|
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Illegalitásba szorul a keletnémet Új Fórum
"A Német Demokratikus
Köztársaságban a beiktatását kérelmező Új Fórum nevű ellenzéki
szervezetet, amelynek felhívását már több mint 2500-an írták alá, a
pártvezetés máris illegalitásba kívánja szorítani.
A kérelem elutasítását azzal indokolták, hogy a szervezet céljai
nincsenek összhangban az alkotmánnyal, sőt ellenséges álláspontot
képviselnek. Miután az elutasítást minden keletnémet lap közölte, az
olvasók nemcsak erről, hanem ezen az úton a szervezet létéről is
tudomást szerezhettek. Így korántsem biztos, hogy ez a jelenleg
feszült belpolitikai helyzetben a hatalmát erősíteni szándékozó
vezetés malmára hajtja a vizet.
A belső ellentmondások szaporodnak. A menekülők tízezrei, a
pártvezetésen belüli ellentétek, az egyházi kritikák, a szétvert
tüntetések mellett, most már egy jogellenesen betiltott, de egyre
erősödő ellenzéki erő is mutatja: a változások a Német Demokratikus
Köztársaságban is óhatatlanul szükségesek."
|
|
|
|
|
|
|
Tanácskozik a budapesti pártértekezlet (1. rész)
|
1989. szeptember 23., szombat - A területi elv szerint nem lehet lényegi álláspontokat kifejteni, érdemi vitát folytatni - ezt bizonyitotta az MSZMP budapesti pártértekezlete, amely szombaton kezdődött meg az MSZMP Budapesti Bizottsága Politikai Propaganda és Művelődési Központjában.
A főváros 18O ezres párdtagságát képvIselő több mint 4OO küldött csaknem 9 órás tanácskozás után úgy döntött, hogy míg korábban a kerületi küldöttcsoportok szóvivőit hallgatták meg, a konstruktiv vita kialakítása érdekében témakörönként alakítják ki álláspontjaikAt, elsősorban az MSZMP programnyilatkozatáról, a párt alapszabálytervezetéről, illetve a Történelmi utunk tanulságai című dokumentummal összefüggésben. Ám ekkorra igencsak eljárt az idő. A pártértekezletet szombaton délelőtt Jassó Mihály, az MSZMP PIB tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg, s ezt követően mintegy 3 órán át tarottt az ügyrend megvitatása, a mandátumvizsgáló bizottság javaslatának elfogadása. Ennek eredményeként született meg a döntés: az értekezleten csupán tanácskozási joggal vehetnek részt a Budapesti Pártbizottság tagjai. Ezután kezdődhetetett meg az érdemi tanácskozás, amelylek rendhagyó módon nem volt vitaindítója, se központi előadója. A tervezetekhez, illetve dokumentumokhoz készült írásbeli előterjesztésekhez rövid szóbeli kiegészítéseket fűztek a napirendi pont előadói - Nagy Mihály és Fabriczki András, a munkabizottságok vezetői -, s ennek nyomán tolmácsolták küldött-társaik véleményét a szóvivők - huszonlyolcan -, s csaknem hatvanan éltek az egyperces szólás lehetőségével. Ezekből kitünt, hogy a budapesti pártmozgalom az MSZMP egységét kívánja, amelynek alapja a radikális reform, a gyors modellváltás, a következetes leszámolás a múlt hibáival. Többen utaltak arra, hogy a pártértelmiség szerepe jelentősen felerősödött a közéletben, s elsősorban az MSZMP munkásszekciójához tartozók arra mutattak rá, hogy a munkások döntő része reformpárti. A reformblokk szóvivője konkrét javaslatokat hozott a pártértekezletre. Hangsúlyozta, hogy három markáns irányzat rajzolódik ki az MSZMP-ben, s a reformkörösök és a reformelkötelezett párttagok meggyőződése szerint feloldhatatlan ellentmondás van a párt eddigi működését kielégitőnek, sőt folytathatónak vélők, illetve a szocializmust és a diktaturát egymást kizáró fogalomnak tartók között. (folyt.köv.)
1989. szeptember 23., szombat 21:55
|
Vissza »
|
|
Tanácskozik a budapesti pártértekezlet (2. rész)
|
Társai nevében úgy fogalmazott: meg kell teremteni a párttagságnak azt a lehetőséget, hogy a saját maga válasszon, szabadon, hogy melyik változattal ért egyet, melyik irányzatóoz kíván csatlakozni. A pártértekezleten számosan kifejezték azt a kívánságot, hogy az MSZMP tegye világossá: a múltból mitől és kitől határolja el magát. Követelményként hangzottt el, hogy a reform kibontakozásának akadályozói minél előbb adják át helyüket a fiatal szakembereknek. Október 23.-val kapCsolatban civilizált megoldást sürgettek a küldöttek, hangsúlyozva, hogy a magyar tragédia évfordulóját A nemzeti megbékélés napjává kell tenni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 23., szombat 22:00
|
Vissza »
|
|
Tanácskozik a budapesti pártértekezlet (3. rész)
|
A tanácskozás feladata volt - harmadik napirendi pontként - az MSZMP kongresszusára további husz küldött megválasztása. A késő éjszakáig elhuzódó választáson az első fordulóban tizenegy küldött kapott mandátumot. Közöttük van Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Iványi Pál, a PIB tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Békesi László pénzügyminiszter is. A pártértekezlet - amelyen jelen volt Németh Miklós miniszterelnök, az MSZMP Elnökségének tagja, akit az V. kerületben választottak meg kongresszusi küldöttnek - vasárnap reggel vitával folytatja munkáját. (MTI)
1989. szeptember 23., szombat 23:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. Szeretném megkérdezni, hogy fog kinézni az új kivándorlási törvény? Hogyan és hová lehet kivándorolni, hiszen már a magyar politikai menekülteket sem fogadja be a Nyugat írásbeli bizonyítékok nélkül, pedig vannak.Egyre több a kiutasítási határozat a magyarokkal szemben úgy Ausztriában, mint az NSZK-ban. Az Egyesült Államokba is van úgynevezett bevándorlási kvóta, úgyanúgy Ausztráliába is többször szűrik, kiszűrik a bevándorolni akarókat. Ha pedig nincs befogadó ország akkor a törvény sem ér semmit, vagy mégis? A nagy gazdasági előnyt a kisembereknek, a nagycsaládosoknak, a kisnyugdíjasoknak csak a növekvő nyomor jut osztélyrészül. És akkor azt mondják, hogy mindent szabad Magyarországon. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|