|
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Illegalitásba szorul a keletnémet Új Fórum
"A Német Demokratikus
Köztársaságban a beiktatását kérelmező Új Fórum nevű ellenzéki
szervezetet, amelynek felhívását már több mint 2500-an írták alá, a
pártvezetés máris illegalitásba kívánja szorítani.
A kérelem elutasítását azzal indokolták, hogy a szervezet céljai
nincsenek összhangban az alkotmánnyal, sőt ellenséges álláspontot
képviselnek. Miután az elutasítást minden keletnémet lap közölte, az
olvasók nemcsak erről, hanem ezen az úton a szervezet létéről is
tudomást szerezhettek. Így korántsem biztos, hogy ez a jelenleg
feszült belpolitikai helyzetben a hatalmát erősíteni szándékozó
vezetés malmára hajtja a vizet.
A belső ellentmondások szaporodnak. A menekülők tízezrei, a
pártvezetésen belüli ellentétek, az egyházi kritikák, a szétvert
tüntetések mellett, most már egy jogellenesen betiltott, de egyre
erősödő ellenzéki erő is mutatja: a változások a Német Demokratikus
Köztársaságban is óhatatlanul szükségesek."
|
|
|
|
|
|
|
Csengey Dénes az MDF elnökségének népszavazási bojkott- felhívásáról (1. rész)
|
1989. november 14., kedd - A Magyar Demokrata Fórum elnöksége kedden nyilatkozatot fogadott el, amelyben a november 26-ára kiírt népszavazás bojkottálására ösztönzi az MDF tagjait, illetve szimpatizánsait. A döntés hátteréről nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának Csengey Dénes, az MDF elnökségének tagja.
- Az MDF elnöksége tulajdonképpen a népszavazás bojkottjára szólít fel. Mivel magyarázzák ezt a döntést? - Elhatározásunk hátterében elsősorban az áll, hogy úgy véljük: Magyarország legfontosabb kérdései nincsenek rajta a népszavazási szavazólapon - hangsúlyozta Csengey Dénes. - Az MDF elnökségi tagjai úgy látják, hogy lassanként az egész politikai közhangulatot az jellemzi, mintha az emberek elfásultak volna, s hátat fordítanának a legfontosabb kérdéseknek. Ez pedig nagyon veszélyes lehet. Ha népszavazást szorgalmaznánk, akkor én más kérdéseket írnék fel a szavazólapra. Először is azzal kezdeném, hogy az idén a magyar költségvetés egyharmadát, 100 milliárd forintot fordítottak veszteséges állami vállalatok támogatására. Önnek mi erről a véleménye: helyesli, vagy nem helyesli? Másodszor: ugyanezt kérdezném azzal kapcsolatban, hogy az átalakulási törvénnyel legalizálva folyik az állami vállalatok és a földtulajdon magántulajdonba mentése. Ennek következtében pedig, akik még az idén is a ,,Dunába öntik,, az említett 100 milliárdot, jövőre tulajdonosai lehetnek a gyárak és a földek jelentős részének. Harmadszor: nagyon fontosnak tartom, hogy az elmúlt hat hónap alatt 1 milliárd dolláros fizetésimérleg-hiány keletkezett a kormány átgondolatlan pénz-, valuta- és vámpolitikája miatt. Ezzel kapcsolatban is megkérdezném az állampolgártól: ön szerint ez rendjén való, vagy a pénzügyminiszternek le kell vonnia a konzekvenciákat? Végül folyik a koncepciós perek meghurcoltjainak, a recski elítélteknek és más politikai foglyoknak a rehabilitálása. Ugyanakkor az egykori ,,keretlegények,, havi nyugdíja tízszerese az esedékes egyéni jóvátételek teljes összegének. Éppen ezért megkérdezném, helyénvaló-e, hogy akik országlásukkal ezt az országot tönkretették, azok rendkívül magas nyugdíjat kapnak, míg akik az ő csődhöz vezető politikájukat elszenvedték, azok csaknem éheznek, és nem jutnak hozzá a drága gyógyszerekhez. (folyt. köv.)
1989. november 14., kedd 19:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Csengey Dénes az MDF elnökségének népszavazási bojkott- felhívásáról (2. rész)
|
Végezetül nagyon fontosnak tartom, hogy amikor a nemzeti kerekasztal összeült, még reális lehetőség volt a szabad parlamenti választások megtartására az idén. Ez a valóban rendszerváltást magában rejtő esemény azóta is halasztódik, és időpontja még mindig nincs kitűzve. Az a politikai tüzijáték pedig, ami napjainkban folyik azt eredményezi, hogy a szabad parlamenti választások időpontja tovább halasztódik. Mert véleményem szerint azok a kérdések, amelyeket említettem, s amelyek szerintem valóban eldöntik majd az ország sorsát, nincsenek rajta a szavazólapon. Helyette van három olyan kérdés, ami már eldőlt, és egy negyedik, a köztársasági elnökre vonatkozó, amelynek a felvetése - szerintem - megtévesztő. Megtévesztő azért, mert az államfő alkotmányos jogkörét az alkotmány tartalmazza, és ezt semmiben sem befolyásolja a választás időpontja, illetve módja. - Tehát a Magyar Demokrata Fórum úgy véli, hogy az államfő korábbi megválasztása nem befolyásolná a parlamenti választásokat? Azaz nem áll fenn annak a veszélye, hogy bármely párt előnyt szerez azzal, ha az ő jelöltjét választják meg államfőnek? - Nem hiszem, hogy ilyen veszély fenyegetne. Úgy gondolom ugyanis, hogy az államfő csupán egy személy, akit személyes tulajdonságai, politikai kvalításai tesznek alkalmassá vagy alkalmatlanná e magas tisztség betöltésére. Így egy párt, bármily népszerű is, nem lehet elégséges garancia az embereknek arra, hogy személyes tulajdonságok híján lévő jelöltjét válasszák meg köztársasági elnöknek. Sőt, úgy vélem, hogy a parlamenti választásokon is jelentősen befolyásolja majd az eredményeket a jelöltek személyes hitele, tekintélye. - Miért csak most, a népszavazás előtt alig két héttel döntött az MDF a bojkottról? - Egyrészt az ellenzéken belül igyekeztünk elkerülni a konfrontációt, aminek hátrányaival ma is tisztában vagyunk. unk. Másrészt úgy véljük, mostanáig nem volt alkalmas pillanat egy ilyen döntés meghozatalára, hiszen azt nem lehet kétségbe vonni, hogy bárkinek joga van népszavazást kezdeményezni. Márpedig az ilyen kezdeményezés megtámadása az aláírásgyűjtés során etikátlan lett volna. (folyt.köv.)
1989. november 14., kedd 20:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Csengey Dénes az MDF elnökségének népszavazási bojkott- felhívásáról (3. rész)
|
- Az MDF tehát nem tartja szükségesnek, hogy a nép döntése is szentesítse a Parlament által már elfogadott törvényeket, amivel a népszavazást kezdeményező szervezetek érvelnek? - Nem, hiszen az említett három törvényt senki sem támadta meg. Senki sem vonta kétségbe a Munkásőrséget megszüntető törvényt, a munkahelyi pártszervezetek működését megtiltó parlamenti döntést, illetve azt a rendelkezést sem támadta meg senki sem, amely szerint az a párt, amelyik nem számol el a vagyonával, nem jegyezhető be és nem indulhat a következő választásokon. Mivel ilyen veszélyek nincsenek, én inkább egy kiélezett presztízsharcot látok a megerősítési szándék mögött. - Az MDF keddi döntése nem jelenti-e azt, hogy ezzel végérvényesen kettéválnak egyes ellenzéki szervezetek útjai? Helyreállítható-e egyáltalán az Ellenzéki Kerekasztalt eddig alkotó szervezetek stratégiai egysége? - Kétségtelen, hogy az MDF elnökség nyilatkozata feszélyezetté teheti az ellenzéki pártok egymáshoz való kapcsolatát. Ugyanakkor úgy vélem, hogy a politikai kapcsolatokat az igazán lényeges és fontos kérdésekhez való viszony határozza majd meg. Márpedig a parlamenti választások előtt minden ellenzéki pártnak közös érdeke, hogy azok ne halasztódjanak addig, amíg tönkremegy az ország. Ugyancsak közös érdek, hogy olyan sajtótörvény szülessen, amely a választási kampány idején valódi esélyegyenlőséget biztosít a különböző szervezeteknek a nemzeti médiák használatában. Ugyancsak életbevágóan fontos az, hogy a tulajdonreform szabályozásának kérdésében egy lehetőleg egységes állásponton lévő ellenzék és a most hivatalban lévő kormány az átmenet időszakára valamilyen megegyezésre jusson. Ugyanis ha ez nem sikerül, vagy a mostani kormány bukik meg, ami a jelenlegi helyzeteben az egész országnak rossz lenne, vagy pedig a privatizálás zajlik le ellenőrizhetetlenül, ami magában rejti annak veszélyét, hogy kezelhetetlen állapotok hagyományozódnak a következő kormányra. Ebből kiindulva én továbbra is látok reális lehetőséget az ellenzék együttműködésére, amire szükség van. (folyt.köv.)
1989. november 14., kedd 20:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Csengey Dénes az MDF elnökségének népszavazási bojkott- felhívásáról (4. rész)
|
Ugyanakkor úgy vélem, hogy a Magyar Demokrata Fórum nem hagyhatta visszautasítás nélkül az ellenzéki pozíciók kisajátítására tett kísérletet. Ez pedig tulajdonképpen elvezet a politikai kultúra következő stációjához, nevezetesen, hogy az együttműködés feltételeként nem szabhatjuk meg kölcsönösen azt, hogy bármely szervezet elhallgassa saját álláspontját, ha az nem egyezik a másikéval - mondotta végül Csengey Dénes. (MTI)
1989. november 14., kedd 20:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok. Szeretném megkérdezni, hogy fog kinézni az új kivándorlási törvény? Hogyan és hová lehet kivándorolni, hiszen már a magyar politikai menekülteket sem fogadja be a Nyugat írásbeli bizonyítékok nélkül, pedig vannak.Egyre több a kiutasítási határozat a magyarokkal szemben úgy Ausztriában, mint az NSZK-ban. Az Egyesült Államokba is van úgynevezett bevándorlási kvóta, úgyanúgy Ausztráliába is többször szűrik, kiszűrik a bevándorolni akarókat. Ha pedig nincs befogadó ország akkor a törvény sem ér semmit, vagy mégis? A nagy gazdasági előnyt a kisembereknek, a nagycsaládosoknak, a kisnyugdíjasoknak csak a növekvő nyomor jut osztélyrészül. És akkor azt mondják, hogy mindent szabad Magyarországon. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|