|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél Horváth István belügyminiszternek
"Mi, akik a 80-as években
folytatott szabadsajtó-szamizdattevékenység miatt hatósági,
rendőrségi üldözésben részesültünk, követeljük, hogy a mi ügyünket
is rendezzék
Személy szerint és nyilvánosan kövessenek meg mindenkit, adjanak
vissza mindent, amit a házkutatások során elkoboztak,
kártalanítsanak mind a nagyösszegű pénzbüntetésekért, mind az
üldözések miatt keletkezett anyagi hátrány tekintetében, vonják
vissza a szabálysértési és büntető határozatokat, és szüntessék meg
a joghátrányokat."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
NDK-s ellenzék
"Kelet-Németországban - akár Csehszlovákiában - egészen a
közelmúltig teljességgel sztálinista módszerekkel igyekeztek
elfojtani a hivatalos vonaltól eltérő vélemények mindennemű
megnyilatkozását. Az NDK-ban váltig gyakorolják a karhatalmi
brutalitást. Lipcse a szellemi ellenállás központja, ott minden
hétfőn béke-istentiszteletet tartanak egy templomban, s az
istentisztelet után a rendőrség szinte hagyományosan rátámad a
templomból távozó közönségre, találomra őrizetbe vesz egyeseket, és
néha gumibotot is használ."
|
|
|
|
|
|
|
Állam és egyház - Interjú Sarkadi Nagy Barnával (1. rész)
|
1989. okktóber 1., vasárnap - Németh Miklós miniszterelnök az elmúlt hetekben sorra találkozott a magyarországi egyházak, felekezetek vezetőivel. A megbeszéléséken részt vett Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetője is. Tapasztalatairól kérdezte az MTI munkatársa.
- A kormány párbeszédre és együttműködésre törekszik a társadalom valamennyi jelentős tényezőjével. Ezek sorában kiemelkedően fontos az egyházakkal, felekeztekkel folytatott érdemi dialógus a nemzet sorsát érintő kérdésekről - hangsúlyozta előljáróban. x Az elmúlt évtizedekben nem volt példa a kormányfő és az egyházi vezetők ilyen jellegű találkozójára. Egyes vélemények szerint a párbeszéd különböző fórumai ellenére korábban éppen az egyházak háttérbe szorítása, szoros állami ellenőrzése volt jellemző. Milyen tények támasztják alá, hogy valóban megváltozott a helyzet? - Mint ismeretes, a kormány a közelmúltban nyílvánosan is elhatárolta magát az ötvenes évek egyházpolitikájától, az akkor elkövetett hibáktól, bűnöktől. Ennek egyik jele, hogy megkezdődött az akkori koncepciós perek felülvizsgálata, köztük a különböző egyházak vezetőit, személyiségeit sujtó ítéleteké is. A közvélemény nemrég értesülhetett arról is, hogy Paskai László bíboros kérte a kormányfőtől Mindszenty József bíboros perének felülvizsgálatát, s erre válaszolva a miniszterelnök közölte, hogy az ügyet a kormányzati szervek külön kiemelt figyelemmel kezelik. Ezen túl a kormány kritikailag felülvizsgálta az elmúlt évtizedek egyházpolitikáját és meghozta az ebből következő döntéseket. Abból indult ki, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság olyan alapvető emberi jog, amely nem tűr állami gyámkodást. (folyt.köv.)
1989. október 1., vasárnap 11:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Állam és egyház - Interju Sarkadi Nagy Barnával (2. rész)
|
Az állam feladata itt csak az lehet, hogy a jog szabad gyakorlását törvényben rögzített garanciarendszerrel is védje. Ennek jegyében készül a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény, amelynek megalkotásában az egyházak, felekezetek is résztvesznek. A kormány további fontos következtetése volt az elmúlt időszakban, hogy nincs helye állami beavatkozásnak, korlátozásnak az egyházak belső életét illetően. Ezért kezdeményezte egy sor, ezt lehetővé tevő jogszabály hatályon kívül helyezését, illetve az Állami Egyházügyi Hivatal jogutód nélküli megszüntetését. Felszámoltuk az egyházak beruházásainak állami ellenőrzését, megszüntettük az iskolai hittanbeiratások korábbi bürokratikus rendszerét, az egyházi könyv- és lapkiadás minden állami ellenőrzését. x Nyilvánvalóan az állam és az egyházak valódi, nemcsak deklarált szétválasztásáról van szó. A mostani találkozók, az azokról megjelent közlemények azonban ennek - úgy tűnik - ellentmondanak. - Meggyőződésem, hogy nincs ellentmondás. Az állam és az egyházak szétválasztása nem kapcsolatok nélküli egymás mellett élést jelent, ez a világon sehol nincs így. Ma és a jövőben méginkább szükség van az állam és az egyházak közötti együttműködésre, amelynek nemcsak elvi, hanem gyakorlati jelentősége is van. Az egyházak készséggel végeznének az eddiginél jóval sokszínűbb, gazdagabb oktatási, kulturális, szociális-karitativ tevékenységet. Jelenleg azonban - elsősorban az ötvenes években államosított egyházi épületeke hiányában - ehhez nincs megfelelő bázisuk, intézményrendszerük, anyagi eszközük. A kormány az egyházakat és felekezeteket a társadalom fontos közösségteremtő, értékhordozó tényezőinek tartja, amelyek az erkölcsi értékek megszilárdításában, a felnövekvő nemzedék nevelésében lényeges szerepet töltenek be. Ezért a kormány - lehetőségeihez mérten - anyagi eszközökkel is támogatni kivánja társadalmi szerepvállalásukat. x Milyen lehetőségek vannak a volt egyházi épületek visszadására a korábbi tulajdonosoknak? (folyt.köv.)
1989. október 1., vasárnap 12:27
|
Vissza »
|
|
Állam és egyház - Interjú Sarkadi Nagy Barnával (3. rész)
|
- A kormány elvben egyetért ezzel az igénnyel, és konkrét lépéseket is kíván tenni. Már megkezdődött a jogi feltételek kimunkálása. Konkrét tárgyalások folytak egyes épületekről, s több esetben felvetődött a visszaigénylés szándéka. Körültekintést, az állami, illetve egyházi érdekek kölcsönös figyelembe vételét igényli minden döntés, hiszen az épületek nagy részében ma is oktatási, szociális, egészségügyi vagy kulturális tevékenység folyik. Valamennyi épület azonnali kiváltása, visszaadása óriási összegeket igényelne. Az ország nincs abban a helyzetben, hogy csökkenthesse ilyen célú intézményeinek a számát. Folyamatos tárgyalásokra és állandó konszenzuskeresésre van szükség. Néhány épület - mint például a máriabesnyői volt kapucinus rendház vagy a Fasori Gimnázium - már vissza is került egyházi hasznosításra. (MTI)
1989. október 1., vasárnap 12:31
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|