 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél Horváth István belügyminiszternek
"Mi, akik a 80-as években
folytatott szabadsajtó-szamizdattevékenység miatt hatósági,
rendőrségi üldözésben részesültünk, követeljük, hogy a mi ügyünket
is rendezzék
Személy szerint és nyilvánosan kövessenek meg mindenkit, adjanak
vissza mindent, amit a házkutatások során elkoboztak,
kártalanítsanak mind a nagyösszegű pénzbüntetésekért, mind az
üldözések miatt keletkezett anyagi hátrány tekintetében, vonják
vissza a szabálysértési és büntető határozatokat, és szüntessék meg
a joghátrányokat."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
NDK-s ellenzék
"Kelet-Németországban - akár Csehszlovákiában - egészen a
közelmúltig teljességgel sztálinista módszerekkel igyekeztek
elfojtani a hivatalos vonaltól eltérő vélemények mindennemű
megnyilatkozását. Az NDK-ban váltig gyakorolják a karhatalmi
brutalitást. Lipcse a szellemi ellenállás központja, ott minden
hétfőn béke-istentiszteletet tartanak egy templomban, s az
istentisztelet után a rendőrség szinte hagyományosan rátámad a
templomból távozó közönségre, találomra őrizetbe vesz egyeseket, és
néha gumibotot is használ."
|
|
|
|
|
|
 |
- Választás - 1. folyt.
|
Az új elnököt a szavazásra jogosultak összessége választaná meg
az országgyűlési választások előtt. Csupán egy ilyen állam tudná
összefogni a nemzetet olyan esetben, amikor egyetlen párt sem tudná
elnyerni az abszolút többséget az Országgyűlésen - például a
kommunisták -, és volt ennél gyakorlatiasabb nézet is. Egy ilyen
rendszerű elnökválasztás győztese szinte biztosan az MSZMP
reformszárnyának vezetője, a széles körben népszerű Pozsgay Imre
lenne.
Noha Pozsgay Imre ideológiai poggyászának jóval nagyobb részétől
megszabadult, mint Jaruzelski tábornok, Lengyelország vezetője, az
ellenzék nem volt teljesen elégedett egy számára ennyire kedvező
megállapodással. Ezért azt szorgalmazta, hogy az új Országgyűlés egy
új vezetőt válasszon az országnak, és ebben az Országgyűlésben a
kommunisták kisebbségére számítottak. Végül az ellenzék az egység
bizonyos fokú felbomlása árán ebben a bizonyos kérdésben meghátrált.
A kilenc ellenzéki csoport közül hat - beleértve a legnagyobbat a
Magyar Demokrata Fórumot - aláírta a megállapodást, bár a
szociáldemokraták is csak bizonyos fenntartásokkal.
Az ellenzők, elsősorban a Szabad Demokraták Szövetsége nem
vétózta meg az egész megállapodást, bár teoretikusan ehhez joguk
lett volna. Összevont szemöldökkel tartózkodtak az oktrojálástól, de
kapcsolatuk a többi ellenzéki csoporttal megszenvedte a folyamatot.
A parlament elé jövő héten kerülő törvénytervezetek közül kettő
a bűntető törvényekre és a jogi eljárásokra vonatkozik. A cél, hogy
a magyar joggyakorlatot összhangba hozzák a nyugati gyakorlattal. A
másik egy alkotmánybíróság létrehozásáról határoz, amely ellenőrzi
mind az elnök, mind az Országyűlés hatalmát.
A legkellemesebb meglepetés - és Magyarország ebben is
különbözik Lengyelországtól - az, hogy a kommunisták nagy mértékben
hajlandók csökkenteni az államapparátus feletti hatalmukat.
Hozzájárultak a párt alapszerveinek megszüntetéséhez a
kormányhivatalokban, a hadseregnél, a rendőrségnél és a bíróságokon.
Beleegyeztek abba, hogy csökkentsék a párt magánhadseregének a
munkásőrségnek a létszámát. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|