Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése (1. rész)
1989. április 18., kedd - Mielőbb ki kell alakítani a ma és a jövő társadalmi viszonyainak, szükségleteinek jobban megfelelő új művelődési koncepciót, amely a Művelődési Minisztériumtól is új munkastílust kíván. Ezzel kezdte beszámolóját az Országgyűlés kulturális bizottságának kedden, a Parlamentben megtartott ülésén Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár, aki a testületnek a minisztérium helyzetéről és feladatairól, a testület időszerű kérdéseiről adott áttekintést. Miként elmondta, az egyik legfontosabb területre, a közoktatás fejlesztésére vonatkozó új programot a napokban bocsátották szakmai, társadalmi vitára. Hangsúlyozta: feltétlenül változtatásra szorul az a közoktatási struktúra és gyakorlat, amely - a továbbtanulás és a lemorzsolódás arányát figyelembe véve - a munkába lépő fiatalok egyharmadát szakmai képzettség nélkül bocsátja ki. Felerősödtek e területen a szociális gondok is: az új étkezési - térítési díjjal például - amelynek megváltoztatása végett levélben fordultak a Szociális és Egészségügyi, valamint a Pénzügyminisztériumhoz - nő azoknak a száma, akik nem tudják az iskolai étkezést megfizetni. A közoktatással kapcsolatban szólt arról is, hogy Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes távozását követően még nincs betöltve a megüresedett poszt: ezzel meg kívánják várni a kormányzat személyi-szervezeti változtatási szándékát. Emlékeztetett viszont arra, hogy a miniszterhelyettes a felmentését kérő indoklásában, de korábban szóban sem merültek fel azok az érvek és kifogások Gazsó Ferenc részéről, amelyek a sajtóban hangot kaptak. Részletesen szólt Stark Antal a felsőoktatás gondjairól, az egyetemi autonómiával és tanszabadsággal kapcsolatos vitákról, illetve azokról a lépésekről, amelyek ezek kialakítása felé mutatnak. Elmondta továbbá: javaslatot dolgoztak ki a hallgatók szociális ellátásának régóta húzódó rendezésére, de pénz híján kielégítő megoldás - sajnos - egyelőre nem várható. A felvételi rendszer átalakításával, az intézmények kapacitásának bővítésével szeretnék növelni az egyetemekre, főiskolákra kerülők számát, és szükség van a felsőoktatás aránytalan területi és szakmai struktúrájának átalakítására is. Elemezve a kulturális, művészeti és közművelődési szféra jelenlegi helyzetét, rámutatott: bár ezen ágazat költségvetési részesedése nőtt más területekéhez képest, reálértékben a támogatás ez évben is tovább csökkent. (folyt.köv.) 1989. április 18., kedd 19:28
Vissza »

	Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése (2. rész)
A pedagógusok és a közművelődési dolgozók körében végrehajtandó rendkívüli bérfejlesztésről szólva emlékeztetett arra, hogy az előbbiek esetében az idei átlagkereset a tavalyihoz képest összességében 20-22 százalékkal növekedhet. Így a közoktatásban szeptember 1-től a 7800 forintos tavalyi átlagbér 9400 forintra, a felsőoktatásban 12.480-ról 14.900 forintra emelkedik. Miként azonban a beszámolót követő vitában több képviselő - így Fehér Tibor (Veszprém megye), Barcsik János (Heves megye) - rámutatott: e számok bruttó béreket jelentenek és a pedagógusok tényleges jövedelme még mindig nem éri el az elégségesnek tekinthető mértéket, pusztán a sokéves hátrányok felszámolása kezdődött meg. Bokor László (Budapest), Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Czoma László (Zala megye), Bozsó Jánosné (Tolna megye) képviselők egyetértettek abban, hogy a tárca költségvetési részesedésének tovább kell nőnie, és nem lehet lemondani az oktatás és a kultúra állami támogatásában a reálérték növeléséről. Medvetzky Antalné (Baranya megye) a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok elavultságára, köztük a hallgatói jogviszonyok jelenlegi rendezetlenségére hívta fel a figyelmet, Márk György (országos lista) a nemzetiségi pedagógusok esetében megszüntetett nemzetiségi oktatási pótlék visszaállítását szorgalmazta. Kállai Ferenc (országos lista) azt emelte ki, hogy elő kell segíteni az iskolák önálló szellemi arculatának, profiljának újbóli kialakítását. Bánffy György (Budapest) javasolta, hogy a társadalmi és tömegszervezetek kellően ki nem használt épületkomplexumait - legalább részben - adják át oktatási célokra. Ugyanő javaslatot tett arra, hogy javítsák a környező országok magyar anyanyelvű lakosai számára a magyar rádió és tv-adások vételi lehetőségeit. Zsigmond Attila (Budapest) felszólalása nyomán a képviselők egyetértettek abban, hogy amennyiben változás állna be a művelődési tárca élén, a kulturális bizottság rendkívüli ülésen, még az Országgyűlés májusi ülésszaka előtt ismerkedjék meg a miniszterjelölt személyével, elképzeléseivel. Varga Imre (országos lista) a Művészeti Alapra utalva kifogásolta, hogy a kulturális tárca gyakran hibás, elavult intézményi konstrukciókat véd. Ezzel kapcsolatban Knopp András művelődési minisztériumi államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Művészeti Alap megszüntetését elsősorban a művésztársadalom és a művészeti szövetségek ellenzik, és nem a minisztérium. Az Alap átszervezésének napirenden lévő témáját egyébként a kulturális bizottság külön ülésen fogja áttekinteni. (folyt.köv.) 1989. április 18., kedd 19:34
Vissza »

	Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése (3. rész)
Bödőné Rózsa Edit (Csongrád megye) érdeklődésére Stark Antal elmondta, hogy a Művelődési Minisztérium támogatja a magán- és a jogi személyek társulásaként létrehozandó iskolákat, természetesen az állami előírások betartásával, s ez szerepel a közoktatás fejlesztésének új koncepciójában. A kulturális bizottság vitájában felszólalt még Benjámin Judit (Budapest), Csontos Jánosné (Borsod megye), Varga Miklós (Veszprém megye), Tóth János (Budapest), Horn Péter, a bizottság elnöke (Somogy megye), Kulcsár Sándor (Komárom megye), Berg Lászlóné (Hajdú-Bih ar megye). A képviselők kérdéseire Stark Antal és Knopp András válaszolt. (MTI) 1989. április 18., kedd 19:38
Vissza » A hírhez kapcsolódik »