A mostani kormányátalakításnál többes jelölést szeretett volna, ám a legtöbb fölkért elhárította a jelölés lehetőségét. Az Ipari Minisztérium élére három miniszterjelölt volt, végül is a jelenlegi államtitkár vállalta egyedül. A kormányfő szerint a bizalmatlansági indítvány bevezetése növelni fogja a miniszterek felelősségérzetét, meggondoltabb nyilatkozatokra készteti őket. Ezzel kapcsolatban megemlítette: a kormány szóvivőjének legutóbbi, áremeléssel kapcsolatos bejelentése nagy vihart váltott ki, annál is inkább, mert arról olyan formában nem esett szó a kormány ülésén. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az ipari miniszterjelölt: Horváth Ferenc - Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (2. rész)
|
Ezután Horváth Ferenc felvázolta az ipar irányításával kapcsolatos elképzeléseit, de kerülte a részleteket, mert, mint mondta, koncepciója a keddi lapokban, az MTI híradása nyomán már napvilágot látott. Kijelentette: - elszánta magát arra, vállalva a vitákat is, hogy a tárca nem hoz többé elhamarkodott döntéseket. A kormányzati munkával kapcsolatban szólt arról, hogy a miniszterek felelőssége a jövőben nő, és szükségesnek tartja, hogy a kormány tagjai ne gyakoroljanak egymásra nyomást. Inkább jó, személyes viszonyt alakítsanak ki, s önálló döntésekkel tehermentesítsék a testületi kormányzati munkát. Az Ipari Minisztériumban olyan gárdát kíván majd kialakítani, amelyben ötvöződnek a vállalati és az államigazgatási tapasztalatok, a nemzetközi tapasztalatok és a műszaki-gazdasági szemlélet. Ezután az ipari bizottság ülésén résztvevők közül tizenkét képviselő intézett kérdéseket a miniszterjelölthöz és Németh Miklóshoz. Mérei Emil (Baranya m.) és Andi Gábor (Baranya m.) a hazai bányászat leépítése után érdeklődött; Gágyor Pál (Budapest) és Kovács Károly (Budapest) a műszaki fejlesztés és a szerkezetátalakítás összefüggéseire hívta fel a figyelmet; László Ferenc (Fejér m.) a feldolgozóipar prioritása helyett általában a gazdaságosan működő területek fejlesztését sürgette; Horváth János (Székesfehérvár) azt kérdezte, mi a minisztérium terve a hadiipari termelést leépítő vállalatokkal; Kókai Rudolt (Szolnok m.) arról szólt, hogy végre meg kellene határozni, milyen termékeket gyártson az ipar és ahhoz milyen háttériparra van szükség. Juratovics Aladár (Csongrád m.) a hatékony iparpolitika megvalósításához szükséges feltételek megteremtését sürgette; Kovács László (Pest m.) és Tollár József (Zala m.) szorgalmazta, hogy az iparban végre igazi gazdája legyen, és határozottabb döntéseket sürgettek az egyes kérdésekben. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m. 13.vk.) arra volt kíváncsi, hogy mi történik akkor, ha a Parlament valamelyik jelölt kinevezését nem szavazza meg; Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m.) azután érdeklődött, mi lesz Kapolyi László sorsa. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 17:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az ipari miniszterjelölt: Horváth Ferenc - Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (3. rész)
|
Németh Miklós a felvetett kérdésekre válaszolva elmondta: ha a Parlament valamelyik jelöltjét leszavazná, a következő ülésig időt kérne új jelölt kiválasztására. Azt sem tartotta kizártnak, hogy a bizalmatlansági indítvánnyal a képviselők közül már most élni kívánnak valamelyik miniszter ellen. Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: a párt és az állam funkcióinak szétválasztása nem könnyű feladat, a régi reflexek még működnek. Az MSZMP csakúgy, mint minden más párt, fejtse ki álláspontját stratégiai kérdésben, az állam, a kormány pedig váljon a hatalom gyakorlásának centrumává. Azzal kapcsolatban, hogy Grósz Károly a közelmúltban a gazdasági minisztérium felállítását is felvetette, Németh Miklós azt mondta: a kérdéssel már régóta foglalkozik a kormányzat. Az ilyen csúcsminisztérium szervezését sokféle módon lehet elképzelni, de arra vonatkozóan, hogy azt miképpen szervezik meg, még nem született döntés. Szerinte kifejezetten káros, hogy a hír idő előtt kiszivárgott, mert az apparátus alaposabb információk hiányában elbizonytalanodhat, ami zavarja a munkát. Arról is szólt, hogy folyamatban van az elmúlt 15-20 év történelmének felülvizsgálata, de hangoztatta: jó volna mielőbb a jelenre koncentrálni. A miniszterelnök szorgalmazta a szocialista országokkal való együttműködés és a KGST-kapcsolatrendszer új alapokra helyezését, mivel a velük folytatott árucserében keletkező veszteségeket a magyar gazdaság nem tudja hitelekkel finanszírozni. Közölte, hogy a kormányzat preferenciákat kíván nyújtani azoknak az iparvállalatoknak, amelyek a hadiipari termelés csökkenése miatt nehéz helyzetbe kerültek, illetve a további honvédelmi kiadások leépítése következtében a közeljövőben jutnak ilyen helyzetbe. Kapolyi Lászlóval kapcsolatban elmondta, hogy személyét illetően szélsőségesek a megítélések. Korábban szó volt nagyköveti kinevezéséről, de a kormány elnöke kérte, hogy maradjon itthon a kormányzati munkát segíteni. Több munkaajánlatot is tett Kapolyinak, ő ezeket egyelőre nem fogadta el, s gondolkodási időt kért. Horváth Ferenc válaszában kifejtette: az eddigi iparpolitikai koncepció átértékelésére szükség van. Három év alatt meg kell teremteni az ipar fejlődőképességét. Az úgynevezett uránügyről szólva azt mondta, hogy a bánya bezárása 1992-ben várható - ezt ő személy szerint szorgalmazza -, s addig fel lehet készülni az ott dolgozók helyzetének méltányos rendezésére. A válaszokat követően a bizottság egyhangúlag javasolta Horváth Ferenc miniszteri jelölését. (MTI)
1989. május 9., kedd 17:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|