|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél Horváth István belügyminiszternek
"Mi, akik a 80-as években
folytatott szabadsajtó-szamizdattevékenység miatt hatósági,
rendőrségi üldözésben részesültünk, követeljük, hogy a mi ügyünket
is rendezzék
Személy szerint és nyilvánosan kövessenek meg mindenkit, adjanak
vissza mindent, amit a házkutatások során elkoboztak,
kártalanítsanak mind a nagyösszegű pénzbüntetésekért, mind az
üldözések miatt keletkezett anyagi hátrány tekintetében, vonják
vissza a szabálysértési és büntető határozatokat, és szüntessék meg
a joghátrányokat."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
NDK-s ellenzék
"Kelet-Németországban - akár Csehszlovákiában - egészen a
közelmúltig teljességgel sztálinista módszerekkel igyekeztek
elfojtani a hivatalos vonaltól eltérő vélemények mindennemű
megnyilatkozását. Az NDK-ban váltig gyakorolják a karhatalmi
brutalitást. Lipcse a szellemi ellenállás központja, ott minden
hétfőn béke-istentiszteletet tartanak egy templomban, s az
istentisztelet után a rendőrség szinte hagyományosan rátámad a
templomból távozó közönségre, találomra őrizetbe vesz egyeseket, és
néha gumibotot is használ."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (5. rész)
|
Kis János, az SZDSZ tanácsának tagja ,,Út a szabad választásokhoz,, címmel tartotta meg a politikai vitát bevezető előadást. Elöljáróban hangsúlyozta: az SZDSZ tanácskozására olyan politikai pillanatban kerül sor, amikor az országot csupán egy lépés választja el a szabad választásoktól. Ez a pillanat egyszerre ígéretes és nyugtalanító - mondta. Ígéretes, mert az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott törvények - az alkotmány módosítása, a választójogi és a párttörvény - hatalmas lépést jelentenek a jogállamiság felé. Ugyanakkor a helyzet nyugtalanító is, hiszen az ország a bizonytalanság állapotában van. A küldöttgyűlésnek nem azzal kell törődnie, hogy választ adjon a Szabad Demokraták Szövetségét ért vádaskodásra, hanem azzal, hogy kellő komolysággal és eltökéltséggel kiutat ajánljon a válságból. A válság összetevőit elemezve Kis János a legfőbb gondnak azt nevezte, hogy a békés átmenetnek nincs olyan chartája, amelyet az egész ország magáénak tekinthet és amely a közmegegyezés szilárd alapja. Ez a tény a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodás aláírását követő napon nyilvánvalóvá vált, s ettől kezdve olyan helyzet alakult ki, amelyben maguk az aláírók is újra és újra elhatárolták magukat attól, amit aláírtak, hangsúlyozva, hogy elégedetlenek az eredménnyel. Mindezeket a megoldatlan kérdéseket figyelembe véve indította meg az SZDSZ a népszavazást szorgalmazó aláírásgyűjtési kampányát. A népszavazás kezdeményezése - hangoztatta Kis János - nem destabilizálta, hanem éppen hogy stabilizálta a politikai helyzetet. Hiszen ez is befolyásolta a munkásőrség megszüntetéséről, illetőleg a pártok munkahelyi működésének tilalmáról meghozott parlamenti döntést. Az SZDSZ tanács tagjának érvelése szerint ez az akció csökkentette azt a távolságot, amely a háromoldalú tárgyalásokon részt vevő politikai elit és a nép között volt. A népszavazást szorgalmazó akcióval ugyanis az SZDSZ arra ösztönözte a társadalmat, hogy alkotmányos jogaival élve nyilvánítson véleményt alapvető kérdésekben - hangsúlyozta Kis János. A továbbiakban a mélyülő politikai válság okai közé sorolta, hogy bár az állampárt felbomlása megtörtént, az MSZMP utódpártjának, az MSZP-nek az összezsugorodása, valamint bizonytalan küzdelme az önmagukat utódpártnak deklarálni kívánó volt MSZMP-csoportokkal, erősíti a hatalmi vákuumot. (folyt. köv.)
1989. október 28., szombat 19:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|