![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER:
Illegalitásba szorul a keletnémet Új Fórum
"A Német Demokratikus
Köztársaságban a beiktatását kérelmező Új Fórum nevű ellenzéki
szervezetet, amelynek felhívását már több mint 2500-an írták alá, a
pártvezetés máris illegalitásba kívánja szorítani.
A kérelem elutasítását azzal indokolták, hogy a szervezet céljai
nincsenek összhangban az alkotmánnyal, sőt ellenséges álláspontot
képviselnek. Miután az elutasítást minden keletnémet lap közölte, az
olvasók nemcsak erről, hanem ezen az úton a szervezet létéről is
tudomást szerezhettek. Így korántsem biztos, hogy ez a jelenleg
feszült belpolitikai helyzetben a hatalmát erősíteni szándékozó
vezetés malmára hajtja a vizet.
A belső ellentmondások szaporodnak. A menekülők tízezrei, a
pártvezetésen belüli ellentétek, az egyházi kritikák, a szétvert
tüntetések mellett, most már egy jogellenesen betiltott, de egyre
erősödő ellenzéki erő is mutatja: a változások a Német Demokratikus
Köztársaságban is óhatatlanul szükségesek."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. április 26., szerda - A Minisztertanács elnöke a küszöbön álló kormányátalakításra készülve Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárnak ajánlotta fel a külügyminiszteri tárcát. A magyar diplomácia jelenlegi vezetője, Várkonyi Péter a tervek szerint Washingtonban képviseli majd hazánkat. A hat új kormánytag-jelölt közül Horn Gyula volt az egyetlen, akinek posztjára nem került szóba más jelölt neve. A tervezett személyi változásokról Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta szerdán az Országgyűlés külügyi bizottságát. A külügyi tárca várományosának bizottsági meghallgatásán részt vett Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke.
A tárcák élén bekövetkező változásokat indokolva a kormányfő hangsúlyozta: a személycseréktől a kormányzati munka javítását, a testület egységének erősödését várja. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy pusztán a személycserékkel nem következik be elmozdulás a jelenlegi holtpontról. A változást jól átgondolt, konkrét és ellenőrizhető feladattervvel kell megalapozni. A miniszterelnök ennek érdekében olyan kormánytestületet szeretne összekovácsolni, amelyben szakmailag felkészült, politikai érzékenységgel rendelkező, azonos gondolkodású emberek vesznek részt. A kormányzati munkában pedig szakítani kíván azzal a meggyökeresedett gyakorlattal, amelyben az egyes tárcák nem az egységes kormányzati szemlélet hordozói, hanem részérdekek kifejeződésének csatornái. Németh Miklós elmondta azt is, hogy a külügyminiszteri tárca kivételével minden posztra több jelölt neve is szóba került, és bár ezt a fajta többes jelölést mindannyian vállalták volna, visszalépések után minden vezető tisztségre egy jelölt maradt. A vezetők kiválasztásának új metódusa élénk figyelmet keltett a képviselők körében. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre Raft Miklós államtitkár válaszolt. A Minisztertanács Hivatalának elnöke utalt arra, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint az új miniszterek megválasztásáig három lépcsőt kell végigjárni. A jelöltek személyére vonatkozó kezdeményezést az eddigi gyakorlatnak megfelelően az MSZMP Központi Bizottsága, közösen a Hazafias Népfront Országos Tanácsával tette meg. A jelenlegi kormányátalakítás során ezt a szerepet most a miniszterelnök vállalta magára. A következő lépcső a miniszterek személyére vonatkozó javaslattétel az Országgyűlés számára. Az Alkotmány előírásai szerint ennek kizárólagos joga az Elnöki Tanácsot illeti meg. (folyt.köv.)
1989. április 26., szerda 16:26
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Végül az Elnöki Tanács javaslatai nyomán az Országgyűlés választja meg a tárcák vezetőiként kiszemelt jelölteket. Amennyiben a Parlament nem fogadja el a jelöltet, újra kezdődik a vezető kiválasztásának procedúrája. Raft Miklós elmondta, hogy a készülő új alkotmány koncepciója a miniszterek kiválasztásának kétlépcsős rendszerét kívánja meghonosítani. Ebben a javaslattétel joga a miniszterelnököt illetné meg, a döntés azonban továbbra is az Országgyűlés kezében maradna. Ugyan a most első alkalommal megtartott bizottsági meghallgatás, véleményezés jogi szempontból nem tartalmaz kötelezettségeket a jelölt személyére, a külügyi bizottság tagjai egyhangúlag támogatásukról biztosították Horn Gyula jelölését. Az általános vélekedés szerint az eddig is sikerágazatnak számító magyar külpolitika Horn Gyula személyében ,,jó kezekbe kerül,,. Horn Gyula megköszönte a bizalmat, majd a képviselők kérdéseire válaszolva kisebbfajta programbeszéddel felérő tájékoztatóban vázolta elképzeléseit. A magyar semlegesség esélyei felől érdeklődő törvényhozóknak az államtitkár elmondta: a Külügyminisztérium vezetői abból indulnak ki, hogy a nemzetközi realitások figyelembevételével maradéktalanul érvényesítsék hazánk érdekeit. A tömbönkívüliség elérése nemzeti érdekünk, olyan távlati cél, amelyet Magyarország nyugodtan vállalhat. Rövid távon azonban - éppen a már említett nemzetközi realitások következtében - ennek nincs esélye. A közeljövő magyar külpolitikájának tennivalói közé sorolta Horn Gyula a szuverenitás, az önálló kezdeményezés erősítését. Hangoztatta, hogy Magyarország aktívan támogatja azt az elmúlt három évben mindinkább kibontakozó folyamatot, amely a Varsói Szerződés korszerűsítését szolgálja. Különösen jelentősek azok a törekvések, amelyek a katonai kiadások terheinek erőteljes csökkentését szorgalmazzák. A hadseregek jövőjét boncolgatva Horn Gyula a maga részéről elképzelhetőnek tartotta egy jóval kisebb létszámú, alapjaiban ,,profi,, katonaságra épülő, kevésbé költséges hadsereg létrehozását. Fontosnak nevezte a hadseregek struktúrájának átalakítását is, kizárólag védelmi jellegűre. Utolsó napirendi pontként a testület tagjai új nagykövetek kinevezéséről tájékozódtak. Bardócz Béla Kubában, Csejtei István Hollandiában, Demus László Dániában, Göbölyös Gábor Belgiumban és az Európai Közösségek mellett, Gyenis Jenő Törökországban, Hajdú József Svédországban, Horváth Ernő Iránban, Hargita Árpád Ausztriában, Kiss János Uruguayban, Kornidesz Mihály Albániában, Nagy Gábor Franciaországban, Pereszlényi Zoltán pedig Egyiptomban képviseli hazánkat. (MTI)
1989. április 26., szerda 16:37
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. Szeretném megkérdezni, hogy fog kinézni az új kivándorlási törvény? Hogyan és hová lehet kivándorolni, hiszen már a magyar politikai menekülteket sem fogadja be a Nyugat írásbeli bizonyítékok nélkül, pedig vannak.Egyre több a kiutasítási határozat a magyarokkal szemben úgy Ausztriában, mint az NSZK-ban. Az Egyesült Államokba is van úgynevezett bevándorlási kvóta, úgyanúgy Ausztráliába is többször szűrik, kiszűrik a bevándorolni akarókat. Ha pedig nincs befogadó ország akkor a törvény sem ér semmit, vagy mégis? A nagy gazdasági előnyt a kisembereknek, a nagycsaládosoknak, a kisnyugdíjasoknak csak a növekvő nyomor jut osztélyrészül. És akkor azt mondják, hogy mindent szabad Magyarországon. Köszönöm."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|