|
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Illegalitásba szorul a keletnémet Új Fórum
"A Német Demokratikus
Köztársaságban a beiktatását kérelmező Új Fórum nevű ellenzéki
szervezetet, amelynek felhívását már több mint 2500-an írták alá, a
pártvezetés máris illegalitásba kívánja szorítani.
A kérelem elutasítását azzal indokolták, hogy a szervezet céljai
nincsenek összhangban az alkotmánnyal, sőt ellenséges álláspontot
képviselnek. Miután az elutasítást minden keletnémet lap közölte, az
olvasók nemcsak erről, hanem ezen az úton a szervezet létéről is
tudomást szerezhettek. Így korántsem biztos, hogy ez a jelenleg
feszült belpolitikai helyzetben a hatalmát erősíteni szándékozó
vezetés malmára hajtja a vizet.
A belső ellentmondások szaporodnak. A menekülők tízezrei, a
pártvezetésen belüli ellentétek, az egyházi kritikák, a szétvert
tüntetések mellett, most már egy jogellenesen betiltott, de egyre
erősödő ellenzéki erő is mutatja: a változások a Német Demokratikus
Köztársaságban is óhatatlanul szükségesek."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP Nógrád megyei pártértekezlete Salgótarjánban (1. rész)
|
1989. szeptember 23., szombat - A salgótarjáni városi sportcsarnokban 511 küldött részvételével szombaton rendezték meg az MSZMP Nógrád megyei értekezletét, amelynek elnökségében helyet foglalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára is. A tanácskozás bizottságainak megválasztása után döntöttek arról, hogy a pártértekezlet két fordulós lesz. A második fordulóra az országos pártkongresszus után egy hónapon belül kell sort keríteni. A napirend ismertetése után Szalai László, az MSZMP megyei bizottságának megbízott első titkára tartott szóbeli kiegészítő előadást. A többi között felhívta a figyelmet arra, hogy a Nógrád megyei szénbányászat első leépítése során - 1968-ban és utána - a megye vezetői nem éltek a lehetőségekkel új iparágak telepítésére. Salgótarján és a megye iparszerkezete ezért lényegesen azóta sem változott, minek következményei ma is hatnak, s okozzák a megye jelenlegi gazdasági és politikai problémáit.
Szólva a pluralizmus elvének megvalósulásáról a megbízott első titkár megemelítette, hogy először idegenkedve fogadták az új pártok, mozgalmak politikai megjelentését, mára azonban kialakulóban van egyfajta korrekt együttműködés. Ami viszont aggodalomra ad okot: az MSZMP szervezeteiben megnőtt a közömbösség, aminek minden eszközzel nagyon gyorsan elejét kell venni. A vitában felszólaló Horváth István múzeumigazgató hangsúlyozta, hogy a pártban fellelhető problémák megtalálhatók a társadalomban is, s ezért ezeket együtt kell vizsgálni és megoldani. Hangsúlyozta, a kiút keresésében iránytű a reform akarása, a demokrácia, nemzetközi függetlenségünk és a nemzetközi szolidaritás. Kotroczó János, a Bátonytenyerei Városgazdálkodási Üzem dolgozója a pártállam maradványainak mielőbbi felszámolását sürgette. Forgó Imre, az MSZMP balassagyarmati városi első titkára ugyanakkor óvott azoktól a szélsőségektől, amelyeket a polgári restauráció felé viszik az országot. Devcsics Miklós a megyei pártbizottság nemrég lemondott első titkára kiemelte, hogy az MSZMP Központi Bizottsága több helytelen határozatával megzavarta a helyi pártmunkát, s többek között ezért vallott kudarcot az a törekvés is, hogy a pártban egységet teremtsenek. (folyt.köv.)
1989. szeptember 23., szombat 17:55
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP Nógrád megyei pártértekezlete Salgótarjánban (2. rész)
|
A megyei pártértekezleten felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára is. A többi között kijelentette, eljött az idő, hogy a régmúlt hibái helyett mai hibáinkat vegyük számba, hogy megindulhassunk a gazdasági és politikai stabilizáció és kibontakozás útján. Ezzel összefüggésben leszögezte: ehhez szükség van egy olyan marxi szellemű szocialista pártra, amely magába tömörítve a munkásosztályt és szövetségeseit, képes az ország vezetésére. Ami a pártszervezetek munkahelyi jelenlétét illeti, Grósz Károly állást foglalt amellett, hogy a kommunistákat ne tilthassák ki az üzemekből. Ugyanakkor támogatta, hogy a politizálás súlypontját fokozatosan a lakóterületekre kell áthelyezni. A párton belül keletkezett világnézeti vitákról szólva Grósz Károly kijelentette: a párttagokat aszerint kell értékelni, hogy milyen a politikai kiállásuk, milyen intenzitással vesznek részt az MSZMP céljainak megvalósításában, s nem pedig azt firtatni, járnak-e templomba. A magyar modellváltásra kitérve aláhúzta, hogy az MSZMP kiáll a négy évtized eredményei, értékei mellett. Ugyanakkor figyelmeztette hallgatóságát: a párt egyes politikai ellenfelei, mikor manapság elszámolásról beszélnek, a kommunistákkal való leszámolásra gondolnak. Sürgette ugyanakkor az intenzív elméleti, ideológiai munkát, mert annak fogyatékosságai előidézhetik, hogy fejlődésünk keresztútjain újra és újra eltévedünk. (folyt.köv.)
1989. szeptember 23., szombat 18:02
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP Nógrád megyei pártértekezlete Salgótarjánban (3. rész)
|
A vita után az értekezlet résztvevői négy kongresszusi küldöttet választottak meg. Elegendő szavazatot kapott - az 540-ből 514-et - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, kongresszusi küldött lett dr. Szabó István vezérigazgató, Szalai László, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának megbízott első titkára, valamint Fehér Zoltán salgótarjáni küldött. A választás után a tanácskozáson állásfoglalást fogadtak el, amelyben a többi között kinyílvánították a Nógrád megyei pártértekezlet a demokratikus szocializmus létrehozását támogatja, amely jogállamiságot, nyílvános, az állampolgárok által ellenőrizhető politikai önkormányzati rendszert feltételez. Elítél minden erőszakot fenyegetést, az emberi jogok védelmére alkotmányos garanciát igényel. (MTI)
1989. szeptember 23., szombat 21:15
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. Szeretném megkérdezni, hogy fog kinézni az új kivándorlási törvény? Hogyan és hová lehet kivándorolni, hiszen már a magyar politikai menekülteket sem fogadja be a Nyugat írásbeli bizonyítékok nélkül, pedig vannak.Egyre több a kiutasítási határozat a magyarokkal szemben úgy Ausztriában, mint az NSZK-ban. Az Egyesült Államokba is van úgynevezett bevándorlási kvóta, úgyanúgy Ausztráliába is többször szűrik, kiszűrik a bevándorolni akarókat. Ha pedig nincs befogadó ország akkor a törvény sem ér semmit, vagy mégis? A nagy gazdasági előnyt a kisembereknek, a nagycsaládosoknak, a kisnyugdíjasoknak csak a növekvő nyomor jut osztélyrészül. És akkor azt mondják, hogy mindent szabad Magyarországon. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|