Rendszerváltás és az MTI

	SZKP KB ülése után - Nemzetiségi politika (2. rész)
Az ülés dokumentumai nem jeleznek radikális áttörést a nemzetiségi politikában, pontosan jelzik viszont mindazokat az irányokat, amelyekben a következő időszakban ki kell bontakoztatni az államhatalmi és kormányzati munkát. Mihail Gorbacsov beszéde félreérthetetlenné tette, hogy a szovjet politika olyan megoldást tart elfogadhatónak, amelyben egyfelől valóban megvalósulhat a - ma még tartalmában is vitatott - szuverenitás valamennyi köztársaság, valamennyi nép és nemzetiség esetében, másfelől azonban nem verik szét a kialakult szövetségi kereteket. Csalódást elsősorban azoknak okozott az ülés, akik arra számítottak, hogy néhány határozat elfogadásával válasz adható az évtizedek során megválaszolatlan kérdésekre. A mostani ülés dokumentumai csak elvi eligazítást nyújthatnak, hiszen egyébre egy politikai párt a jelen körülmények között nem is vállalkozhat. Ahhoz azonban megteremthetik az elvi alapot, hogy az egykori ,,népek börtönéről,, végleg lekerüljön az utolsó rács is. A felgyülemlett nehézségek felszámolását célzó törekvések sorába illik az is, hogy jövő év októberére hívták össze a XXVIII. pártkongresszust, amely 1991 tavaszán lett volna esedékes. Gorbacsovnak ez a javaslata kompromisszum, mert az egyik ,,véglet,, rendkívüli kongresszus azonnali összehívását sürgette, míg a másik ,,véglet,, semmi okot sem látott arra, hogy elöbbre hozzák a tanácskozást. A Népi Küldöttek I. Kongresszusa által felgyorsított társadalmi és politikai folyamatok azonban megkövetelik az utóbbi évek történéseinek alapos elemzését és politikai program meghírdetését. A főtitkári beszámoló ezzel kapcsolatban csak azt tartotta reálisnak, hogy a jövő évben összeülő kongresszus néhány évre szabjon programot, egy távlati program kidolgozása hosszabb időt igényel. A személyi változások hatása még nem mérhető fel, de látnivaló, hogy nem csak fiatalításról van szó. Kikerült a PB-ből az utolsó olyan tag - Gorbacsovot kivéve -, aki még Brezsnyev idején jutott be a testületbe. A 71 éves Vlagyimir Scserbickij nem csak PB-tagságától, hanem várhatóan ukrán első titkári tisztségétől is megválik. Az ugyancsak nyugdíjba vonuló Viktor Csebrikov távozását sokan összefüggésbe hozzák az áprilisi tbiliszi véres eseményekkel. Bár Viktor Nyikonovval egy agrárszakember távozik a vezetésből, az új kb-titkárok közül három is agrárképzettségű, így a kiemelt fontosságú mezőgazdasági területet nem érte veszteség. Az, hogy az új titkárok közül ki örökli Csebrikov jogpolitikai bizottságát, s ki lesz a nemzetiségi politika gazdája, ma még nem ismeretes. +++ Szántó András (Moszkva), MTI-Panoráma (sa csr) 1989. szeptember 21., csütörtök 15:15
Vissza » Folytatásokkal »