 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Illegalitásba szorul a keletnémet Új Fórum
"A Német Demokratikus
Köztársaságban a beiktatását kérelmező Új Fórum nevű ellenzéki
szervezetet, amelynek felhívását már több mint 2500-an írták alá, a
pártvezetés máris illegalitásba kívánja szorítani.
A kérelem elutasítását azzal indokolták, hogy a szervezet céljai
nincsenek összhangban az alkotmánnyal, sőt ellenséges álláspontot
képviselnek. Miután az elutasítást minden keletnémet lap közölte, az
olvasók nemcsak erről, hanem ezen az úton a szervezet létéről is
tudomást szerezhettek. Így korántsem biztos, hogy ez a jelenleg
feszült belpolitikai helyzetben a hatalmát erősíteni szándékozó
vezetés malmára hajtja a vizet.
A belső ellentmondások szaporodnak. A menekülők tízezrei, a
pártvezetésen belüli ellentétek, az egyházi kritikák, a szétvert
tüntetések mellett, most már egy jogellenesen betiltott, de egyre
erősödő ellenzéki erő is mutatja: a változások a Német Demokratikus
Köztársaságban is óhatatlanul szükségesek."
|
|
|
|
|
|
 |
A hallgatók fóruma
|
München, 1989. szeptember 23. (SZER, A hallgatók fóruma) -
- A mikrofonnál Szamosi Károly, mellettem Basilides Barna és
Balázs Judit, akit mindjárt meg is kérek, olvasson fel egy részletet
egy nemrég érkezett levélből:
- A Miskolc bölcsész egyetemét előkészítő értelmiségi társaság
nevében kérem, segítsenek abban, hogy a határaink mentén élő magyar
kisebbség füléhez eljusson szavunk, és ha módjukban áll, támogassák
mozgalmunkat. Társaságunk a leendő képzés előkészítését sokoldalú
felmérés alapján végzi. Azt is tudni szeretné, hogy az ország
ifjúságán túl kire számíthat a határon túliak közül. Kéri a
társaság, hogy szeptember 30-ikáig rövid levélben közöljék, lenne-e
kedvük Miskolcon bölcsészetet tanulni, és azt is, milyen szakon. Az
eddigi felmérések a következő szakok mellett szólnak:
- Magyar nyelv és irodalom, történelem, hungarológia, ókori
tudományok, klasszika-filológia, latin és görög nyelv. keleti
tudományok, orientalisztika, kínai vagy japán nyelv, mozgáskultúra,
indo-európai modern nyelvek: angol, német, francia, olasz, stb.,
szociálpedagógia, pszichológia, biológia, szociálökonómia.
Érdeklődésükre választ adunk, és szeretettel várjuk a fiatalok
jeladását. Címünk: 3545 Miskolc, pf.452. A borítékra írják rá:
"Bölcsészet".
- Levélírónk rövid ismertetőt is mellékelt felhívásához, melyből
ugyancsak idézünk:
" Miskolc bölcsész egyeteme elsősorban a város, a megye, az
észak-keleti országrész egyeteme, de szeretettel várja az ország más
területén élő ifjúságot és a határon túli magyarság tanulni vágyó
rétegét." A működésében a progressziv magyar értelmiségre számit,
továbbá a már Miskolcon és az ország észak-keleti országrészében élő
tudományos elitre. Jellegét tekintve kétlépcsős rendszert követ.
(folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 1. folyt.
|
E minőségében egyedülálló lenne az országban. A hallgatók az első
három év után megszakíthatják majd tanulmányaikat, dolgozhatnak,
szülhetnek, utazhatnak, és öt éven belül folytathatják a stúdiumot.
Felvételi díj van, felvételi vizsga nincs. Ha kipereg valaki, nem
bírja, szövegszerkesztést, gépírást, tördelőszerkesztést tanulhat.
- Ide kívánkozik egy budapesti hallgatónk kérése is. Nevét és
címét csak azért közöljük, mert enélkül nem is tudnánk támogatni
kezdeményezését.
- Tatár József vagyok, Budapest, Belgrád rakpart 21. Nemrég
Kárpátalján jártam, és megtudtam barátaimtól, hogy a Kárpátaljai
Magyar Kulturális Szövetség megalakult. Arra kértek, hogy magyar
tankönyveket küldjek át Kárpátaljára. Én meg Önöket kérem,
publikálják ezt a kérést: akinek van régi tankönyve, elemi iskolai,
középiskolai, vagy egyetemi, sziveskedjék elküldeni a címemre, innen
fogom eljuttatni a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek. Lehet
szakmai ismertető könyveket is.
- Mielőtt megismételném a címet, hadd jegyezzem meg, hogy jobb
lett volna, ha a kedves hallgatónk pontosan leírja, miként szervezi
meg a könyvküldést, ezzel talán sok időt takaríthatott volna meg.
Feltételezhető ugyanis, hogy az esetleges könyvküldemények feladói
ezt számon kérik tőle, és valamilyen visszajelzést is elvárnak.
Külön-külön nehéz lesz felvilágositani őket. Tehát mégegyszer a cím:
Tatár József, Budapest V. Belgrád rakpart 21.
- Most pedig válogassunk telefonüzeneteinkből:
- Kérem Önöket, legyenek szivesek közölni azt a telefonszámot,
ahol a programismertetés van.
- Ez a telefonszám már megszűnt. Műsorunkat viszont közli már
Magyarországon a Dátum című független napilap. A közeljövőben pedig
további lehetőség nyílik arra, hogy odahaza is népszerűsítsük
műsorainkat. Erről azonnal tájékoztatjuk majd hallgatóinkat.
(folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 2. folyt.
|
- Szeretném, ha arra kapnék választ, hogy az Egyesült Államok,
akik felelősek Magyarország jelenlegi helyzetéért, vajon éreznek-e
bűntudatot az ország sorsa iránt? Én úgy vélem, nem kegyeket
gyakorolnak, hanem kvázi a sok törlesztésükből egy egészen kicsit
adnak vissza Magyarországnak, ha ők bizonyos kedvezményeket adnak az
ország javára.
- Megmondom őszintén, nem tudom, miért felelős az Egyesült
Államok épp Magyarország jelenlegi állapotáért. Mentségemre szolgál,
hogy e kérdés megválaszolására nem is én vagyok az igazi illetékes,
hanem bármelyik amerikai polgár, akinek az adójából mindenféle
kedvezményt fizetnek. Érzésem szerint ő rövid és határozott
felvilágosítást adna hallgatónknak.
Következő válaszunkkal igazságot szolgáltatunk. Hogy kinek,
pontosabban, minek, az egyik telefonálónk jogos méltatlankodásából
derül ki.
- Most, hogy a keletnémetek csapatostól rohanják meg
Magyarországot, csak azért, hogy továbbállhassanak, maguknak is van
alkalmuk kedvükre gúnyolódni a Trabantokon. Élnének csak itt,
meglátnák, milyen hasznos jószágok azok. Csak arra vagyok kiváncsi,
mi történik velük odaát. Begyűjtik őket a nyugatnémet MÉH-be?
- A Trabant valóban hasznos jószág, hiszen, hogy mást ne
mondjak, ezrével szállította a menekülőket a szabadságba. Sőt volt
olyan, aki szárnyakat szerelt rá, és úgy libegett át a csehszlovák
határon. Erről be is számoltunk. Szántszándékkal nem gúnyolódtunk
rajta, de az lehet, hogy önkéntelenül megsértettük néhány
autótulajdonos érzékenységét. Engesztelésül megkérjük Bálint
Mihályt, az Autórádió szerkesztőjét, mesélje el, mi történik az
NSZK-ba érkezett Trabantokkal. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 3. folyt.
|
- Az igazság az, hogy a nyugatnémet törvények, illetve előírások
szerint nem szabadna engedni a kétüteműek, ha egyáltalán autónak
lehet nevezni őket, forgalomba helyezését. Ugyanis a megengedettnél
nagyobb mértékben ontják az el nem égetett szénhidrogént. Márpedig
Nyugat-Németországban minden kocsit, mely nincs katalizátorral
felszerelve, évente vizsgára kell vinni, az úgynevezett "asu"
vizsgára, ahol megállapítják a kipufogógáz mérgező hatásának
értékét. Ha ez az előírt értéknél jóval több, akkor a kocsit ki kell
vonni a forgalomból. A Wartburgok, de méginkább a Trabantok esetében
ez eleve így van. Ezért például eddig nyugatnémet rendszámú
Trabantot nem is lehetett látni. Most, hogy tömegesen érkeznek a
keletnémetek, kik bizony nulláról indulnak, a nyugatnémet
közlekedési miniszter kivételesen, hangsúlyozom: kivételesen,
hozzájárult, hogy ezek a trabicsekek egyelőre forgalomban
maradhassanak. Egyrészt azért, hogy a beilleszkedési és kezdeti
nehézségeket áthidalhassák az újonnen érkezők. Másrészt, hogy
lehetőséget adjanak, hogy esetleg később eladhassák, illetve
visszajuttathassák az NDK-ba. Ezzel kapcsolatban talán a magyarok is
tehetnének valamit, gondolok itt a leleményes üzleti vállalkozókra.
Hiszen Nyugat-Németországban most egy darabig keresett árucikk lesz
a Trabant és Wartburg alkatrész. Például egy ablaktörlű 9.95
DM-kerül. Hengerfejtömítés 27 DM és egy kuplung vagy sebváltó
100-150 DM között van.
- A továbbiakban ismét levélből idézünk:
- Van egy kis lak a nagy Duna mentében, amelyet Magyarországnak
hívunk. Ebben a kis lakban akkora a felfordulás, hogy rettegéssel
tölt el. De még ijesztőbb, ahogy a szomszéd tűzfala inog, és azzal
fenyeget, hogy ránk dől. A Szovjetunióra gondolok, és a lazuló
téglákra, a nemzetiségekre. Az ember már ki sem ismeri magát. Jó
volna, ha átfogó képet festenének az ottani helyzetről. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 4. folyt.
|
- A hasonlat találó, én mégis azért a gondolatért vagyok a
felelős hallgatónknak, mely szerint saját belső gondjaink mellett
jobban oda kell figyelni a környezetünkre, hiszen az is közvetlenül
határozza meg sorsunkat. Az említett témával gyakran foglalkozunk,
abban viszont igaza van levélírónknak, hogy érdemes volna
összefoglalni a helyzetet. Ezt máris saját címszerepünknben
megtesszük.
- A viszonylagos nyíltság, "glasznoszty" tulajdonképpen
valamennyi köztársaságban felélesztette a nemzeti öntudatot, és
itt-ott heves összecsapásokhoz vezetett. Az örmények és
azerbajdzsánok között a tavalyi év kezdetén lángolt fel a vita a
hegyi Karabahnak nevezett terület miatt, melyet többségükben
keresztény örmények laknak, melyet azonban közigazgatási szempontból
már a -20-as évek óta a muzulmán népességű Azerbajdzsánhoz
csatoltak.
- Több olyan népcsoport, amelyet a II. világháború utáni
erőszakkal telepítettek ki szülőföldjéről és űztek Szibériába vagy a
közép-ázsiai köztársaságokba. Ezek a népcsoportok most szeretnének
visszatérni szüleik földjére. A németek a Volga mentére, a tatárok a
Krímbe, a meszhet törökök Grúzia déli részére.
- Az észtek, lettek, litvánok a függetlenségi törekvések
legméreszebb szószólói. Náluk alakultak meg először az úgynevezett
népfrontok. Céljuk a lehető legnagyobb politikai, gazdasági és
kulturális önállóság Moszkvával szemben. A balti országokat a
Hitler-Sztálin paktum nyomán kebelezte be a Szovjetunió 50 évvel
ezelőtt.
- Ukrajna és Belorusszia népessége szláv ugyan, de éppen ezért
az oroszosítás e két köztársaságban halad a legnagyobb iramban. Ám
amint lazult a politikai nyomás, rögtön megindult a küzdelem az
anyanyelv és az ősi hagyomány érvényesítéséért, valamint a
vallásszabadságért. Az ukránok nagy többsége görögkatolikus,
egyházukat azonban eddig tiltották és üldözték. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A hallgatók fóruma - 5. folyt.
|
- Az egyes köztársaságokon belül is szót emeltek saját ügyükért
az úgynevezett parányi kisebbségek. Hogy csak két példát említsek.
Litvániában a lengyelek, Grúziában az abházok. Valamennyi népre
jellemző, hogy nemzeti törekvéséhez előbb-utóbb a társadalmi-
politikai átalakulás követelését is csatolja.
- Bizony a múlt vétkeitől nem lehet csak úgy varázsszóval
megszabadulni, még akkor sem, ha az a varázsszó a glasznoszty. A
múltat firtatja következő levélírónk is.
- A román újságok hogy ha a két világháború közötti
Magyarországot említik, mindig a fasiszta Horthy-rendszerről írnak.
Bár sokáig a Rákosi- és a Kádár-rendszer is ilyen leegyszerűsítve
lefasisztázta a Horthy-rendszert, újabban azért kiengyensúlyozottabb
a róla adott hivatalos vélemény. De mi a valóság Romániával
kapcsolatban? Ott nem volt antiszemitizmus, rasszizmus? Jó lenne, ha
megválaszolnák, mert mi idősek tudjuk az igazat, a fiatalabb
generációk azonban nem.
- A dolognak Pécsi Vilmos járt utána, felolvassuk írását:
- Az lehet, hogy a mai Romániában a Horthy-rendszert
előszeretettel a fasizmussal azonosítják. Ennek az a célja, hogy a
magyarságot egységesen megbélyegezzék. A valóság az, hogy
Magyarországon egyidőben nagyjából a -30-as évek második felétől
volt fasiszta mozgalom a különféle úgynevezett nemzetiszocialista
pártok, közülük a legerősebb a Szálasi Ferenc nevéhez kapcsolódó
nyilaskeresztes párt. De a két háború közti Horthy-rendszer maga nem
volt fasiszta, hanem egyfajta sajátos, sok jobboldali jegyet is
magán viselő konzervatív rendszer korlátozott parlamentarizmussal,
korlátozott, de részben mégiscsak biztosított szabadságjogokkal.
Legalábbis 1944 március 19-ikéig, a német megszállásig. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 6. folyt.
|
Senki sem akar rálicitálni a román kommunistákra, de tény az,
még ha mostanában diszkréten hallgatnak is esetleg róla, hogy
Romániában hosszú időn át erős, valóban fasiszta jellegű mozgalom
működött a hírhedt Vasgárda. Egy Codreanu nevű politikai fanatikus
alapította 1927-ben, és mozgalmának a Mihály Arkangyal Légió nevet
adta. Így hívták 1930-ig, ekkor lett Vasgárda. A mozgalom fő célja
Románia úgynevezett keresztény és faji megújulása volt, és legtöbb
híve a primitív körülmények közt élő, babonás, elmaradott paraszti
tömegekből került ki. A román fasizmus szellemi szülőatyja egy Kuza
nevű jasini egyetemi tanár volt, Codreanu is ezen az egyetemen
tanult a -20-as években. Codreanu már ebben az időben különféle
egyetemi zavargásokat rendezett az ország nagyobb városaiban, egy
rendőrtisztviselőt agyon is lőtt, de jellemző az akkori román belső
állapotokra, hogy felmentették. Kuzaval később szakított, és új
mozgalma, a Mihály Arkangyal Légiója, eleinte jelentéktelen
politikai szekta volt, függetlenül attól, hogy az antiszemitizmus
mellett szociális jelszavakat is hangoztatott. 1930-ban a Vasgárda
alapításának idején a román közhangulat még viszonylag mérsékelt
volt, az 1932-es választásokon alig 1 százalékot kapott a párt.
Codreanu volt az egyetlen vasgárdista parlamenti képviselő. A
Vasgárda terrormódszereire jellemző, hogy a gárdisták 1933
decemberében meggyilkolták a gárdát feloszlatni akaró Duka
miniszterelnököt. A merényletben érintett személyeket csaknem
kivétel nélkül felmentették. A vasgárdisták nagy anyagi támogatást
kaptak a román vezető osztályoktól és a németektől is. Hiszen a párt
egyre inkább Hitler felé orientálódott, és a román külpolitikát
összhangba igyekeztek hozni a németekével.
II. Károly király végül megunta a vasgárdisták politikáját és
módszereit. De ekkor a Gárda már erős volt, az 1937-es román
választásokon több mint 16 százalékot kapott. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 7. folyt.
|
A történelmi visszatekintés olyan átfogó vizsgálatot követel,
hogy a téma, illetve a témáról szóló eszmefuttatás második részét a
következő műsorunkban sugározzuk.
- Kérdéseiket és észrevételeiket továbbra is jó szívvel veszi a
Hallgatók fóruma. Üzenetrögzítőnk száma: 00-49-89-295457 és
00-49-89-297046. Levélcíműnk: D-8000 München 86, Pf.625. Közvetlen
vonalunk szerdán és szombaton délután és este fél hét között működik
a 00-49-89-21023216-os telefonszámon. A vonal innenső oldalán Szép
Zoltán várja majd hívásukat. +++
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. Szeretném megkérdezni, hogy fog kinézni az új kivándorlási törvény? Hogyan és hová lehet kivándorolni, hiszen már a magyar politikai menekülteket sem fogadja be a Nyugat írásbeli bizonyítékok nélkül, pedig vannak.Egyre több a kiutasítási határozat a magyarokkal szemben úgy Ausztriában, mint az NSZK-ban. Az Egyesült Államokba is van úgynevezett bevándorlási kvóta, úgyanúgy Ausztráliába is többször szűrik, kiszűrik a bevándorolni akarókat. Ha pedig nincs befogadó ország akkor a törvény sem ér semmit, vagy mégis? A nagy gazdasági előnyt a kisembereknek, a nagycsaládosoknak, a kisnyugdíjasoknak csak a növekvő nyomor jut osztélyrészül. És akkor azt mondják, hogy mindent szabad Magyarországon. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|