Rendszerváltás és az MTI

	Demokrata Fórum
(Nagy András) München, 1989. január 14. (SZER, Világhíradó) - A Magyar Demokrata Fórum ma az MTESZ üléstermében műszaki értelmiségiek és közgazdászok számára tartott közgyűlést. A jelenleg legnagyobb taglétszámú alternatív szervezet, a Magyar Demokrata Fórum születésénél túlnyomóan humán értelmiségiek bábáskodtak. Tréfásan az írók pártjaként is emlegették, és kezdetben ez az elnevezés nem is volt teljesen hamis. A január 14- én délelőtt az MTESZ kongresszusi termében tartott MDF-találkozó azonban arra emlékeztetett, hogy idővel minden címke elévül. Mint tájékoztatójában Szabó Iván mérnök elmondta: az MDF tagságának mintegy tíz százaléka ma is mérnökökből és közgazdászokból áll. Ez az arány talán máris emelkedett, mert a találkozó egyik célja éppen az volt, hogy még többen csatlakozzanak az MDF-hez, és hogy szakterületi csoportokat és rétegszervezeteket hozzanak létre. Az összejövetel másik célja, hogy minél több szakember járuljon hozzá a mozgalom saját gazdaságpolitikai koncepciójának kialakításához, illetőleg egy olyan reform tervezetéhez, amellyel az MDF egyetérthet. Hogy a munka jobb és demokratikusabb alapokon folyjék, a rendezők mindjárt ki is osztottak egy kérdőívet a jelenlévők között. Az ív tizenegy gazdaságpolitikai kérdés megválaszolását kérte a kitöltőktől, a visszaérkező javaslatokat az MDF már a március 11-én, 12-én tartandó országos értekezletén hasznosítani igyekszik majd. Ezek a munkák rendszeres, pártszerű tevékenységre utalnak. Ahogyan azonban bevezető előadásában Bíró Zoltán elmondta: az MDF jelenleg nem kíván politikai párttá alakulni. A mozgalom koalíciós alapon keletkezett és a pártszerű működés inkább szűkítené, mintsem bővítené mozgásterét. Ez azonban nem zárja ki, hogy az MDF a jövőben esetleg mégis politikai párttá alakuljon át. A bevezetőt hat rövid előadás követte. Az előadók részben az MDF érlelődő gazdaságpolitikai elgondolásaihoz kívántak adalékokat nyújtani, részben pedig a mai válságból kivezető utakat keresték. A válság ugyanúgy jelen van a tudományos kutatásban és a műszaki fejlesztésben, mint a gazdaságban - fejtette ki Ferencz Csaba kutatómérnök. A Magyarországon meghonosított politikai és intézményes viszonyok különösképpen kedveztek az ellenőrizhetetlen, öntelt technokratizmusnak. Ez, párosulva az etikai elem világméretű száműzetésével a tudományból, olyan gyakorlati következményekhez vezetett, mint a bős-nagymarosi vízlépcső, az újfalusi atomtemető vagy az eocénprogram. A gazdaságpolitikai javaslatok középpontjában a szabad és nyitott piacgazdaság megvalósítása állt. Zimányi Zoltán a liberális modellt részleteiben megpróbálta összefüggésbe hozni az MDF más területeken már jobban kifejezett ideológiai elgondolásaival. Ifj. Fekete Gyula azt a négy alapfeltételt ismertette, amelyet az MDF minden más reformelképzeléssel szemben támaszt. Haraszti Ákos mérnök a sokgyermekes családok támogatása köré kiépítendő szociálpolitika körvonalait vázolta fel. Légrádi Tibor, aki egyébként az újjászerveződő Független Kisgazdapárt vezetőségi tagja, a tulajdonviszonyok kívánatos átalakításáról beszélt. Érvelése szerint az állami tulajdonnak húsz-harminc százalékra kellene redukálódnia, a többit az önigazgató közösségé és a valódi szövetkezeti tulajdonformának, valamint a tőkéstulajdonon alapuló magántulajdonnak kellene elfoglalnia. Krasznai Zoltán külgazdasági szakértő szerint mindezen reformok és elképzelések megvalósítására drámaian kevés idő maradt. A centralizált gazdálkodás mellett az állótőke-állomány nagymértékben elavult, sőt tönkrement, ezt az eladósodás miatt növekvő forráskivonás mellett kellene felújítani, és ezzel párhuzamosan egy működő piacgazdaságot létrehozni. Krasznai szerint ez nem képzelhető el újabb jelentős tőkebehozatal nélkül, és mint nagy tetszésnyilvánítás közben megemlítette: amennyiben Európához kulturális, történelmi és szellemi értelemben csatlakozni akarunk, ne tegyünk kivételt a gazdasággal, csatlakozzunk az Európai Gazdasági Közösséghez. +++ 1989. január 14., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »