Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (1. rész)
1989. szeptember 19., kedd - A Magyar Néphadsereg hosszú távú fejlesztési koncepciója abból indul ki, hogy Magyarország nemzeti érdekeit, függetlenségének, szuverenitásának biztosítását csak egy létszámában, eszközeiben kisebb, de szellemében, felkészültségében korszerűbb, az ország teherbíró képességével összhangban álló védelmi erő képes szavatolni. Ezzel szemben a Magyar Néphadsereg jelenlegi állapotát a fokozatos leépülés jellemzi. Ha ez a tendencia folytatódna, s a költségvetési támogatások mértékében újabb drasztikus csökkentés következne be, akkor az már a haderő rombolásával lenne egyenlő, és semmi esetre sem támogatná a haderő reformját - mondta Pacsek József vezérezredes, vezérkari főnök, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának keddi ülésén. A testület Török Mihály elnökletével a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián tartott kihelyezett ülést. A megújuló katonai doktrína tervezett főbb elemeit ismertetve Pacsek József arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a honvédelmi vezetés egy olyan összetételű és nagyságrendű haderő létrehozását tartja kívánatosnak, amely biztosítaná a védelemre fordítható erők koncentrált, az eddiginél hatékonyabb felhasználását. Az egyelőre még érlelődő, és sok elemében erősen vitatott koncepció szerint a források hatékonyabb felhasználását szolgálná például a honvédség és a határőrség összevonása. E koncepció szerint a jövőben a Munkásőrséget is a védelmi feladatok ellátásának rendszerébe integrálnák. A nemzeti védelmi erők ilyen fajta egységesítésével el lehetne érni, hogy olcsóbban, a jelenleg meglévő párhuzamos struktúrák kiiktatásával működjék az ország védelmi rendszere. A megújuló katonai doktrina, illetve a szűkülő költségvetési támogatás nyomán - összhangban a haderőcsökkentés nemzetközi folyamataival - az elképzelések szerint a közeljövőben a fegyveres erők mintegy egyharmaddal csökkennének; a leépítés egyes területeken, fegyvernemenként eltérő mértékben, akár 50 százalékot is elérhet. A pénzszűke különösen erősen érinti a légierőt, amely a fegyveres erők legtöbb pénzt igénylő haderőneme. Ennek érzékeltetésére Pacsek József utalt arra, hogy egyetlen korszerű MIG-29-es vadászgép 20 millió dollárba kerül a nyugati piacon. Ilyen óriási mértékű ,,beruházást,, a magyar gazdaság nem bír el. (folyt.köv.) 1989. szeptember 19., kedd 16:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (2. rész)
A magyar katonai doktrínának továbbra is kulcseleme marad a hazai fegyveres erők szoros kapcsolódása a Varsói Szerződéshez. A nemzetközi politikai, katonapolitikai megfontolások mellett a gazdaság korlátozott teherviselőképessége is szövetségi rendszerhez való kötődést indokolja. A viszonylag szerény erőket hadrendbe állító magyar honvédelem csak a szövetségi rendszer keretein belül, a szövetségesekkel szorosan együttműködve képes biztosítani az ország megfelelő védelmét. A haderők ,,áramvonalasítása,, a személyi állományt sem hagyja érintetlenül. Az előzetes elgondolások szerint például mintegy felére csökken a Honvédelmi Minisztérium munkatársi gárdája, felére csökken a hivatásos katonai tanintézmények beiskolázása, s ezzel egyidőben felvonják a zsilipeket a hadseregből távozni kívánó hivatásosok kiáramlása előtt. Ezzel együtt nagy gondot fordítanak arra, hogy senkit se taszítsanak létbizonytalanságba; ezért a személyi peresztrojkát 1993-1994-ig fokozatosan hajtanák végre. A tervezett zökkenőmentes átmenethez azonban a honvédelmi vezetés azt kéri az Országgyüléstől, hogy ne hajtson végre újabb drasztikus csökkentést a fegyveres erők költségvetésében. Egy ilyen lépés - hangsúlyozta Pacsek József - szétzilálná a haderőket, irányíthatatlanná tenné a honvédelem reformját, s a katonai vezetés már nem tudná vállalni a felelősséget a folyamat levezényléséért. A vezérkari főnök kérdésekre válaszolva szólt azokról a híresztelésekről is, miszerint Románia Magyarország elleni katonai akcióra készülne. Ezek a rémhírek minden alapot nélkülöznek, ártanak, kárt okoznak. (Egy ilyen jellegü akció - minden más szempontot figyelmen kívül hagyva - már csak ezért is kizárt, mert a román hadsereg főerői nem Erdélyben állomásoznak.) A magyar és a román katonai vezetés között töretlen a bizalom, folyamatosak a kapcsolatok. A híresztelések kapcsán a vezérkari főnök határozottan állást foglalt amellett, hogy a magyar-román politikai vitáknak nem szabad más területekre átterjedniük. Ebből a szempontból különösen érzékeny terület a katonai kapcsolatok rendszere: ,,...ha itt megbomlik a viszony, lövöldözések kezdődnek...,,. A honvédelmi bizottság végezetül albizottságot hozott létre a debreceni szovjet katonai repülőtér müködésével kapcsolatos lakossági panaszok kivizsgálására. (MTI) 1989. szeptember 19., kedd 16:15
Vissza » A hírhez kapcsolódik »