|
|
|
|
Az SZKP KB ülése után - Nemzetiségi politika (1. rész)
|
Moszkva, 1989. szeptember 21. csütörtök (MTI-Panoráma)
Hosszú heteknek, hónapoknak kell még eltelniük ahhoz, hogy kiderüljön, mennyire váltotta be az SZKP Központi Bizottságának keddi-szerdai ülése az elmúlt bő egy év felfokozott várakozásait. A szovjet párttestület ülése, már hónapokkal az összehívása előtt, úgy élt a közvélemény tudatában, mint a KB nemzetiségi politikai plénuma, holott - s ez az elfogadott egyéb döntésekből kiderül - más lényeges politikai, szervezeti kérdésekről is szó esett. A Szovjetunió belső helyzetét ismerő elemzők előtt nem az utóbbi idők felszínre került, és nemzetiségi vagy ilyen köntösben jelentkező konfliktusai tették világossá, hogy bajok vannak a föderációban, a föderációval. Roppant egyszerűnek kínálkozik a gyökerek kutatásakor e téren is minden bajok legfőbb okaként a sztálini politika torzulásait, bűneit megnevezni. A cári orosz birodalom széthullása után a fiatal szovjethatalom a ,,népek börtönéből,, nem tudhatott egycsapásra paradicsomi állapotokat kínálni. Tény az is, hogy a huszas évek elején sohasem látott lehetőség nyújtott a népek, nemzetek felemelkedésére az a lenini nemzetiségi politika, amelyet évtizedeken át azok hirdettek a leghangosabban, akik a legbrutálisabban taposták el ezeket az elveket. A nyilvánosság politikájának és a múlt bűneivel a becsületes jövő érdekében végleg szakítani akaró törekvéseknek hála, ma mind több történelmi kérdés válik tisztábbá, de ez egyelőre nem enyhíti, hanem növeli a feszültségeket. Természetesen nemcsak a balti államok önállósodási törekvéseiről van szó. Belorussziától Közép-Ázsiáig alig akadt olyan szövetséges köztársaság, amelyben vagy véres ,,nemzetiségi,, villongások, vagy a nyelvtörvények körüli vita formájában ne kerültek volna felszínre a gondok. Ezért volt érthető, hogy az előkészítő munka időt igénylő alapossága miatt többször elhalasztott tanácskozást rég nem mutatkozó várakozás, reménykedés előzte meg. Korábbi KB-üléseken, parlamenti vitákban már deklaráltatott az alapelv: erős köztársaságok, erős központ a korszerűen értelmezett föderáció fő jellemzője. A mostani KB-ülés előtt nyilvánosságra hozták az SZKP KB nemzetiségi politikai platformját, amely voltaképpen a mostani vita elvi alapját is képezte. (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök 15:14
|
Vissza »
|
|
SZKP KB ülése után - Nemzetiségi politika (2. rész)
|
Az ülés dokumentumai nem jeleznek radikális áttörést a nemzetiségi politikában, pontosan jelzik viszont mindazokat az irányokat, amelyekben a következő időszakban ki kell bontakoztatni az államhatalmi és kormányzati munkát. Mihail Gorbacsov beszéde félreérthetetlenné tette, hogy a szovjet politika olyan megoldást tart elfogadhatónak, amelyben egyfelől valóban megvalósulhat a - ma még tartalmában is vitatott - szuverenitás valamennyi köztársaság, valamennyi nép és nemzetiség esetében, másfelől azonban nem verik szét a kialakult szövetségi kereteket. Csalódást elsősorban azoknak okozott az ülés, akik arra számítottak, hogy néhány határozat elfogadásával válasz adható az évtizedek során megválaszolatlan kérdésekre. A mostani ülés dokumentumai csak elvi eligazítást nyújthatnak, hiszen egyébre egy politikai párt a jelen körülmények között nem is vállalkozhat. Ahhoz azonban megteremthetik az elvi alapot, hogy az egykori ,,népek börtönéről,, végleg lekerüljön az utolsó rács is. A felgyülemlett nehézségek felszámolását célzó törekvések sorába illik az is, hogy jövő év októberére hívták össze a XXVIII. pártkongresszust, amely 1991 tavaszán lett volna esedékes. Gorbacsovnak ez a javaslata kompromisszum, mert az egyik ,,véglet,, rendkívüli kongresszus azonnali összehívását sürgette, míg a másik ,,véglet,, semmi okot sem látott arra, hogy elöbbre hozzák a tanácskozást. A Népi Küldöttek I. Kongresszusa által felgyorsított társadalmi és politikai folyamatok azonban megkövetelik az utóbbi évek történéseinek alapos elemzését és politikai program meghírdetését. A főtitkári beszámoló ezzel kapcsolatban csak azt tartotta reálisnak, hogy a jövő évben összeülő kongresszus néhány évre szabjon programot, egy távlati program kidolgozása hosszabb időt igényel. A személyi változások hatása még nem mérhető fel, de látnivaló, hogy nem csak fiatalításról van szó. Kikerült a PB-ből az utolsó olyan tag - Gorbacsovot kivéve -, aki még Brezsnyev idején jutott be a testületbe. A 71 éves Vlagyimir Scserbickij nem csak PB-tagságától, hanem várhatóan ukrán első titkári tisztségétől is megválik. Az ugyancsak nyugdíjba vonuló Viktor Csebrikov távozását sokan összefüggésbe hozzák az áprilisi tbiliszi véres eseményekkel. Bár Viktor Nyikonovval egy agrárszakember távozik a vezetésből, az új kb-titkárok közül három is agrárképzettségű, így a kiemelt fontosságú mezőgazdasági területet nem érte veszteség. Az, hogy az új titkárok közül ki örökli Csebrikov jogpolitikai bizottságát, s ki lesz a nemzetiségi politika gazdája, ma még nem ismeretes. +++ Szántó András (Moszkva), MTI-Panoráma (sa csr)
1989. szeptember 21., csütörtök 15:15
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|