|
|
|
|
SZKP KB - felszólalások
|
Kaszab Zsuzsa az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. szeptember 20. szerda (MTI) - Nem távolodott el az SZKP KB nemzetiségi kérdésekről kidolgozott állásfoglalása a korábbi nézetektől, megőrizte a régi nemzeti-állami felépítést - hangzott el több felszólaló beszédében kedden az SZKP KB nemzetiségi kérdésekről tartott ülésének első napján. Mihail Gorbacsov keddi beszámolóját követően huszonegyen szóltak hozzá az ott hallottakhoz, a nemzetiségi kérdések egyértelmű rendezését, a párt szerepének meghatározását sürgetve.
A felszólalók hiányolták a beszámolóból a szövetséges köztársaságok és a központi szervek viszonyának egyértelmű meghatározását, többen azt igen általánosnak tartották. Egyben kiemelték a föderáció tökéletesítésének szükségességét. Baskíria területi pártbizottságának első titkára szerint az Oroszországi Föderáció elsőbbsége a platformban ismételten rögzítve van. Szükségesnek tartotta, hogy az Oroszországi Föderáció jelenlegi nemzeti tagoltságát újraértékeljék és egyes területek - így például Baskíria - kapjanak szövetséges köztársasági státuszt. A felszólalásokban reagáltak a párt egységét illető főtitkári beszámolóra: egyetértettek abban, hogy az SZKP nem térhet át a föderatív felépítésre, a demokratikus centralizmus elvét meg kell őrizni. Ugyanakkor mások a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak önállóságát kívánták növelni. Számos bírálat hangzott el a sajtó nemzetiségi kérdésekkel kapcsolatos írásait illetően. Egyes felszólalók nehezményezték, hogy minden múltban elkövetett hibáért a pártot okolják, és a valóságnál sötétebb képet festenek a nemzetiségi problémákról. Az ukrajnai KB első titkára szerint új szövetségi szerződésre van szüksége a Szovjetuniónak, amelyben az 1922-ihez képest egyértelműbben fogalmaz a föderációt érintő kérdésekről. Az alkotmány módosítását is sürgették a jogokat és kötelességeket illető homályos megfogalmazások egyértelművé tételét javasolva. Felmerült, hogy minden nagyobb nemzeti közösség ügyeinek irányítására külön szervet kell létrehozni, amely lehet a tanácsok mellett működő nemzeti tanács is. Szóba kerültek gazdasági kérdések, és a nyelvhasználat problémája: javasolták, hogy az orosz nyelv a nemzetiségek közötti érintkezés hivatalos nyelvévé váljon.+++
1989. szeptember 20., szerda 14:52
|
Vissza »
|
|
Felszólalások 2.
|
Moszkva, 1989. szeptember 20. szerda (MTI-tud.) - Az autonóm köztársaságok szövetségi státuszának megadását támogatta a jakutiai első titkár is, aki szerint ezzel együtt jelentősen bővíteni kell a regionális gazdasági önállóságot. Egyúttal bírálta a központi sajtót, amiért nem a valóságnak megfelelően szólt a jakutiai eseményekről, a nemzetiségi színezetű megmozdulásokról.
Rafik Nyisanov, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsa elnöke szerint a nemzetiségi probléma olyan kiélezetté vált, hogy helyes és időbeni megoldásától függ a peresztrojka sorsa. Mint mondotta, katasztrofális méreteket öltenek a nemzetiségi konfliktusok, amelyek egyfelől a nemzeti önzéssel, a türelmetlenséggel, a kulturáltság hiányával magyarázhatóak. Másfelől szerepe van bennük a szükséges törvények, a felelősség hiányának is. Figyelemre méltó beszédet mondott Viktor Afanaszjev, a Pravda főszerkesztője, aki szorgalmazta a nem hivatalos szervezetekkel való párbeszédet, ugyanakkor viszont határozottan állást foglalt a párton belül jelentkező különféle szélsőséges nézetek ellen. Viktor Afanaszjev személyre szóló bírálattal illette névrokonát, Jurij Afanaszjev történészt, aki megítélése szerint párttag létére a párt- és szovjetellenes nézetek egyik szószólója, s emellett állást foglalt a Pravda megszüntetése mellett. A sajtót ért bírálatok kapcsán a Pravda főszerkesztője értésre adta: lapját nem lehet egy kalap alá venni a Moszkovszkije Novosztyival, a Szovjetszkaja Rossziját pedig az Ogonyokkal. A Karabah-hegyvidék autonóm területként való központi (moszkvai) irányítását javasolta felszólalásában Szuren Arutyunjan, az elhúzódó konfliktusban közvetlenül érintett Örményország pártvezetője. Megítélése szerint ez kielégítő megoldás lenne a problémára. Arkagyij Volszkij felszólalása mindkét érintett köztársaság szemére vetette, hogy egyik sem törekszik igazán a kompromisszumra, egyúttal a leghatározottabb intézkedéseket sürgetett. (folyt.)
1989. szeptember 20., szerda 19:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|