|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél Horváth István belügyminiszternek
"Mi, akik a 80-as években
folytatott szabadsajtó-szamizdattevékenység miatt hatósági,
rendőrségi üldözésben részesültünk, követeljük, hogy a mi ügyünket
is rendezzék
Személy szerint és nyilvánosan kövessenek meg mindenkit, adjanak
vissza mindent, amit a házkutatások során elkoboztak,
kártalanítsanak mind a nagyösszegű pénzbüntetésekért, mind az
üldözések miatt keletkezett anyagi hátrány tekintetében, vonják
vissza a szabálysértési és büntető határozatokat, és szüntessék meg
a joghátrányokat."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
NDK-s ellenzék
"Kelet-Németországban - akár Csehszlovákiában - egészen a
közelmúltig teljességgel sztálinista módszerekkel igyekeztek
elfojtani a hivatalos vonaltól eltérő vélemények mindennemű
megnyilatkozását. Az NDK-ban váltig gyakorolják a karhatalmi
brutalitást. Lipcse a szellemi ellenállás központja, ott minden
hétfőn béke-istentiszteletet tartanak egy templomban, s az
istentisztelet után a rendőrség szinte hagyományosan rátámad a
templomból távozó közönségre, találomra őrizetbe vesz egyeseket, és
néha gumibotot is használ."
|
|
|
|
|
|
|
A Beszélő legújabb száma
|
München, 1989. október 4. (SZER, Kommentár nélkül) - A Szabad Európa Rádió dokumentum műsora. - Köszöntöm Önöket, a mikrofonnál Gordon Tamás. Ismét közeleg egy dátum, amely állásfoglalásra késztet. Az ellenzék, vagyis az ország lakosságának többsége tudja, mit kezdjen október 23-ikával. A hatalom, a kisebbség viszont nem. Illetve nagyon is. Az eddigi folyamatos hátrálásának úgy tűnik vannak határai, a póznák le vannak tűzve: nemzeti megbékélés igen, nemzeti ünnep nem. Az Október 23-ika Bizottság közzétette állásfoglalását: - Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar és európai történelem kiemelkedő eseménye. Idén 33 év után először nyílik lehetőség arra, hogy a nemzet méltó módon ünnepeljen. Az Október 23-ika Bizottságba tömörült független szervezetek a megemlékezésekkel kapcsolatban az alábbiakat jelentik ki: A leghatározottabban elítéljük az 1956. november 4-ikei szovjet katonai beavatkozást, az azt követő, hazánk történelmében példátlan, véres és tömeges megtorlást. Továbbra is határozottan követeljük, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa piros betűs nemzeti ünneppé, munkaszüneti nappá október 23-ikát. Az MSZMP a március 15-ikei és június 16-ikai sikertelen próbálkozása után október 23-ikával kapcsolatban is a nemzeti megbékélés jelszavát hangoztatja. Véleményünk szerint ez nem szolgál mást, mint az MSZMP 1956 utáni szégyenteljes szerepének, mai hatalomátmentési törekvéseinek elkendőzését. A tényleges nemzeti megbékélés a hatalom mai birtokosainak a politikai, gazdasági kiváltságairól való lemondását, a valódi demokrácia megteremtését jelenti, s nem egy-egy történelmi dátumhoz kapcsolódik. Budapest, 1989. szeptember 25-ikén. Az Október 23-ika Bizottság. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|