|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Október 23-a Bizottság közleménye
"Megállapodás született abban is, hogy az október 23-i ellenzéki
megemlékezéseket pártpolitikai szempontok fölé emelkedve szervezik."
BBC, Panoráma:
Az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása
"... a lengyel
megállapodással szemben itt most teljesen szabad többpártrendszerben
végrehajtandó választásokról van szó. Tehát nincs az a fajta
megszorítás, ami Lengyelországban volt, hogy például a parlamentben,
legalábbis az alsóházban, a Szejmben a szavazatok, illetve a helyek
kétharmada a kommunista párt, illetve szövetségesei számára volt
külön félretéve. Magyarországon ez nem lesz. Tehát ez is fontos,
hogy teljes átmenetről van szó a szabad választásokhoz.
Persze azáltal, hogy az elnökválasztásokat most az év folyamán
megtartják, még a parlamenti választások előtt, mégis van arra
valami jelzés - most megint úgy látom, hogy Moszkva számára -, hogy
a kommunista párt, vagy legalábbis annak egy szárnya Pozsgay Imre
vezetése alatt mégis csak a hatalomnak egy fontos részét megtartja a
következő négy év folyamán."
|
|
|
|
|
|
|
- A Magyar Október Párt alakuló közgyűlése - 1. folyt.
|
Az új párt 28 aláírással alapítólevelet bocsátott ki, és közreadta programja vázlatos tervezetét, valamint működési szabályzatát. Az utóbbi két dokumentumot a közgyűlés ideiglenes jelleggel, változtatás nélkül elfogadta. Előreláthatólag ősszel kerül sor a párt új közgyűlésére, mely majd végleges formába önti mindkettőt. A közgyűlés rendezői erősen hangsúlyozták, hogy ellenzői minden hierarchiának. Emiatt nem került elnökség sem a színpadra, és nem választottak vezetőséget sem - legalábbis névleg. A mintegy 80 belépési nyilatkozatot kitöltő újdonsült párttag 18 tagú képviseletet jelölt ki saját soraiból. Ezt megelőzőleg azonban az alapítótagok sorra bemutatkoztak, majd Krassó György ismertette a programtervezetet. Eszerint a Magyar Október Párt követeli a szovjet csapatok azonnali kivonását Magyarországról, továbbá a kilépést a Varsói Szerződésből és a semlegességet. Sürgeti a határainkon kívül élő magyar kisebbségek hatékony védelmét, a nyugati emigrációban élő magyarok bevonását a nemzet életébe. Gazdaságilag a különböző tulajdonformák egyenjogúsága mellett a munkás önigazgatásnak és annak tulajdonít fontosságot, hogy a munkások az általuk használt termelőeszközök részvény- vagy kistulajdonosaivá válhassanak. Az új pártot az ellenzék többi szervezetei iránti bizalmatlanság jellemzi. Megítélésem szerint fölényesen sommásan és túlnyomórészt alaptalanul azzal gyanúsítja őket, hogy elvtelen alkudozásokra készek. A Magyar Október Párt - úgymond - nem kapható arra, hogy a nép feje fölött tárgyalásokba bocsátkozzék a hatalommal. Az új párt egyáltalán nem is törekszik hatalomra, ehelyett a mindenkori hatalom és az egész politikai élet bírálója és ellenőre kíván lenni az utca népe, a munkásság nevében. (folyt.)
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
D17, szept 19-20. Antall József az EKA tagjaihoz
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Nyers Rezsőt megkérdeztem, hogy ez a mostani aláírás valamiféle együttműködés eredménye-e az MSZMP és az MDF között. Ő ezt nem cáfoltza, sőt további együttműködési lehetőségeket említett. Másnap, az MDF sajtótájékoztatóján, kifejezetten e nyúlfarknyi írás miatt, az MDF vezetői, kiváltképp pedig Antall József, hosszas magyarázgatásba fogtak, miszerint szó sincsen MDF-MSZMP-paktumról. A későbbi miniszterelnök személy szerint engem szapulva meglobogtatta nemzetközi újságíró-igazolványát, azt bizonygatva, hogy tudja ő, milyen az igazi újságírómorál."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|