|
|
|
|
- A privatizálásról, a tulajdonviszonyról - 1. folyt.
|
Felhívja a figyelmet a tanulmány a kereszt-tulajdonlás veszélyére. Legkönnyebben ugyanis úgy vásárolhatnak részvényeket a vállalatok, hogy maguk is részvényeket bocsátanak ki, illetve még ennél is egyszerűbb módon, tudniillik egymás között egymás részvényeit cserélhetik ki. Az ilyen kereszt-tulajdonlást nem ellenőrizné a piac és a részvényárfolyamok fiktívek lennének. A vállalati részvénytulajdonlással való kísérletezés ezért igen veszélyes, és nemhogy elősegíteni, hanem inkább korlátozni kellene. Ez a meggondolás még nagyobb mértékben érvényes a bankok részvénytulajdonára. A bankoknak ugyanis nem az a feladata, hogy befektessenek, hanem az, hogy hitelezzenek. A két funkció keveredése csak bajjal járhat. A mesterségesen létrehozott részvénytulajdonosok második csoportja a vagyonpénztárak. Ilyenek még nincsenek, ezeket létre kellene hozni, ami nem egyszerű dolog. Idézem Sós Mihály(sic) sorát: "Itt azonban gyökeresen más, összehasonlíthatatlanul nehezebb kérdések merülnek fel, mint akkor, amikor egy már kialakult intézményszerű piacgazdaságban hoznak létre egy-két állami vagyonkezelő holdingot. 10, vagy 40 ilyen intézményt kell létrehozni? Nem tudjuk megmondani, mint ahogy azt sem, hogy számuk befolyásolja-e a rendszer működését, és ha igen: hogyan? Milyen legyen a méretstruktúrájuk, hogyan épüljenek fel?" A továbbiakban arról ír Sós, hogy aligha lehetne ezeket a vagyonpénztárakat az MSZMP-től, illetőleg többpártrendszer esetén a politikai pártoktól függetleníteni. A vagyonpénztárak fantasztikus gazdasági hatalommal rendelkeznének. Létrehozásuk az állam műve lenne, hosszú időn át állami tulajdonban maradnának. Vezetőiket a kormány, az Országgyűlés, vagy a köztársasági elnök nevezné ki és ellenőrizné. Elképzelhetetlen, hogy a kinevezéseknél ne játsszon döntő szerepet a politikai befolyás és az osztozkodás. (folyt.)
1989. szeptember 17., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|