 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél Horváth István belügyminiszternek
"Mi, akik a 80-as években
folytatott szabadsajtó-szamizdattevékenység miatt hatósági,
rendőrségi üldözésben részesültünk, követeljük, hogy a mi ügyünket
is rendezzék
Személy szerint és nyilvánosan kövessenek meg mindenkit, adjanak
vissza mindent, amit a házkutatások során elkoboztak,
kártalanítsanak mind a nagyösszegű pénzbüntetésekért, mind az
üldözések miatt keletkezett anyagi hátrány tekintetében, vonják
vissza a szabálysértési és büntető határozatokat, és szüntessék meg
a joghátrányokat."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
NDK-s ellenzék
"Kelet-Németországban - akár Csehszlovákiában - egészen a
közelmúltig teljességgel sztálinista módszerekkel igyekeztek
elfojtani a hivatalos vonaltól eltérő vélemények mindennemű
megnyilatkozását. Az NDK-ban váltig gyakorolják a karhatalmi
brutalitást. Lipcse a szellemi ellenállás központja, ott minden
hétfőn béke-istentiszteletet tartanak egy templomban, s az
istentisztelet után a rendőrség szinte hagyományosan rátámad a
templomból távozó közönségre, találomra őrizetbe vesz egyeseket, és
néha gumibotot is használ."
|
|
|
|
|
|
 |
MSZMP-MDF vita (1. rész)
|
1989. január 20., péntek - A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Demokrata Fórum képviselői pénteken az MSZMP Politikai Főiskoláján tartott, hatórás vita során többek között a demokrácia alternatíváiról - a koalíció lehetőségeiről, a demokratikus intézményrendszer kialakításáról, az MSZMP szerepéről és a pluralizmusról - folytattak beszélgetést. A rendkívül élénk érdeklődéssel kísért nyilvános vitán az MDF részéről többen szorgalmazták a választások előrehozatalát. Az MSZMP képviselői ugyanakkor arra helyezték a hangsúlyt, hogy előbb ki kell dolgozni a programokat, hogy a választási alternatívák tartalma is világos legyen. A vitát Romány Pál, az MSZMP Politikai Főiskola rektora vezette.
Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára
a vitaindítóban megállapította: a jelenlegi magyar társadalom
érdektagolt, s a megosztottság a politikai felfogásra is vonatkozik.
Szükséges, hogy a társadalom működési mechanizmusa engedje
érvényesülni az érdekképviseleti véleménynyilvánítás szabadságát.
Szoboszlai György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének
tudományos munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy pluralizmus
sokféle lehet, s a fogalom nem szűkíthető le a többpártrendszerre.
Magyarországon ugyanakkor ma már de facto több párt szerveződik. A
politikai koalíció feltételei jelenleg nincsenek meg. Megegyezésre
van szükség, de az ehhez vezető útnak csak a kezdetén tartunk.
Katona Béla, a budapesti pártbizottság titkára a párt változó
arculatáról beszélt. Az MSZMP nem akar lemondani a hatalomról, csak
annak erőszakosan fenntartott monopóliumáról - mondta, és
hozzátette: a 800 ezer párttag döntő többsége elkötelezett a
demokratikus változások mellett.
Schmidt Péter államjogász szerint az új választójogi törvénynek
alkalmasnak kell lennie a programbeli különbségek kifejezésére, de
az összefogásra is meg kell adnia a lehetőséget. Ennek érdekében a
lajstromos választási rendszer irányába kell lépni - hangoztatta.
Balogh Sándor, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója
megállapította: az egypártrendszert természetellenes
közbeavatkozással hozták létre Magyarországon, s ezért maga a párt
fizeti a legnagyobb árat. Nem kell félni a többpártrendszertől, mert
az az MSZMP-ből is felszínre hozza a legjobb erőket. Szerinte
azonban jelenleg nincs az országban olyan hatékony politikai erő,
amelynek pillanatnyilag előnyös volna a választások előrehozása.
(folyt.köv.)
1989. január 20., péntek 20:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|