|
|
|
|
Örményország - szabad gazdasági övezet
|
Kaszab Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. augusztus 10. csütörtök (MTI-tud.) - Örményország különleges gazdasági övezetté nyilvánítását javasolta a Moszkovszkije Novosztyiban közölt nyilatkozatában Abel Aganbegjan akadémikus. Véleménye szerint az örményországi földrengés 13 milliárd rubel kárt okozott a köztársaságnak, de a helyreállítás ennél jóval többe kerülne, s a központi és a köztársasági költségvetés helyzetét ismerve erre nincs elegendő pénz. A külföldi tőke bevonásával lehetne ezt fedezni: a külföldi tőke működési feltételeinek kidolgozásával pedig az örmény Legfelsőbb Tanácsot kellene megbízni - mondotta.
Aganbegjan szerint nem nagy ipari óriásokat, hanem kis és közepes méretű vállalatokat kellene az övezetben létesíteni, biztosítani kell a különböző tulajdonformák azonos jogait, és elsősorban a közszükségleti cikkek gyártására és a turizmusra kellene a hangsúlyt helyezni. Mindezekhez a bürokratikus ügyintézés megváltoztatására, tovább utakra, szállodákra, repülőterekre, megfelelő telefonhálózatra, a bankrendszer decentralizálására, magas szintű szakemberképzésre van szükség. Az akadémikus nem tartja célszerűnek a saját valuta bevezetését. A gyenge rubel a normális piaci viszonyok kialakulásával erősödik meg, nem helyi valuták bevezetésével - hangsúlyozta. A szabad gazdasági övezet megteremtését folyamatként képzeli el, amelynek első szakaszában ilyen területek jönnének létre a köztársaságban, majd az egész köztársaság azzá válna. A hárommillió külföldön élő örményt figyelembe véve az első szakaszban egymilliárd dollár befektetésre lehetne számítani. Az övezetben adókedvezményeket kell nyújtani a befektetőknek, ehhez mintául a távol-keleti szabad gazdasági övezetek szolgálnának, illetve alapul a külgazdasági tevékenység támogatásáról hozott határozat. Mint elmondta: a jereváni Zvartnoc repülőtérnek nemzetközi státuszt kellene biztosítani, s ugyanezen jogok illetnék meg a fekete-tengeri Poti kikötővárost. Kezdetnek lehet tekinteni a megsemmisült Szpitak mellett épített másfélezer lakosú ,,olasz falut,, , amelyet Olaszországból érkezett előre gyártott elemekből állítottak fel. A gazdasági övezet bevezetése segítené a munkaerőpiaci helyzet javítását is. A köztársaságban korábban sem volt teljes a foglalkoztatás, ezt súlyosbította a földrengés után kialakult helyzet, és kétszázezer menekült is érkezett azóta Örményországba. +++
1989. augusztus 10., csütörtök 19:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|