Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése Jászberényben (1.rész)
1989. szeptember 19., kedd. - Az Országgyűlés ipari bizottsága kedden Juhász Mihály elnökletével a Jászberényi Hűtőgépgyárban kihelyezett ülést tartott. A testület tagjai olyan közérdekü témát tekintettek át, mint az elektromos háztartási készülékek gyártásának és forgalmazásának helyzete, különös tekintettel a háttériparra. Bevezetőként a legnagyobb hazai hűtőipari üzem, az évi kilencmilliárdos termelést produkáló Lehel Hűtőgépgyár átfogó tevékenységéről, főként a háztartási hűtőszekrények és fagyasztók gyártásáról Szabó István vezérigazgató tartott - gyárlátogatással egybekötött - tájékoztatót. Kiemelte, hogy az évi hatszázezer hűtőszekrényből és fagyasztóból háromszáz-háromszázötvenezret értékesítenek külföldön, ennek harminc-harmincöt százalékát konvertibilis piacon. A valamennyi termékre önálló exportjoggal rendelkező vállalat gyártmányaival az NSZK-tól angliáig jelen van, s lehetőségeihez mérten igyekszik a hazai keresletet is kielégíteni. Ami a jelenlegi piaci helyzetet illeti, megnövekedett az igény a környezetkímélő, energiatakarékos készülékek iránt, ezért a vállalat ezt tekinti fejlesztési főiránynak. Elhangzott az is: az egyre növekvő anyagköltségek arra kényszeritik a vállalatot, hogy a megközelítően évi egymilliárd forintos alapanyagáremelés egy részét áthárítsa a fogyasztókra. A hütőgépgyár az utóbbi három évben mintegy húsz százalékkal növelte termelését, ezen belül az átlag felett növekedett a nagy űrtartalmú hűtő és fagyasztószekrények, -ládák termelése, illetve belföldi értékesítése. A kereslet és a kínálat feszültségét azonban nem tudták feloldani. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium együttes tájékoztatóját Pál László ipari minisztériumi államtitkár terjesztette elő, s a napirend tárgyalásán jelen volt Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes is. A jelentés megállapította, hogy a kezdeti fellendülés után a magyar villamos - háztartásikészülék - iparban mind gyártmányfejlesztésben, mind a termelő eszközök korszerűsítésében megtorpanás következett be. Ennek oka fejlesztési források beszükülése, a vállalatokat terhelő elvonások olyan mértéke, amely után a szintentartás feltételei sem biztosíthatók. (folyt.köv.) 1989. szeptember 19., kedd 18:41
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyülés ipari bizottságának ülése Jászberényben (2.rész)
A bevásárló túrista-importból a múlt év végéig - becslés szerint - huszonkilencezer fagyasztószekrény, -láda érkezett az országba. A forgalmazók a liberalizáció bevezetésével - nem rubel viszonylatu importból - az előző évi árúcserékhez képest mintegy háromszor nagyobb mennyiség behozatalára kötöttek szerződést. Az import beérkezése azonban csak februártól és csak fokozatosan biztosított növekvő kínálatot. A túrista-import pedig az új vámrendelkezések bevezetéséig, április 8-ig tovább folytatódott, s ugyancsak becslés szerint legalább százezer darab fagyasztókészülék behozatalát eredményezte. Az idei esztendőben a kereslet-kínálat egyensúly a mennyiségben biztosított. A rendelkezésre álló évi árúalap több mint kilencven százalékkal nagyobb az elmúlt évi tényleges kiskereskedelmi értékesítésnél. Hűtőszekrényből összességében a belföldi ellátáshoz szükséges árúalap a hazai ipartól illetve a szocialista államközi és barter-megállapodások alapján biztosított. A nagy űrtartalmú készülékekből azonban továbbra is mennyiségi és választékhiány van. A vásárlók főleg a Lehel Hűtőgépgyár termékeit keresik. Az egyéb háztartási villamos kisgépek néhány kivételtől eltekintve bekerültek a liberalizált termékek közé. A termékek műszaki színvonalát értékelve megállapítható, hogy azt döntően a háttéripar felkészültsége, gyártmány-választéka, illetve ezek importlehetőségei határozzák meg. A magyar villamos háztartásikészülék-ipar mögött lévő háttér meglehetősen elmaradott, az igényeket a kohászat, a műanyag-és festékipar szűk választékkal és változó minőségi jellemzőkkel elégíti ki. Hasonló a helyzet a villamos-berendezések és -felszerelések esétében is, s a megrendelések teljesítésekor időnként hosszú átfutásokkal kell számolni. Ezért célszerűnek látszik a háttéripari termékellátás javítását részben a már megkezdett import-liberalizálás kiszélesítésével részben a vállalkozói tevékenység élinkítésével megoldani. Számítások szerint az iparág növekvő konvertibilis exporttöbblete, amely 1989-ben a vállalati tervek szerint tizenhat százalék, ellentételezi a mindenkori importtöbbletet. (folyt.köv.) 1989. szeptember 19., kedd 18:51
Vissza »

	Országgyűlés ipari bizottságának ülése Jászberényben (3. rész)
A napirend vitájában felszólaló képviselők részletesen ecsetelték a lakossági fogyasztást közvetenül érintő termékek gyártásának és értékesítésének gondjait. Kókai Rudolf (Szolnok megye, 15. vk.) nyomatékosan felhívta a kormány figyelmét az elektromos fogyasztási cikkek alkatrészellátásának tarthatatlan voltára. Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.) energiatakarékos háztartási gépek kifejlesztését szorgalmazta. Elmondta, hogy az év eleji bevásárlási hullám erősen rontotta energiamérlegünket, mivel a behozott jugoszláv hűtő- és fagyasztószekrények kétszer annyi áramot fogyasztanak mint a Lehel-termékek. Morvay László (Budapest, 33. vk.) a hazai vállalkozások serkentését szorgalmazta. Kócza Imre (Heves megye 3. vk.) a kompresszor-gyártás gondjait elemezte. Mint mondotta: az Egri Finomszerelvénygyár hat keserves beruházással 90 ezerről 540 ezer darabra növelte az évi kompresszor-termelést, ebből 330 ezer jut a hazai gyártóknak. Az exportot nem nélkülözhetik, akkor sem, ha belföldön - így Jászberényben is - időnként hiány van kompresszorból és importra szorulnak. Juratovics Aladár (Csongrád megye, 7. vk.) a háztartási készülékek szakosított gyártásának fejlesztésére hívta fel a figyelmet. Boros László (Budapest, 26. vk.) a választék szélesítését várja a kereskedelemtől. Zsidei Istvánné (Heves megye, 5. vk.) keveselte, hogy hazánkban az elmúlt évben csak tízmilliárd forint értékű elektromos háztartási készüléket vásároltak, egyes cikkekből, mint például porszívóból magyar termék nem, vagy nagyon ritkán kapható. A vitában felvetett észrevételekre, javaslatokra Pál László államtitkár, Spilák Ferenc miniszterhelyettes, illetve Szabó István vezérigazgató válaszolt. (MTI) 1989. szeptember 19., kedd 18:52
Vissza » A hírhez kapcsolódik »