Rendszerváltás és az MTI

	Európa Tanács (1.rész)
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Strasbourg, 1989. szeptember 22. (MTI-tud.) - A különleges meghívotti minőségben Strasbourgba érkezett négy kelet-európai parlamenti küldöttség jelenléte áll az Eurápa Tanács parlamenti közgyűlésén a figyelem középpontjában. Az őszi ülésszak vezérszónokai - Anders Björck, a közgyűlés elnöke, Thorvald Stoltenberg, a Miniszteri bizottság elnöke és Catherine Lalumiere, az Európa Tanács főtitkára egyaránt a szervezet nagy eseményének, új lendületet adó bővülésének minősítette Magyarország, a Szovjetunió, Lengyelország és Jugoszlávia parlamenti küldöttségeinek bekapcsolódását a 23 nyugati ország képviselői által alkotott testület munkájába. Pénteken Thorvald Stoltenberg norvég külügyminiszter, a Miniszteri Bizottság soros elnöke a képviselőknek szóló beszámolójában első helyen szólt az Európa Tanácsnak a kelet-nyugati kapcsolatban játszott szerepéről, kiemelve Mihail Gorbacsov júliusi strasbourgi látogatásának, a közös európai házról kifejtett elveinek jelentőségét. Üdvözölve a többi kelet-európai országban - köztük Magyarországon - végbement bíztató és gyors ütemű változásokat az emberi jogok biztosítása és a demokrácia kiteljesítése terén, Stoltenberg részletesen áttekintette a Tanács és a négy ország közötti kapcsolatok fejlődését. Emlékeztetett arra, hogy Lengyelországot és Magyarországot már májusban felhívták az Európa Tanács kulturális konvenciójához való csatlakozásra és kifejezte reményét, hogy az előkészítő munka elég gyorsan halad ahhoz, hogy a Miniszteri Bizottság novemberi ülésén már sor kerülhessen az aláírásra is a magyar és a lengyel kormány tagjainak részvételével. Jugoszlávia már régebben csatlakozott ehhez a megállapodáshoz. Beszámolt Stoltenberg az európai képviselőknek arról is, hogy Magyarország és Lengyelország kormányának tagjai már részt vettek az Európa Tanács által rendezett tanácskozásokon, így Magyarország a sportminiszterek, illetve az igazságügyi miniszterek tanácskozáson, és a négy kelet-európai ország meghívást kapott az oktatási miniszterek októberi isztambuli megbeszélésére, továbbá különböző kelet-nyugati kerekasztal tanácskozásokra is. (folyt.) 1989. szeptember 22., péntek 15:49
Vissza »

	Európa Tanács (3.rész)
Catherine Lalumiere asszony, az Európa Tanács főtitkára ugyancsak nagy teret szentelt a keleti országokkal kiépülő kapcsolatoknak, amelyek jellemzése szerint ,,gyorsan és jól,, fejlődnek. Az Európa Tanács készülő költségvetésében új fejezet alatt külön keretet irányoz elő erre az együttműködésre. A Tanács új kooperációs lehetőségeket keres, a parlamenti közgyűlésbe és bizottságaiba szóló meghívás mellett biztosítani kívánja a demokratizálás útján haladó négy kelet-európai ország küldötteinek bekapcsolódását a szakértői tanácskozásokba, ezen kívül pedig keresi a módját annak, hogy az Európa Tanács külön szolgáltatásokat is biztosítson azoknak, akik igénylik ezt, nevezetesen az emberi jogok és a demokratikus intézmények fejlesztése terén. A strasbourgi testület tehát kész megosztani tapasztalatait, hajlandó segítséget nyújtani ebben a munkában és ugyanakkor érdeklődéssel várja az együttműködésben részt vevő országok felmerülő tapasztalatait, új szempontjait. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy júliusi beszédében Mihail Gorbacsov szólt egy közös európai jogi térség megteremtéséről - ez is új, széles együttműködési területet nyit meg - fűzte hozzá. Mindezek a változások előre vetítik azt az időt, amikor az Európa Tanács kiterjesztheti misszióját, a Gorbacsov által emlegetett közös európai házzá fejlődhet. Vagy másképpen - mondotta - földrajzi meghatározással, a nagy Európa tanácsává válhat - fejezte be beszédét az Európa Tanács főtitkára. X X X A magyar parlamenti küldöttség vezetője, Réger Antal meghívást nyújtott át Anders Björcknek, a parlamenti közgyűlés elnökének. +++ 1989. szeptember 22., péntek 16:03
Vissza »

	Európa Tanács (2.rész)
Figyelemre méltó volt az, amit az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke az Európai Közösség és a Tanács közötti együttműködésről mondott. A 12 nyugat-európai ország zárt gazdasági közössége, illetve a 23 nyugat-európai ország által alkotott Európa Tanács egyik legfőbb közös témája a kelet-nyugati együttműködés - mutatott rá. Ebben az összefüggésben számolt be Stoltenberg Jacques Delorsnak, az Európai Közösségek Bizottsága elnökének, Mihail Gorbacsov júliusban Strasbourgban tett látogatásáról. Egyetértettek abban, hogy az Európa Tanácsra, mint olyan európai fórumra, amelynek a legkomolyabb tapasztalata van az emberi jogok és a demokratikus intézmények területén, különleges szerep hárul. Ez magyarán azt jelenti, hogy az Európai Közösségek (a 12-ek) a strasbourgi tanácstól (a 23-aktól) várja az ,,erkölcsi bizonyítványt,, a demokratikus folyamatba bekapcsolódott kelet-európai országok fejlődéséről. Ilymódon az Európa Tanáccsal való kapcsolatépítés a gyakorlatban mintegy előszobájává válhat a nyugat-európai gazdasági integrációs szervezetekhez való szorosabb kapcsolódásnak, mutatnak rá strasbourgi megfigyelők. Stoltenberg beszámolt arról is, hogy a Szovjetunióval - a Mihail Gorbacsov és a Miniszteri Bizottság irodája közötti júliusi megbeszélés alapján - vegyes munkacsoportot hoztak létre, amely a héten Strasbourgban már meg is tartotta első ülését. Azt vizsgálták, melyek azok az európai konvenciók, amelyekhez a Szovjetunió elsőként csatlakozhatna. A munkacsoport következő ülését Moszkvában tartja, s várhatólag a november 16-i miniszteri bizottsági ülésen már sor kerülhet arra, hogy a Szovjetunió csatlakozzék különböző európai megállapodásokhoz. Az Európa Tanács égisze alatt mint ismeretes, több mint 130 európai konvenció dolgoztak ki 1949 - a szervezet létrejötte - óta, és ezek a legkülönbözőbb területeken (emberi jogok, kulturális együttműködés, környezetvédelem, közlekedés, stb.) hoztak létre közös európai normákat a nemzeti törvényhozások számára. E konvenciók egy része nyitott a Tanácshoz nem tartozó országok előtt is. (folyt.) 1989. szeptember 22., péntek 16:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kiegészítés az Európa Tanács című anyaghoz (MTIK1066-67-68)
Dr. Sinkovics Mátyás főorvos, Budapest első kerületi képviselő volt az első a magyar parlament tagjai közül, aki az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének gyakorlati munkájába bekapcsolódva felszólalt egy napirendi pont vitájában. A kultúra és oktatás kérdéseiről szóló vitában arról beszélt, hogy a nyelvoktatás fejlesztése elengedhetetlen követelmény a nyugat-európai nyitáshoz, ehhez Magyarország fel kíván használni külföldi tankönyveket, oktatókat, s külföldi ösztöndíjakat tart szükségesnek. Hangsúlyozta, hogy Magyarország a maga részéről szívesen lát külföldi diákokat, akik a Kodály-módszer, a magyar matematikai eredmények és más kulturális, tudományos vívmányok tanulmányozásában érdekeltek.+++ 1989. szeptember 22., péntek 19:23
Vissza »