|
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Illegalitásba szorul a keletnémet Új Fórum
"A Német Demokratikus
Köztársaságban a beiktatását kérelmező Új Fórum nevű ellenzéki
szervezetet, amelynek felhívását már több mint 2500-an írták alá, a
pártvezetés máris illegalitásba kívánja szorítani.
A kérelem elutasítását azzal indokolták, hogy a szervezet céljai
nincsenek összhangban az alkotmánnyal, sőt ellenséges álláspontot
képviselnek. Miután az elutasítást minden keletnémet lap közölte, az
olvasók nemcsak erről, hanem ezen az úton a szervezet létéről is
tudomást szerezhettek. Így korántsem biztos, hogy ez a jelenleg
feszült belpolitikai helyzetben a hatalmát erősíteni szándékozó
vezetés malmára hajtja a vizet.
A belső ellentmondások szaporodnak. A menekülők tízezrei, a
pártvezetésen belüli ellentétek, az egyházi kritikák, a szétvert
tüntetések mellett, most már egy jogellenesen betiltott, de egyre
erősödő ellenzéki erő is mutatja: a változások a Német Demokratikus
Köztársaságban is óhatatlanul szükségesek."
|
|
|
|
|
|
|
- Mindszenty rehabilitálása - 1. folyt.
|
Habozás nélkül védelmezte az egyházat, ellenezte a totalitariánus társadalmat, és nem volt hajlandó megalkudni. A háború után Magyarország hercegprímásává nevezték ki. A monarchia híve volt, melyet véleménye szerint csupán átmenetileg szakítottak meg, és nem törölhettek el végleg. A kommunista hatóságok tűrhetetlennek találták Mindszenty tevékenységét, bár a bíboros sorsa talán másképp alakulhatott volna, ha hajlandó lett volna kompromisszumokra, tekintettel arra, hogy az egyház más vezetői hasonló eljárásban részesültek. Azok sem tudtak mindvégig mellette állni, akik csodálták határozottságát elveinek védelmében. Az amerikaiak, akik menedéket nyújtottak számára 1956-ban, örömmel fogadták a kelet-nyugati enyhülés jeleit, s 1971-ben megoldható lett, hogy elhagyja a budapesti nagykövetséget és száműzetésben éljen. Az ügyben közbenjáró VI. Pál pápát Mindszenty bírálta, amiért túlságosan a kelet-európai kommunista rezsim kedvében járt, és végül Mindszentyt megfosztották az esztergomi érseki címétől annak ellenére, hogy arról nem mondott le. Kétségtelenül a magyar történelem legkiemelkedőbb alakja, de nem könnyű határozottan megítélni. Ebben különösen az egyházi embereknek lesz nehéz dolguk. +++
1989. július 13., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. Szeretném megkérdezni, hogy fog kinézni az új kivándorlási törvény? Hogyan és hová lehet kivándorolni, hiszen már a magyar politikai menekülteket sem fogadja be a Nyugat írásbeli bizonyítékok nélkül, pedig vannak.Egyre több a kiutasítási határozat a magyarokkal szemben úgy Ausztriában, mint az NSZK-ban. Az Egyesült Államokba is van úgynevezett bevándorlási kvóta, úgyanúgy Ausztráliába is többször szűrik, kiszűrik a bevándorolni akarókat. Ha pedig nincs befogadó ország akkor a törvény sem ér semmit, vagy mégis? A nagy gazdasági előnyt a kisembereknek, a nagycsaládosoknak, a kisnyugdíjasoknak csak a növekvő nyomor jut osztélyrészül. És akkor azt mondják, hogy mindent szabad Magyarországon. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|