Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 23.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Illegalitásba szorul a keletnémet Új Fórum

"A Német Demokratikus Köztársaságban a beiktatását kérelmező Új Fórum nevű ellenzéki szervezetet, amelynek felhívását már több mint 2500-an írták alá, a pártvezetés máris illegalitásba kívánja szorítani. A kérelem elutasítását azzal indokolták, hogy a szervezet céljai nincsenek összhangban az alkotmánnyal, sőt ellenséges álláspontot képviselnek. Miután az elutasítást minden keletnémet lap közölte, az olvasók nemcsak erről, hanem ezen az úton a szervezet létéről is tudomást szerezhettek. Így korántsem biztos, hogy ez a jelenleg feszült belpolitikai helyzetben a hatalmát erősíteni szándékozó vezetés malmára hajtja a vizet. A belső ellentmondások szaporodnak. A menekülők tízezrei, a pártvezetésen belüli ellentétek, az egyházi kritikák, a szétvert tüntetések mellett, most már egy jogellenesen betiltott, de egyre erősödő ellenzéki erő is mutatja: a változások a Német Demokratikus Köztársaságban is óhatatlanul szükségesek."

Befejeződött az országos foglalkoztatási konferencia (1. rész)

1989. április 12., szerda - Szerdán befejeződött a foglalkoztatásról, a munkanélküliségről tartott országos konferencia, amelyet az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szervezésében Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban rendeztek meg. A háromnapos tanácskozás tapasztalatait Rózsa József, az ÁBMH főosztályvezetője foglalta össze az MTI munkatársának.

Elmondta: a tanácskozáson nagy vitát váltott ki a gyakorlati
szakembereknek az álláspontja, hogy a foglalkoztatásban is
érvényesíteni kell a piaci viszonyokat, azaz munkaerő-piacra van
szükség. Ezzel nem mindenki értett egyet, ami arra utal, hogy
társadalmunkban még mindig él az a szemlélet, miszerint a mi
viszonyaink között a munkaerő nem áru, csak áruként viselkedik. A
hazai közvélemény csak vonakodva fogadja el, hogy a munkaerő, mégha
különleges áru is, ám mindenképpen áru fejlődésünk jelenlegi
szakaszában.

    Vita bontakozott ki akörül is, hogy ha tényleg kialakul a
munkaerő piaca, akkor abban milyen szerepet kell vállalnia az
államnak. A többség véleménye: az állam nem vonulhat ki erről a
területről, sőt erősítenie kell befolyását a munkerő-kereslet és
-kínálat alakítására. Meg kell próbálnia a munkaerő-piacot az
emberek számára elfogadhatóvá, szociális szempontból kielégítővé
tenni. Így például az államnak kell biztosítania, hogy az oktatási
rendszer igazodjék a munkaerő-piac követelményeihez, s hogy a
fiatalok olyan szakismereteket szerezzenek, amivel boldogulni
tudnak. Ezzel kapcsolatban elhangzott: az oktatásban is oldani
kellene a monopóliumokat, lehetővé téve a magán- és egyházi iskolák
működtetését. A munkaügyi szakemberek véleménye szerint azonban a
jövőben is az állami iskoláknak kell meghatározó szerepet
betölteniök, tevékenységük színvonalának emelésével.

    Megegyeztek a vélemények arról, hogy az állam felelőssége a
munkaügyek és a szociálpolitika összehangolása. Főként a tudományos
élet képviselői emelték ki, hogy ha nagyobb lesz a munkanélküliség
nálunk - márpedig az elkövetkezendő években a demográfiai hullám és
a tovább már nem odázható szerkezetváltás következtében erre
számítani kell -, akkor olyan szociális intézkedésekre is szükség
lesz, amelyek - a munkanélküli segély mellett - az állampolgároknak
más választási lehetőséget is kínálnak. (folyt.köv.)


1989. április 12., szerda 17:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Befejeződött az országos foglalkoztatási konferencia (2. rész)

Felmerült például a nyugdíjkorhatár rugalmasabbá tétele, s az, hogy
a jelenlegi fizetés nélküli szabadság helyett, a gyeshez hasonló
összegű díj mellett, gondozhassák idős, arra rászoruló
hozzátartozóikat az arra vállalkozók. Jelenleg ugyanis az idős
szülők házi gondozására alig van példa, mivel a családok nem
nélkülözhetik a második keresetet. Így az állampolgárok önkéntes
választása alapján több tízezer munkahely szabadulna fel, ami
egyebek között a fiatalok munkába állását is megkönnyítené. Ezzel
összefüggésben viszont több ellenérv is elhangzott; sokan
hivatkoztak arra, hogy ezeket az intézkedéseket csak a
nyugdíjrendszer, illetve a szociálpolitika reformja keretében
lehetne megvalósítani. Azokra viszont még várni kell, holott a
probléma megoldása egyre sürgetőbb. Már az idén is a korábbinál
jóval több fiatal végez az iskolákban, 1990-ben pedig csaknem
harmadával nő az állást kereső végzősők száma.

    A fiatalok problémája egyébént is nagy hangsúlyt kapott a
tanácskozáson; így az, hogy kapjanak-e vagy sem a pályakezdők
munkanélküli segélyt. A külföldi tapasztalatok azt mutatják - mint
azt a jelenlévő külföldi szakértők elmondták -, hogy a nálunk
fejlettebb nyugat-európai országok egy részében sem adnak a
fiataloknak munkanélküli segélyt, hanem más eszközökkel igyekeznek
helyzetükön javítani. Abból indulnak ki, hogy ez a korosztály még
könnyen elsajátítja az új ismereteket, így a munkanélküli státus
elfogadtatása helyett inkább olyan szakmák kitanulására ösztönzik
őket, amelyek távlatilag is biztosítják megélhetésüket. A hazai
munkaügyi szakemberek is az átképzési lehetőségek bővítésén
gondolkodnak; világbanki támogatással regionális átképző központot
létesítenek Észak-Magyarországon, s hasonló intézményt szerveznek a
délnyugati térségben is. Ha ezek beváltják a hozzájuk fűzött
reményeket, akkor az ország más pontjain is létrehoznak ilyen
regionális átképző központokat. A pályakezdők munkanélküli
segélyének kérdése ezzel együtt sem került le a napirendről, arra a
kormány még a nyáron visszatér.

    A tanácskozáson sok szó esett azokról a magánkezdeményezésekről,
amelyek hozzájárulhatnának a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez;
így például a magán munkaerő-közvetítésről és
munkaerő-kölcsönzésről. Mindkét gondolatnak egyaránt voltak
helyeslői és ellenzői. A munkaügyi kormányzat szerint először a
különféle hivatalos szervezeteknek kellene megadni a
munkaerő-közvetítés jogát, s ebbe a tevékenységbe a későbbiekben a
magánszemélyek, magántársaságok is bekapcsolódhatnának. (folyt.köv.)


1989. április 12., szerda 18:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Befejeződött az országos foglalkoztatási konferencia (3. rész)

A munkaügyi irányítás most már attól sem zárkózik el, hogy
törvényes lehetőséget biztosítsanak a magán munkaerő-kölcsönzéshez,
amely - illegálisan - már eddig is létezett. Korábban a hivatal
azért ellenezte a ,,fekete,, munkaerő-kölcsönzés törvényesítését,
mert az lehetőséget adott volna a vállalatok számára a központi
bérszabályozás kijátszására. A bérszabályozás kötöttségeinek
oldásával azonban egyre kisebb a jelentősége annak, hogy a
vállalatok miként jutnak a munkaerőhöz, így ez a megoldás sokak
számára munkalehetőséget jelentene. (MTI)


1989. április 12., szerda 18:03


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Jónapot kivánok. Szeretném megkérdezni, hogy fog kinézni az új kivándorlási törvény? Hogyan és hová lehet kivándorolni, hiszen már a magyar politikai menekülteket sem fogadja be a Nyugat írásbeli bizonyítékok nélkül, pedig vannak.Egyre több a kiutasítási határozat a magyarokkal szemben úgy Ausztriában, mint az NSZK-ban. Az Egyesült Államokba is van úgynevezett bevándorlási kvóta, úgyanúgy Ausztráliába is többször szűrik, kiszűrik a bevándorolni akarókat. Ha pedig nincs befogadó ország akkor a törvény sem ér semmit, vagy mégis? A nagy gazdasági előnyt a kisembereknek, a nagycsaládosoknak, a kisnyugdíjasoknak csak a növekvő nyomor jut osztélyrészül. És akkor azt mondják, hogy mindent szabad Magyarországon. Köszönöm."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD