Rendszerváltás és az MTI

	A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése (1. rész)
1989. április 18., kedd - A Magyar Nemzeti Bank kedden tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen részt vett Villányi Miklós pénzügyminiszter is. Az MNB múlt évi mérlegét, az 1988. évi eredménykimutatást és az üzletévről készített jelentést Bartha Ferenc államtitkár, a bank elnöke nyújtotta be. A mérlegből kitűnik, hogy az arany-, valuta-, és devizakészletek, valamint a látra szóló devizakövetelések év végi 124,9 milliárd forintos állománya 4,8 milliárd forinttal kisebb az egy évvel korábbinál. Ezen belül az aranykészlet értéke 5,5 milliárd forinttal nőtt, a többi tétel együttesen 10,3 milliárd forinttal csökkent. A bank kihelyezéseinek teljes összege december 31-én 1.010,1 milliárd forint, az egy évvel korábbinál 55,9 milliárd forinttal nagyobb volt. E növekményen belül a külföldi bankok tartozása 3,9 milliárd forinttal mérséklődött, míg a belföldre nyújtott jegybankhitelek állománya 59,8 milliárd forinttal emelkedett. A bank kihelyezései között összesen 86,2 milliárd forinttal - csak az állami pénzügyek körébe tartozók meghitelezése nőtt. Ennek két fő meghatározója a költségvetés tartozásainak a forintleértékelések miatti 54,5 milliárd forintos, valamint az Állami Fejlesztési Intézetnek nyújtott hitelek 24,6 milliárd forintos állomány-emelkedése. A költségvetésnek nyújtott deficitfinanszírozási és egyéb hitelek állománya 6,5 milliárd forinttal - az előző évinél 36 milliárd forinttal kisebb összeggel - nőtt. (Az állami költségvetés hiánya 1988-ban az 1987. évihez képest csökkent; a kisebb deficitnek a korábbiaknál nagyobb részét sikerült finanszírozni a belföldi pénzpiacról kincstárjegy kibocsátással.) A költségvetési intézmények tartozása 0,6 milliárd forinttal emelkedett. (folyt. köv.) 1989. április 18., kedd 15:54
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése (2. rész)
Az állami pénzügyi szféra tartozásainak e növekedésével egyidejűleg - s alapvetően ezáltal determináltan - a kereskedelmi bankok, a szakosított pénzintézetek és a takarékpénztárak részére nyújtott összes jegybankhitel állománya 26,4 milliárd forinttal csökkent. Ebből a közép- és hosszú lejáratú hitelek csökkenése 9 milliárd forint, a rövid lejáratúaké 17,4 milliárd forint. Ez utóbbiakon belül a refinanszírozási hitelek csökkenése 41,5 milliárd forint volt, miközben az MNB által viszontleszámítolt váltók állománya 24,1 milliárd forinttal nőtt. A váltók viszontleszámítolásával a jegybank a mezőgazdaság lehetőleg zavartalan pénzellátását kívánta előmozdítani. Az állami pénzügyek körébe tartozók részesedése az MNB kihelyezéseiben az előző év végi 71 százalékról 75,6 százalékra nőtt, a bankszféráé viszont 29 százalékról 24,4 százalékra visszaesett. Mindez jelzi, hogy az állami pénzügyek a jegybank rendelkezésére álló forrásokat a bankszféra terhére növekvő mértékben veszik igénybe. Emiatt - a pénzügyi egyensúly védelmére - a jegybank az üzleti bankok refinanszírozásában szigorú szabályozásra kényszerül. Ennek hatására a bankok a múlt év folyamán 32 milliárd forinttal csökkentették rövid lejáratú kihelyezéseiket. Ugyanakkor a vállalatok pénzügyi zavarai erősödtek: a fedezethiány miatti tartós, nagy összegű sorbanállások összege 1988 decemberében elérte a 45,5 milliárd forintot. Ez az egy év előttinek több mint a háromszorosa. A lejárt hitelek állománya az év utolsó napján az egy évvel korábbinak a 2,5-szerese volt. A bank részvénytőkéje változatlanul 10 milliárd forint. Tartalékvagyona 1988-ban 0,3 milliárd forinttal, 9,8 milliárd forintra növekedett. Így vagyonalapja 1988. december 31-én 19,8 milliárd forint volt, ami összes finanszírozási forrásainak 1,6 százalékát teszi csak ki. Ez nemzetközi összehasonlításban alacsony aránynak számít. A banknál elhelyezett betétek teljes összege 1988. december 31-én 919,3 milliárd forint volt. A betétállomány az év folyamán 37,2 milliárd forinttal nőtt. E növekményen belül a belföldi pénztulajdonosok betétkövetelése 28,1 milliárd forinttal (ebből a hazai bankoké 22,5 milliárd forinttal) mérséklődött, miközben a külföldi hitelezőké 65,3 milliárd forinttal - ezen belül a külföldi pénzintézeteké 66,3 milliárd forinttal - nőtt. (folyt. köv.) 1989. április 18., kedd 16:03
Vissza »

	A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése (3. rész)
Az MNB bruttó devizatartozása december 31-én 840 milliárd forint volt; az egy évvel ezelőttinél 67,9 milliárd forinttal több. E növekmény elsősorban az év folyamán 2,3 milliárd dollár összegben felvett hitelekből származik. (Egyidejűleg 2,1 milliárd dollár adósság törlesztése történt meg). A devizatartozások növekedésének hatására a jegybank eszközállományát 1988 végén - szemben az egy évvel korábbi 66,1 százalékkal - már 68,6 százalékban finanszírozták külföldi források, miközben a belföldi források részvétele a finanszírozásban 33,9 százalékról 31,4 százalékra, ezen belül a hazai bankok betétjeinek aránya az igen alacsony 11,9 százalékról 9,5 százalékra esett vissza. 1988. december 31-én 182,5 milliárd forint értékű bankjegy és érme volt forgalomban, a növekmény egy év alatt 11,4 milliárd forint. (Ebből 8,2 millirád forint növekedés a lakosság készpénztartásában, 3,2 milliárd forint pedig a bankok és a gazdálkodó szervezetek pénztáraiban következett be.) A lakosság kezében lévő készpénzmennyiség 1988. évi növekménye az előző évinél (21,6 milliárd forint) kisebb volt. A fogyasztói áremelkedések, valamint az ugrásszerűen megnövekedett külföldi utak miatti valutavásárlások és az értékpapírvásárlások fokozott tömegű készpénzt szívtak vissza a jegybankba. A Magyar Nemzeti Bank 1988. évi nyeresége 4,2 milliárd forint, ami az előző évinél - a kamathaszon mérséklődése miatt - 1,6 milliárd forinttal kevesebb volt. Jelentősen nőtt a konvertibilis devizákban felvett hitelek után fizetett kamat összege a hitelek állományának és az átlagkamatlábaknak az emelkedése miatt. A belföldön kihelyezett hitelekért kapott kamat összege is emelkedett. A pénzintézeteknek átlagosan felszámított jegybanki hitelkamatláb az előző évi 9,86 százalékról 11,77 százalékra nőtt. A számadásokat és a jelentést a közgyűlés vita, majd a számvizsgálók nyilatkozata után egyhangúlag elfogadta. A közgyűlés állást foglalt a bank mérlegrendszerének módszertani továbbfejlesztéséről, majd döntött a nyereség felosztásáról. Elhatározta, hogy a nyereségből 991,8 millió forinttal felemeli a bank tartalékvagyonát, 21,9 millió forintot fordít dolgozóinak anyagi ösztönzésére, fejlesztési, beruházási célokra pedig 290,7 millió forintot használ fel. A fennmaradó 2850 millió forintot a bank a közgyűlés határozata alapján befizeti a részvénytulajdonos állam javára a költségvetésbe. (MTI) 1989. április 18., kedd 16:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »