 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél Horváth István belügyminiszternek
"Mi, akik a 80-as években
folytatott szabadsajtó-szamizdattevékenység miatt hatósági,
rendőrségi üldözésben részesültünk, követeljük, hogy a mi ügyünket
is rendezzék
Személy szerint és nyilvánosan kövessenek meg mindenkit, adjanak
vissza mindent, amit a házkutatások során elkoboztak,
kártalanítsanak mind a nagyösszegű pénzbüntetésekért, mind az
üldözések miatt keletkezett anyagi hátrány tekintetében, vonják
vissza a szabálysértési és büntető határozatokat, és szüntessék meg
a joghátrányokat."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
NDK-s ellenzék
"Kelet-Németországban - akár Csehszlovákiában - egészen a
közelmúltig teljességgel sztálinista módszerekkel igyekeztek
elfojtani a hivatalos vonaltól eltérő vélemények mindennemű
megnyilatkozását. Az NDK-ban váltig gyakorolják a karhatalmi
brutalitást. Lipcse a szellemi ellenállás központja, ott minden
hétfőn béke-istentiszteletet tartanak egy templomban, s az
istentisztelet után a rendőrség szinte hagyományosan rátámad a
templomból távozó közönségre, találomra őrizetbe vesz egyeseket, és
néha gumibotot is használ."
|
|
|
|
|
|
 |
Franciaország: részleges szenátusi választás
|
Párizs, 1989. szeptember 22. péntek (MTI-tud) - Részleges szenátusi választásokat tartanak vasárnap Franciaországban: a most 321 főre bővülő törvényhozó testület 102 helye kerül újonnan betöltésre.
A francia alkotmányos előírások szerint a szenátorokat nem
közvetlenül a lakosság választja, hanem a különböző helyi és körzeti
törvényhatóságok küldöttei, az úgynevezett nagyválasztók. Így
vasárnap csak alig több mint 48 ezer szavazatot kell megszámolni, s
az eredmények már délután ismeretesek lesznek.
A szenátus tagjait kilenc évre választják, általában
harmadrészük kerül három évenként újraválasztásra. A sajátos
választási rend következtében a szenátus összetétele nem feltétlenül
tükrözi a lakossági arányokat, nagyobb súlyt kapnak benne a kisebb
városok, falvak érdekeit képviselő politikusok. Bár a szenátus
jogköre jóval kisebb, mint a nemzetgyűlésé, szerepe van a
törvényalkotásban, a kormányzati tevékenység ellenőrzésében. Az
alkotmányos rendszer azonban nem teszi lehetővé, hogy a szenátus
megakadályozza a nemzetgyülés által elfogadott törvények hatályba
léptét.
A korlátozott jogkör ellenére a szenátusi helyek betöltéséért
éppen olyan politikai csatározás folyik, mint a képviselői
mandátumokért, csak mivel itt nem minden választó szavaz, annak
nyilvánossága jóval kisebb és korlátozottabb. Jelenleg a szenátusban
jelentős többségben vannak az ellenzéki pártok, de a mostani
részleges választáson ez a többség csökkenhet, mert sok ellenzéki
politikusnak kell újra megmérettetnie magát. Sajátos fejlemény, hogy
a 15 tagú kommunista szenátusi csoportból csak egy szenátor
megbizatásáról kell dönteni, a kormányzó szocialista párt
szenátorainak viszont csaknem egyharmada küzd az újabb
megbizatásért.
A francia törvényhozási folyamat egyik sajátossága az, hogy a
szenátusban képviseletet kapnak a külföldön, más országokban élő
francia állampolgárok, őket öten képviselhetik. Helyettük a
választást egy kinevezett, a külföldön élő franciák tekintélyes
képviselőiből álló testület bonyolítja le. Az öt ilyen szenátori
poszt közül most kettő kerül újonnan betöltésre. +++
1989. szeptember 22., péntek 15:44
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|