Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Magyar Bálinttal
London, 1989. április 6. (BBC, Esti panoráma) - Magyarországon meg csak most kezdenek kibontakozni egy - a lengyelhez hasonló - kerekasztal-megbeszélés körvonalai. A magyar ellenzéki csoportok közül a Szabad Demokraták Szövetsége nemrégiben részletes programtervezettel jelentkezett. A politikai átmenettél foglalkozó szövegrész kiemeli, hogy olyan ellenzéki kerekasztalt kell - még a párttal folytatott párbeszédet megelőzően - kialakítani, ahol a meghívott csoportok előzetesen egyeztetik álláspontjukat. Erről a témáról kérdeztem a néhány napja Londonba érkezett Magyar Bálintot, az SZDSZ tanácstagját, illetve szóvivőjét. Beszélgetésünk elején Magyar Bálint utalt rá, hogy a márciusi programvitató közgyűlésen az SZDSZ maga is javasolta az ellenzéki kerekasztal létrehozatalát, de végül hasznosabbnak találta, ha csatlakozik a Független Jogász Fórum felhívásához, és a megbeszélések lebonyolítását rájuk bízza. - Bármilyen üdvözlendő is - és helyes is -, hogy az egyes politikai mozgalmak megpróbálják saját arculatukat kialakítani és külön-külön megszerveződni, bizonyos kérdésekben alkalmi szövetségeket kéne kötniük, és ezek közül a legfontosabbnak az átmenet politikai játékszabályainak a kialakítása tűnik. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a Független Jogász Fórum egy hasonló felhívással fordult a közgyűlésünkön megjelent 1400 résztvevőhöz. Ekkor úgy ítélte meg a közgyűlés, hogy jobb, ha mi a saját eredeti felhívásunktól, nyílt levelünktől elállunk, és a Független Jogász Fórum felhívásához csatlakozunk. A Független Jogász Fórum kiváló közegnek tűnt ebből a szempontból, hiszen nem politikai párt, nem is olyan politikai szervezet, amely direktben közvetlenül politizálni kívánna, vagy a jövőben a választásokon indulni kívánna, vagy politikai párttá akarna válni. A nyolc politikai szervezet, amelyet a Független Jogász Fórum meghívott, az a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum, a Fidesz, a Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Néppárt, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság és a Független Szakszervezetek Ligája. - Melyek azok a területek, ahol egyetértés várható, és melyek lesznek a vitatott pontok? - Az egyetértés szerencsés módon a legalapvetőbb kérdésekben kezd kialakulni, ezek közül a legfontosabb a párttal való tárgyalások módja. Abban már a legelső találkozón is egyetértés alakult ki, hogy próbáljuk meg magunkat, ezt a kerekasztalt egy ellenzéki kerekasztalként megteremteni, létrehozni, fenntartani és tárgyaló partnerré formálni. A második nagy kérdés, hogy hogyan jutunk el a szabad választásokig, és hogyan sikerül felgyorsítani azt a folyamatot, amelyet a politikai demokrácia kiépítési folyamatának nevezhetünk. Úgy néz ki, hogy ebben is sikerül az ellenzéki szervezeteknek fokozatosan megállapodniuk. Ennek a megállapodásnak a körvonala az lenne, hogy előrehozott választásokra nincsen szükség, annak ellenére, hogy tisztában vagyunk azzal, ez a parlament se nem képes arra, hogy valóban törvénykezzen, se nem rendelkezik azzal a morális felhatalmazással, legitimitással, ami egy ilyesmihez kéne. A parlament feloszlatása és új választások kiírása még egy olyan helyzetben érné a magyar társadalmat, amelyben teljesen szélsőséges eredményekhez vezetne. Egyrészt az MSZMP kezében tartja azoknak az eszközöknek a jó részét, amelyekkel hatékonyan tudja befolyásolni még a helyi szavazókat, másrészt az ellenzéki pártoknak még nem sikerült gyökeret ereszteniük a társadalomban, nem sikerült magukat bemutatniuk, hogy valójában kit és mit, milyen programot képviselnek ezen a politikai palettán. Ehhez kívánna egy nem csekély adalék lenni ez a programtervezet, amit elkészítettünk. - A majdani kerekasztal-tárgyalások során, mely egyrészt az ellenzéki kerekasztal képviselői, illetve az MSZMP között létrejön, mik lesznek várhatóan a vitatott területek? - Már eleve feltételeket kívántunk állítani ahhoz, hogy leüljünk tárgyalni az MSZMP-vel. Az első ilyen feltétel, miszerint nem kerekasztalban gondolkodunk, hanem olyanban, amelynek két oldala van, az egyiken az MSZMP és a vele szövetséges erők, a másik oldalon pedig az ellenzékiek. Az ellenzéki kerekasztal fenntartja magának a jogot, hogy saját oldalának a résztvevőit meghatározza és megszabja, miközben nem kíván beleszólni abban hogy a másik oldalon kik ülnek, hogy az MSZMP a SZOT-ot, a KISZ-t, a Münnich Ferenc Társaságot vagy az ellenállók szövetségét kívánja-e maga mellé ültetni, miközben tudjuk, hogy meghívta őket a tárgyalásokra. De olyan felállásba semmiképpen nem megyünk bele, amely azt a látszatot sugallja, hogy az MSZMP valamilyen mértéktartó, mértékadó centrumot jelentene ezen a politikai palettán. A másik nagyobb különbség köztünk abból adódik, hogy miről is kívánunk tárgyalni. Mi lényegében a szabad választások előkészítésének a játékszabályait kívánjuk megtárgyalni, létre szeretnénk hozni olyan alaptörvényeket, mint az új választási törvény, az egyesülési törvény módosítása, amelyben a pártok tevékenysége és létrehozása is szabályozásra kerül. Tehát nem kívánunk külön párttörvényt, hanem a Büntető Törvénykönyv bizonyos részeinek módosítását, a sajtótörvény vagy tömegkommunikációs törvénytervezet létrehozását. Ezek volnának a főbb törvények, olyan alaptörvények, amelyek valójában a szabad választásokig elvezethetnek, és viszonylagosan egyenlő esélyeket biztosíthatnak a résztvevőknek. A harmadik főbb különbség, hogy a kormányzat ezeknek a tárgyalásoknak nem akar kompetenciát adni, valójában csak egy ilyen tanácsadó szerepre kívánja ezt szorítani. Ezért nem nagyon érdemes összeülni, hiszen arra ott a sajtó, ott vannak más nyilvános vitalehetőségek, el lehet menni a Jurta Színházba, vagy ki lehet bérelni a Kongresszusi Központot, föl lehet lépni, elő lehet adni a különböző álláspontokat. Mi úgy látjuk, hogy csak akkor érdemes leülni tárgyalni az MSZMP-vel, ha ennek a tárgyalásnak kompetenciája van. - Magyar Bálinttal, az SZDSZ szóvivőjével beszélgettem a magyar ellenzéki kerekasztal, illetve a kormányzattal folytatandó tárgyalások elvi előkészítéséről. +++ 1989. április 6., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »