|
|
|
|
felcím: Demokratikus Magyarországért Mozgalom főcím: Átalakulás: igen, visszarendeződés: nem
|
Az elmúlt hét végén zászlót bontott a Demokratikus Magyarországért Mozgalom. A magyar politika szinte követhetetlenül változatos színterén eggyel több szervezet jelentette be megalakulását, vagy céljában és módszereiben is sajátosat hirdet? Kikre és mire számít? Egyebek között erről beszélgettünk Gazsó Ferenc egyetemi tanárral, a mozgalom főtitkárával. - A Demokratikus Magyarországért Mozgalom vasárnap elfogadott alapító nyilatkozatának tervezete szerint politikai tömegmozgalom kezdi meg működését, amely azonban nem kíván párttá alakulni. Hogyan fog működni? - Politikai tömegszervezetünk nem pártjellegű, ideológiai, világnézeti elkötelezettséget nem vállal. Ugyanakkor részt kíván venni a magyar társadalom demokratikus átalakításában. Abból indultunk ki, hogy az emberek nagy része hallatni akarja a hangját, de nem feltétlenül kíván pártokhoz tartozni. Mi a politikai cselekvésben is részt akarunk venni, például a választási küzdelemben, minden lényeges kérdésben állást foglalunk - országos és helyi ügyekben egyaránt - és együttműködést tervezünk mindenkivel, aki elfogadja a mozgalmunk lényeges célját. Ez pedig nem más, mint a negyven év óta fennálló társadalmi, gazdasági rendszer gyökeres megváltoztatása és egy új társadalmi rendszer fölépítése. - Ön a választási küzdelemben való részvételre utalt, Pozsgay Imre viszont kijelentette, hogy a mozgalom nem kíván ennek része lenni. Megmagyarázná ezt az ellentmondást? - A két dolog nem mond ellent egymásnak. A mozgalom, legalábbis a mostani elképzelés szerint önálló jelölteket nem indít, vagyis nem lép föl választási pártként. Ugyanakkor közömbösen szemléli a választásokat, mert úgy gondoljuk, hogy az a politikai mozgalom, amely nem foglal állást a demokratikus országgyűlési kéviselőválasztások során, kizárja magát a politika színteréről. - Mégis, milyen konkrét formában képzelik el a választásokban való részvételt? (folyt.)
1989. szeptember 20., szerda 16:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Demokratikus 2.
|
alc. Nemzeti választási lista lehetősége - Két dolgot emelnék ki magyarázatként. Egyrészt: a mozgalom őrködni kíván a választások demokratizmusán. Ám ez nemcsak azt jelenti, hogy ne lehessen csalás, ennél többről van szó. Arról, hogy a pártok küzdelme ne a személyeskedő támadások, egymást becsmérlő megnyilatkozások keretei közt történjen, hanem a politikai kultúra érvényesülésével. Másrészt: nem zárjuk ki a lehetőséget, hogy mozgalmunk megnevezi azokat, akiket fölfogása szerint támogatni érdemes a választásokon, függetlenül attól, hogy milyen párthoz tartoznak, vagy éppen pártonkívüliként indultak. Gondolkozunk azon is, hogy érdemes lenne nemzeti választási listát javasolni és azt mondani, hogy ezek a jelöltek, a mozgalom értékítélete szerint olyan emberek, akikben a nemzet megbízhat és erre hivatkozva kérnénk a választópolgárok támogatását. - A szeptember 17-i alakuló ülés előtt Ön azt nyilatkozta, hogy: "Mi csak a kezdeményező szerepét vállaltuk, a mozgalom majd megy a maga útján." Nem gondolja, hogy a mostani helyzetben, amikor mind több szervezett politikai erő igyekszik befolyása alá vonni a választókat, egyáltalán mindenkit, aki megcélozható, nos ilyen körülmények között ad Ön esélyt egy látszólag parttalan mozgalomnak? alc. Az országot behálózó tevékenységrendszer - Mivel nem vagyunk párt, úgy gondoljuk, nincs szükségünk olyan szervezeti fegyelemre és centralizmusra, mint ami a pártok esetében szükségszerű. Helyi, területi csoportok, esetleg regionális választmányok alakulnak majd, ám ezek teljesen önállóan szervezik a tevékenységüket, amellyel nem is kell elszámolniuk valamiféle központban. Ám úgy érezzük, hogy országos koordinációra szükség lesz és ezt az országos választmány látja majd el. Ez, terveink szerint úgy jön létre, hogy minden regionális választmány egy-két embert küld és az ílymódon kialakuló országos választmány foglalkozna a koordinációt igénylő kérdésekkel. De ahhoz, hogy ez megvalósuljon, előbb létre kell jönnie a helyi csoportoknak. E hálózat bázisán, talán fél év múlva küldöttgyűlésen lehetne meghatározni a minimálisan szükséges országos képviseletet. Nem függetlenített apparátusra gondolunk, hanem legfeljebb adminisztrációs teendőket ellátó szerény irodára. (folyt.)
1989. szeptember 20., szerda 16:04
|
Vissza »
|
|
Demokratikus 3.
|
- Kikre vonatkozik az a kijelentés, amely szerint volt akit meghívtak az alakuló ülésre és volt, akit nem vállalnak? Egyáltalán, a mai magyar politikai életből melyek azok a szervezetek, erők, amelyekkel nem tud együttműködni a Demokratikus Magyarországért Mozgalom? alc. Együttműködés, de nem minden áron - A kijelentés, elvi jelentőségű volt és arra vonatkozott, hogy semmiképpen nem kívánunk együttműködni és közösséget vállalni olyan szervezetekkel, amelyek a magyar társadalom radikális átalakítását fékezik, akadályozzák, vagy éppen ellene dolgoznak. Másodrendű kérdés, hogy milyen színben lépnek föl és minek nevezik magukat. Széles mozgalom a miénk, de nem fogad be mindenkit és nem is óhajt mindenkivel szövetségre lépni. Úgy véljük, hogy a magyar társadalom gyökeres átalakítása elengedhetetlen, ám az is tény, hogy ezt nem mindenki akarja. Az elhatárolódás nyilvánvaló és ezért is mondjuk meg világosan, hogy nem tartunk igényt azok közeledésére, akik alapvető céljainkkal nem értenek egyet. És nincs szükségünk olyan emberek beáramlására sem, - tapasztalható ilyen törekvés - akik vagy hitelvesztettek, vagy csak azért jönnek, mert mindenütt meg szoktak jelenni. - Az alakuló ülésen is elhangzott, korábban Ön is hangsúlyozta, hogy nem adnak semmiféle esélyt a visszarendeződésnek. A DMM hivatalos szövegétől függetlenül, az Ön véleménye szerint, a magyarországi visszarendeződés eshetősége belpolitikai, vagy külpolitikai feltételektől függ? (folyt.)
1989. szeptember 20., szerda 16:05
|
Vissza »
|
|
Demokratikus 4.
|
alc. A visszarendeződés nem fantom-veszély - Nemcsak én, az alakuló nagygyűlés résztvevői is úgy ítélték meg, hogy ma, a visszarendeződésnek elsősorban a belső viszonyainkkal összefüggő feltételei és veszélyei vannak. Egyrészt nyilvánvaló, hogy a már megbukott, ám hatalmi pozíciókkal rendelkező diktatórikus államszocializmusban a haszonélvező rétegeknek nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy alapvetően ne változzanak meg a dolgok. Hogy meg lehessen őrizni a kiváltságokat és a hatalmat. Ha ez veszélyben van, akkor az ellenállással számolni kell. Szerintem van visszarendezési törekvés, az nyíltan meg is jelenik a magyar társadalomban. Szerencsére nem fegyveres, erőszakos formában, hanem a kijelentések szintjén. Vagyis nem fantom-veszélyről van szó, hanem valós problémáról. Ugyanis nemcsak a fegyveres erőszakra támaszkodó visszarendezés indulhat el, hanem szociális demagógiával is lehet olyan kaotikus helyzetet teremteni, amiben aztán "muszáj" rendet csinálni. Ez azért lehetséges, mert nagy az elégedetlenség, a tömeg únja, hogy megy a reformszöveg, ám az életszínvonal csökken. Állandóan azt hallja, hogy a csőd felé megyünk, miközben mindenki a reformról beszél. És egyszercsak betelhet a pohár, s ha valaki ekkor kihasználja a nép elégedetlenségét - sztrájkokkal, tiltakozásokkal könnyen lehet olyan helyzetet teremteni, hogy az ország kormányozhatatlanná válik - felléphet a rendcsinálás jelszavával. A rendcsinálás pedig magában rejti nemcsak a visszarendeződés veszélyét, hanem a tényleges lehetőségét is. Úgy ítéljük meg - és ez nemcsak az én véleményem -, hogy Magyarországon jelenleg a kormányozhatatlanság lehet a visszarendeződés kiindulópontja. (folyt.)
1989. szeptember 20., szerda 16:06
|
Vissza »
|
|
Demokratikus 5.
|
alc. Választásokat minél előbb - De mi lehetne a kivezető út? Nem gondolja, hogy ezt éppen azok nem látják, akiknek megnyeréséért, szavazatáért a pártok sokasága verseng; a hallgatag többség hovatovább követni sem tudja a felgyorsult szöveget? - Én is úgy gondolom, hogy egyfajta politikai túlkínálat van Magyarországon, amelyben nehéz az egyszerű állampolgárnak eligazodnia. Fárasztja is az embereket, ez is tény. Ám a folyamat mégis pozitív irányú változást jelez, hiszen negyven éves egypárti uralom után lépnek politikai porondra a különféle pártok és szervezetek. És addig meg is marad ez a túlkínálat, amíg az első megmérettetésre sor nem kerül. Azt hiszem, az első választás jelenti majd a cezúrát, akkor kiderül, hogy mely pártok tevékenységére tart igényt a nép és melyekre nem. Ma még mindegyikük a legitimitás vágyával szervezkedik, ám senki sem legitim, hiszen nem mértek meg egyet sem közülük. Ma még egyetlen pártról sem mondható el, hogy a népfenség elvén nyugszik. Ennek a helyzetnek csak azzal tudunk véget vetni, ha kialakul a társadalom nyugodt, demokratikus működési rendje, ha a választásokon eldől, milyen pártok jutnak parlamenti képviselethez. Nekik vállalni kell a kormányzati felelősséget. Akik nem kapnak támogatást, a perifériára szorulnak. Ezért a mi mozgalmunk támogatja, hogy minél előbb legyenek választások amiatt is, hogy a mostani, elég nehezen viselhető szakasz ne terhelje hosszasan a magyar társadalmat. A Demokratikus Magyarországért Mozgalom arra törekszik, hogy a választást követően konszenzus alakuljon ki a pártok között az ország gazdasági, társadalmi fölemelkedéséhez leginkább célravezető megoldás keresésében. (MTI-Press)
1989. szeptember 20., szerda 16:06
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|