|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél Horváth István belügyminiszternek
"Mi, akik a 80-as években
folytatott szabadsajtó-szamizdattevékenység miatt hatósági,
rendőrségi üldözésben részesültünk, követeljük, hogy a mi ügyünket
is rendezzék
Személy szerint és nyilvánosan kövessenek meg mindenkit, adjanak
vissza mindent, amit a házkutatások során elkoboztak,
kártalanítsanak mind a nagyösszegű pénzbüntetésekért, mind az
üldözések miatt keletkezett anyagi hátrány tekintetében, vonják
vissza a szabálysértési és büntető határozatokat, és szüntessék meg
a joghátrányokat."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
NDK-s ellenzék
"Kelet-Németországban - akár Csehszlovákiában - egészen a
közelmúltig teljességgel sztálinista módszerekkel igyekeztek
elfojtani a hivatalos vonaltól eltérő vélemények mindennemű
megnyilatkozását. Az NDK-ban váltig gyakorolják a karhatalmi
brutalitást. Lipcse a szellemi ellenállás központja, ott minden
hétfőn béke-istentiszteletet tartanak egy templomban, s az
istentisztelet után a rendőrség szinte hagyományosan rátámad a
templomból távozó közönségre, találomra őrizetbe vesz egyeseket, és
néha gumibotot is használ."
|
|
|
|
|
|
|
A kerekasztal eredményei, kudarcai
|
---------------------------------- London, 1989. szeptember 18. (BBC, Késő esti panoráma) - Az MSZMP és az ellenzék megegyezett a többpártrendszerű választásokra vonatkozóan. Mint Sally Ackroyd jelentéséből kiderül: nem volt egyszerű a megegyezés. - A megegyezés drámai csúcspontként szolgál ahhoz a több mint 1000 óra tárgyaláshoz, melyet a kommunisták folytattak az ellenzékkel a többpártrendszerű választásról és az új alkotmány megszövegezéséről, hogy az országot párt-és rendőrállamból polgárjogokon alapuló állammá változtassák. Lényeges kompromisszumokat tett mindkét fél, hogy végül is a záróokmányt elfogadják. Nyers Rezső a párt elnökségének tagja máris jelentős lépésként üdvözölte az eredményt, amikor két radikális ellenzéki csoport - a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz - bejelentette, hogy nem hajlandó az okmányt aláírni. Elítélték a megegyezést, modván, hogy ez nem szavatolja a valóban szabad és igazságos választások megtartását. Ugyancsak nehezményezték, hogy a párt nem hajlandó elszámolni a vagyonával, nem hajlandó kivonni szervezeteit az ország gyáraiból és nem hajlandó feloszlatni a Munkásőrséget. Fő ellenvetésük azonban az az elhatározás volt, melynek értelmében az ország népszavazás útján választ elnököt, még a választások megtartása előtt. Mert így - mondják - a párt jelöltjének, Pozsgay Imrének igazságtalan előnye lenne a többi jelölttel szemben. A Fideszt és a szabaddemokratákat kivéve a többi ellenzéki csoport aláírta az okmányt. +++
1989. szeptember 18., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|