Rendszerváltás és az MTI

	Szűrös-interjú
- Vajon nem csökkent-e a figyelem némiképpen a Romániából érkező menekültek sorsa iránt? - A fő figyelmet azokra kell fordítanunk, azokra a menekültekre, akik magyarok és Romániából menekülnek a diktatórikus körülmények elől. Éppen ezért szombaton volt egy találkozó Szegeden, ahol az erdélyi körök és egyesületek első országos tanácskozása zajlott le azzal a céllal többek között, hogy megteremtsék érdekképviseleti szervüket és koordinálják az ország különböző területein működő körök és egyesületek munkáját. Ehhez jobban tudnak kapcsolódni a hivatalos állami szervek, hogy gyorsabban intézzék dolgaikat, és elősegítsék a beilleszkedésüket a magyar társadalomba. A kezdeti fegyelem valóban lankadt, részben azért, mert Magyarországnak vannak elég komoly gazdasági gondjai, és ez plusz teherként jelentkezik a lakosság számára. Mégis azt hangsúlyoztuk ott, hogy erkölcsi és politikai felelősségünk és persze nemzeti felelősségünk is, hogy gondozzuk ezeknek a menekülteknek a sorsát, és egyáltalán úgy tekintsünk a határainkon túl élő magyarságra, mint a nemzet részére, illetve a nemzet nagy erőforrására. (folyt.) 1989. szeptember 6., szerda
Vissza »

	- Szűrös-interjú - 1. folyt.
Ezért nagyon fontosak ezek a törvénytervezetek, amelyeket említettem, mert ha megszületik, jóváhagyjuk a ki- és bevándorlási törvényt, akkor már megszűnnek az ilyen kategóriák, mint emigráció, disszidens és így tovább, tehát teljesen szabadon el lehet hagyni az országot, visszatérni és így tovább. Ez olyan folyamat, amely többek között segítséget jelent majd a Romániából menekülők számára is. - A romániai menekültek kérdése csak feszültebbé teszi a román-magyar kapcsolatokat. Felmerült többször már az a gondolat, hogy Románia tulajdonképpen katonailag is fenyegeti Magyarországot. Milyen változás várható ezen a téren? Lehet arra számítani, hogy javul helyzet? - Valóban új elemként merült fel különböző formában, s reméljük, hogy nem vesz majd kellemetlen vagy fenyegetőbb jelleget a katonai elem a magyar-román kapcsolatok kezelésében vagy tálalásában. Azt hiszem, ezt úgy kell felfogni, hogy a román politikában vannak olyan elemek, amelyek nem egyeztethetők össze a mai nemzetközi normákkal, és magyarellenességben olyannyira elragadtatják magukat, hogy még ilyen elem is be-becsúszik az ő szövegükbe. Ezt nem kell eltúlozni, de azért erre is célszerű felfigyelni, hogy ilyesmi is van, tehát kiszámíthatatlan partnerrel vagy esettel van dolgunk. Az a nagy baj, hogy Romániában a nacionalizmust a hivatalos politika szintjére emelték, és ez a román sovinizmus egyben magyarellenes, de délszláv-ellenes is, tehát itt nekünk éberséget kell tanúsítani. Ugyanakkor mindig figyelembe kell venni az európai realitásokat és a nemzetközi erőviszonyok alakulását a kérdés kezelésénél, tehát itt nekünk körültekintően kell eljárnunk elsősorban saját országunk érdekeit szem előtt tartva, de az európai szempontokat is figyelembe véve. (folyt.) 1989. szeptember 6., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Szűrös-interjú - 2. folyt.
- Az, hogy találkozva Nagy-Britannia vezető személyiségével, mindenki előtt hangsúlyozom azt, hogy nekünk most, az országnak ebben a helyzetében gazdasági támogatásra van szükségünk. Olyan helyzet alakult ki, hogy szövetségeseinknek saját gondjaik vannak, tehát nem tudnak igazán Magyarországnak gazdaságilag segíteni. Ezért azt várjuk, hogy a nyugati fejlett országok támogatást nyújtanak. Nem segélyre gondolunk, hanem a kölcsönös előnyök alapján például hitel nyújtására, de először is a korlátok leépítésére, mert még ott tartunk, hogy a korlátokat nem építették le. A Közös Piac csak a megállapodás szerint 95 után oldja fel a mennyiségi korlátokat, Amerika még nem adta meg határidő nélkül a legnagyobb kedvezmény elvét - bank, COCOM-lista és így tovább -, tehát nekünk működő tőkére van szükségünk, közös vállalatokra, kedvező hitelekre, hogy segítsék elő Magyarország gazdaságának a korszerűsítését, hatékonnyá tételét. A Nyugat ne helyezkedjék várakozó álláspontra, hogy majd akkor, ha szabad választások lesznek, meg koalíciós kormány lesz, és így tovább, az országnak most van bizonyos támogatásra szüksége, hogy megteremtsük a demokrácia alapjait. Ez tehát az egyik konkrétum. A másik: terv szerint december első felében idelátogat a magyar miniszterelnök, dr. Németh Miklós, és célszerű erre az időszakra egy gazdasági csomagot összeállítani, hogy hogyan képzeljük el a gazdasági kapcsolatok fejlesztését, illetve Nagy-Britannia milyen szerepet tud vállalni a magyar gazdaság stabilitásának a megőrzésében, korszerűsítésében. (folyt.) 1989. szeptember 6., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Szűrös-interjú - 3. folyt.
Ez nagyon fontos tehát. Részben ennek már az előkészítése is ez a dolog, mert meg kell mondani, hogy Nagy-Britannia erkölcsi-politikai rokonszenvét érezzük, de ez még kevés. Az időtényező nagyon fontos, nem lehet arra várni, hogy a huszonnégyek majd egyeztetik, hogy milyen gazdasági támogatást nyújtanak Magyarországnak és Lengyelországnak, mert nagyon nehézkes 24 ország között egyeztetni a segítséget. Nekünk tehát hangsúlyozom, az időtényező fontos, hogy minél előbb és nem kell várni, mert végül is ez a parlament, ez a kormány rakja le a leendő demokrácia alapjait, és itt nagy a történelmi felelősség. Úgy kell ezt az átmenetet abszolválni, hogy békés legyen, és megőrizzük a politikai és gazdasági stabilitást. Miután Keleten nem kaphatunk támogatást ilyen értelemben, azt szeretnénk remélni, hogy felgyorsul ez a támogatás. Tehát ez talán a legkonkrétabb rész. Ezenkívül a parlamenti kapcsolatokat is áttekintettük, és itt azt kell mondani, hogy teljesen rendben vannak a dolgok. A közelmúltban magyar parlamenti képviselőket fogadtak tapasztalatcserére, ezenkívül én találkoztam a parlament elnökével, az alsóház elnökével, most találkoztam a külügyi bizottság elnökével, tárgyalások voltak a külügyminisztériumban és így tovább. Ezek azok a konkrétumok a konferencia mellett, amelyek arra hivatottak, hogy elősegítsék a kapcsolatok továbbfejlesztését. +++ 1989. szeptember 6., szerda
Vissza »