|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Október 23-a Bizottság közleménye
"Megállapodás született abban is, hogy az október 23-i ellenzéki
megemlékezéseket pártpolitikai szempontok fölé emelkedve szervezik."
BBC, Panoráma:
Az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása
"... a lengyel
megállapodással szemben itt most teljesen szabad többpártrendszerben
végrehajtandó választásokról van szó. Tehát nincs az a fajta
megszorítás, ami Lengyelországban volt, hogy például a parlamentben,
legalábbis az alsóházban, a Szejmben a szavazatok, illetve a helyek
kétharmada a kommunista párt, illetve szövetségesei számára volt
külön félretéve. Magyarországon ez nem lesz. Tehát ez is fontos,
hogy teljes átmenetről van szó a szabad választásokhoz.
Persze azáltal, hogy az elnökválasztásokat most az év folyamán
megtartják, még a parlamenti választások előtt, mégis van arra
valami jelzés - most megint úgy látom, hogy Moszkva számára -, hogy
a kommunista párt, vagy legalábbis annak egy szárnya Pozsgay Imre
vezetése alatt mégis csak a hatalomnak egy fontos részét megtartja a
következő négy év folyamán."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (1. rész)
|
1990. október 30., kedd - Az Országgyűlés keddi ülésnapjának
kétségkívül legfontosabb - a válságos napokat átélt ország feszült
belpolitikai helyzetét tekintve egyenesen szenzációs - eseménye volt
Antall József váratlan megjelenése és megnyilatkozása a Ház
tanácskozásán. Az orvosai engedélyével betegágyából rövid időre
elbocsátott kormányfő józan megfontoltságot, körültekintő nyugalmat
sugárzó szavai nemcsak a heveny válságon átesett társadalomra, de
szemmel láthatóan a személyeskedő vitába ismét csak belefeledkező
honatyákra is csillapítóan hatottak. A kormányfő váratlan
megjelenésének súlyát különösen megnövelte, hogy a Házat kedd reggel
ismét elérték a hétvégi országos rengések utórezgései.
A taxisblokád megítélésével kapcsolatos vitát Szabad György házelnöknek az a hétfőn este elhangzott bejelentése váltotta ki, miszerint elnöki jogköréből adódóan az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni tisztázandó: hol húzódnak a polgári engedetlenség alkotmányos határai.
Erre a bejelentésre reflektált kedd reggel Fodor István. A független képviselők nevében hangsúlyozta: azért választotta a napirend előtti felszólalás lehetőségét, mert a házelnök az előző napon már nem adott szót.
Fodor István úgy vélekedett, hogy Szabad György az Alkotmánybírósághoz fordulhat állampolgárként, országgyűlési képviselőként, de házelnökként semmiképp. E formainak tűnő kérdésen túl arra is rámutatott, hogy az érdekegyeztető tárgyalások sikeres lezárásával a kormány magától értetődőnek tartotta - s ilyen értelmű nyilatkozatot is tett -, hogy nem kíván semmiféle eljárást kezdeményezni a megmozdulás résztvevőivel szemben. Éppen ezért megfontolásra ajánlotta, hogy a Parlament ne tanúsítson a kormány szándékával és nyilatkozatával ellentétes magatartást. Arra kérte Szabad Györgyöt: mielőtt az Alkotmánybírósághoz fordul kérje ki a Ház véleményét.
Szabad György a kritikára azzal válaszolt, hogy magánál az Országgyűlésnél vagy valamely parlamenti bizottságnál fogja kezdeményezni: forduljanak az Alkotmánybírósághoz. Szándéka az, hogy az Alkotmánybíróság értelmezze, tegye egyértelművé az alkotmány vonatkozó paragrafusait, illetve a gyülekezési jogról szóló törvény rendelkezéseit. Lépése mögött azonban semmiféle, retorzióra lehetőséget adó szándék nincs. (folyt.köv.)
1990. október 30., kedd 15:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (2. rész)
|
Az egyre terebélyesedő vitában Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a polgári engedetlenség önmagában jogszerűtlen, eleve törvénysértő, azt az emberek lelkiismeretükre hallgatva tudatosan hajtják végre, vállalva a következményeket is. Ezért - hangoztatta - a polgári engedetlenség nem jogértelmezési kérdés. Így talán nem lenne szerencsés, ha valamennyi állampolgár szabad döntésére vonatkozó morális kérdésekben az Alkotmánybíróság hoz jogértelmező határozatot.
A Ház munkájába ismét ,,visszacsempészett,, konfrontációs hangulat csak erősödött a társadalombiztosítási költségvetésmódosítás folytatódó általános vitájában. Helyenként a hisztéria határait súroló reakciókat váltott ki a kormánykoalíció pártjainak képviselőiből a Szocialista Párt szakértőinek érvelése, miszerint nagyobb arányú nyugdíjkompenzációra van lehetőség, hiszen a tervezettnél nagyobb arányú bérkiáramlás nyomán a társadalombiztosítás bevételei is szükségszerűen növekednek. Az eltérő számadatok felsorakoztatásával megvívott szócsatákból kitűnt, hogy a konszenzus kialakítását nagy mértékben hátráltatja a megbízható, megközelítően pontos adatszolgáltatás hiánya. Az elmérgesedni látszó vitát érezhetően lecsillapította Antall József megjelenése és felszólalása.
A kormányfő mindenekelőtt arra a közös felelősségre utalt, amely kormánypártokat és ellenzéket egybefűz. A magyarországi békés átalakulásért vállalt együttmunkálkodás arra kötelezi a politikai erőket, hogy - bármely oldalon álljanak is - megteremtsék az alkotmányos kormányzás és a parlamentáris rendszer működésének feltételeit.
Antall József hangsúlyozta, hogy a válság tanulságokkal szolgált minden párt, a Parlament és a kormány, továbbá azoknak az érdekképviseleti szerveknek a számára, amelyek eddig egymás legitimitását vonták kétségbe, most azonban egymással egyetértésben ültek tárgyalóasztalhoz. Ez pedig azt jelenti, hogy a kormánynak már van partnere. (folyt. köv.)
1990. október 30., kedd 15:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (3. rész)
|
Antall József úgy ítélte meg: véget ért egy korszak a parlamenti pártok viszonyában. Erre figyelemmel felajánlotta: a politikai élet meghatározó erői közös erőfeszítéssel keressék a krízisből kivezető utat, s a magyar társadalom minden tagja előtt tegyék világossá, mi vár az országra. Ennek kapcsán leszögezte: az ország valós helyzetéről mindent a közvélemény elé fog tárni, még akkor is, ha ez esetleg a kormány bukását idézné elő. Ha a többség úgy gondolja - folytatta a gondolatmenetet -, hogy személy szerint alkalmatlan a kormányzásra, akkor távozni fog posztjától. Ám ha úgy ítélik meg, hogy a kormány képes ellátni tisztét, akkor - alapvető kérdésekben nemzeti egységet alkotva - tartsák fenn az ország alkotmányos kereteit annak érdekében, hogy ne veszítsék el sem az ország, sem a magyar nép bizalmát.
Antall József arra kérte az ellenzéket: ha úgy gondolják, hogy túl vannak a legitimációs problémákon, akkor keressék meg együtt a közös utat. Eljött ugyanis az ideje annak, hogy az elkövetkezendő egy-két évben, ha viták közepette is, de a pártpolitikai szempontok háttérbe szorításával kivezessék az országot válságos helyzetéből.
A kormányfő felszólalása után némileg gördülékenyebben folytatódott társadalombiztosítás költségvetésmódosításának tárgyalása. A törvényhozás nagy szótöbbséggel a szociális bizottság kompromisszumos javaslatait hagyta jóvá, amelyek lényege, hogy a kormány elképzeléseivel szemben differenciált összegű nyugdíjkiegészítést folyósít a társadalombiztosítás. Ennek megfelelően az Országgyűlés döntése nyomán még az idén egyszeri nyugdíjkiegészítést kapnak mindazok, akiknek nyugdíja nem haladja meg a 13 ezer 800 forintot. A differenciált szétosztás elve szerint az egyszeri kiegészítés összege az 5 ezer forint alatti nyugdíjak esetében 4 ezer forint, az 5001 és 8000 forint közötti nyugdíjaknál 3.200 forint. A 8001 és 13.800 forint közötti nyugdíjjal rendelkezők pedig 2.400 forintos egyszeri kiegészítésben részesülnek.
A törvényhozás a kifizetéseknek megfelelően módosította a Társadalombiztosítási Alap idei költségvetését is. Eszerint a most elfogadott egyszeri kifizetések nyomán 10 milliárd 620 millió forinttal növekednek a társadalombiztosítás kiadásai. Remények szerint a kiadás növekményét fedezhetik a terven felüli bérkiáramlás nyomán várhatóan a társadalombiztosítás kasszájába is bővebben csordogáló befizetések. További hatalmas tartalék az a mintegy 12 milliárdos hátralék, amellyel a vállalatok tartoznak a társadalombiztosításnak. Ennek bahajtására elhangzott az a javaslat, hogy hathatósabban kezdeményezzék a legnagyobb adósok ellen a felszámolási eljárást. (folyt.köv.)
1990. október 30., kedd 16:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (4. rész)
|
Ezután a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására tértek át a képviselők. Elsőként Surján László népjóléti miniszter ismertette a kormány előterjesztését. Megvilágította, hogy a törvénymódosításra azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette, és október 30-i hatállyal megsemmisítette a törvény végrehajtásra vonatkozó miniszteri rendeletnek egy kitételét. Így szabályozatlanná vált a táppénzkifizetés, s a táppénzszabályokra épülő más keresetpótló ellátások - köztük a terhességi és gyermekágyi segély, a gyed, a baleseti táppénz - területe. E joghézagot szünteti meg és szabályozza törvényi szinten a kormány javaslata.
Kis Gyula a szociális bizottság elnökeként kijelentette: támogatják az előterjesztett törvényjavaslatot, bizonyos pontosításokkal. Módosító indítványuk szerint ugyanis a táppénz összegét nem a keresőképtelenség első napját megelőző naptári évben elért kereset napi átlaga szerint kellene megálapítani, miként a kormány szándékozik tenni, hanem a betegség első napját közvetlenül megelőző 12 hónapban elért, legalább 20 napi kereset napi átlaga alapján. Mindez elejét venné annak, hogy - az időközbeni infláció miatt - kedvezőtlenebb helyzetbe kerüljenek az év végén táppénzre menők az év elején megbetegedetteknél.
Az általános vitában felszólaló Balogh Gábor (KNDP) úgy vélekedett: bár a kormány által előterjesztett javaslat valóban nem veszi figyelembe az infláció mértékét, s a jövőben e tekintetben változtatásra szorul, mégis azt kellene elfogadni.
A szociális bizottság indítványának életbe lépése - a rendelkezések visszamenő hatályú alkalmazása miatt - ugyanis maga után vonja az utóbbi öt esztendő több milliós táppénzes esetnek a felülvizsgálatát - erre pedig nincsen kapacitás. Solt Ottília SZDS-es képviselő ezzel szemben a szociális bizottság javaslata mellett érvelt. Hiszen a kormány tervezetéből adódóan az inflációs veszteség a beteget büntetné; ez pedig mindenképp elkerülendő. Az elhangzottakra reagálva Kis Gyula beszámolt arról: az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság szakemberei, akik együttműködtek a bizottsági javaslat kidolgozásában, jelzésük szerint vállalják a táppénzes esetek felülvizsgálásával járó többletmunkát. Ami egyébként, mivel más területeken csökkenne tevékenységük, nem lenne annyira megterhelő.
A törvényjavaslat általános vitájának bezárása után délután interpellációk és kérdések meghallgatásával folytatta munkáját az Országgyűlés. ( folyt. köv.)
1990. október 30., kedd 16:58
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (5. rész)
|
Az Országgyűlés munkájában bevezetett új gyakorlatnak megfelelően délután két órát szenteltek az interpellációkra és kérdésekre.
Az interpellációk sorában Kőrösfői László (MSZP) a magyar sport működőképességének megőrzése érdekében tette fel kérdéseit a művelődési és közoktatási miniszternek. Például azt firtatta: mikorra várható döntés a magyar sport számára kért gyors segélyről? Hogyan fordulhat elő az, hogy az Országgyűlés sport-albizottsága által kidolgozott tervezetet a minisztérium a kormány döntése ellenére nem terjeszti a kormány elé? Nem volna-e szükség arra, hogy a sport az állami költségvetés önálló fejezetévé váljék? Nem lenne-e indokolt önálló pénzalap megteremtése, s az, hogy a sportfogadásból származó nyereség ebbe a központi pénzalapba kerüljön? Nem bővíthetné-e ezt a nemzeti sportalapot a társadalombiztosítás bevételeinek egy vagy két százaléka?
Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter válaszában leszögezte: a tárca nem tekinti másodrendűnek a sportot, a testedzést. A kormány szándéka az, hogy egy egészséges, edzett, fizikailag is jól felkészült, továbbá művelt, a kultúra értékei iránt fogékony nemzedék felnevelésének feltételeiről gondoskodjék. Rövid távon azonban csak a sportélet még meglévő értékeinek megőrzésére törekedhetett. Hangsúlyozta: a tárca szükségesnek tartja a magyar sport önálló pénzalapjának megteremtését. Kezdeményezni fogja nemzeti sportalap létesítését, amelyet gyarapítanának a gazdálkodó szervek, vállalkozók adókedvezménnyel ösztönzött befizetései, a szerencsejátékokból, a sportfogadásból származó bevételek. Tárgyalni lehet arról, hogy ide kerüljön a társadalombiztosítási bevételek egy része is.
A miniszter kitért arra: a tárca az idén a sportintézmények fenntartására 30,5 millió forintot pótlólagos előirányzatként, további 10 millió forintot egyéb tartalékokból biztosított. Ahhoz azonban, hogy a sport ezt a évet átélje, összesen 70 millió forintra van szükség. A hiányzó 30 milliót a tárca minden forrásának igénybevételével teremtette elő. A miniszter egyetértett azzal, hogy a sportot az állami költségvetésnek is finanszíroznia kell. A választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. Oláh Sándor kisgazdapárti képviselő az alkotmányból, az Alkotmánybíróság földtörvénytervezettel kapcsolatos határozatából, valamint a nemzeti megújhodási programból idézve úgy ítélte meg, hogy azok a reprivatizáció kérdésében ellentmondásosak. Véleménye szerint csak egy tisztességes rendező elv létezik, nevezetesen: az elbírálható igénnyel jelentkező volt tulajdonost természetben kell kártalanítani államosított vagyonáért. (folyt. köv.)
1990. október 30., kedd 17:04
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (6. rész)
|
Csak az ezután megmaradó gazdasági egységeket lehet értékesíteni. Ezért kérte az előprivatizációs törvény módosítását.
Balsai István igazságügy-miniszter - ugyancsak idézve a nemzeti megújhodás programjából - kijelentette: semmiféle ellentmondást nem lát, így az előprivatizációs törvény módosítását sem tartja indokoltnak.
Viszontválaszként Oláh Sándor egy kirívó, konkrét példát említett meg igaza alátámasztásául. Tudomása szerint ugyanis egy Matolcsy György nevű személy - akinek személyi számát is felolvasta - 30 ezer forintért jutott hozzá igazgatótanácsi tagsághoz egy ,,jó bulinak,, látszó vállalkozásban. A személyi szám ismertetésével egyébként a képviselő az említett állampolgár személyiségi jogait sértette, erre Pusztai Erzsébet (MDF) hívta fel a plénum figyelmét, s az elnöklő Vörös Vince figyelmeztette is Oláh Sándort.
Mindezek után a miniszteri választ sem a képviselő, sem pedig az Országgyűlés nem fogadta el.
Tabajdi Csaba (MSZP) a határokon túl élő magyar nemzeti kisebbségek jogainak szavatolása érdekében tett kormányzati intézkedésekről, lépésekről kért részletes tájékoztatást, amelynek a megszabott válaszadási időt bőségesen túllépve eleget is tett Jeszenszky Géza külügyminiszter. Elsősorban nyugat-európai tárgyalások, tanácskozások, javaslatok, konvenciók, szerződések sorát ismertette. Mindezek ellenére az interpelláló szocialista párti képviselő csak azzal a fenntartással fogadta el a választ, hogy a kormány mielőbb kidolgoz egy átfogó cselekvési programot.
Ezután a képviselők kérdésekkel fordultak a tárcavezetőkhöz. Sipos Imre (FKgP) arról érdeklődött, mi lesz a Nemzeti Színház építésére befolyt adományok sorsa, s várható-e egyáltalán, hogy felépítik a teátrumot. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter válaszában emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Színház felépítésére elfogadott pályamű szerint az 1000 férőhelyes épület az Erzsébet (volt Engels) téren kapna helyet, s 8 milliárd forintba kerülne. A felajánlásokból napjainkig 450 millió forint gyűlt össze. A kormány döntése szerint a költségvetés támogatásával fel kell építeni a színházat, de erre csak a világkiállítás megrendezése után kerülhet sor.
Becker Pál (MDF) a pornográfia széles körű és korlátlan elterjedése miatt fordult az igazságügy-miniszterhez kérdésével: mikor készül el a pronográf termékek forgalmazását szigorúan szabályozó törvény? Annak hiányában ugyanis valóra válhatnak a nyugati jóslatok, s ,,Magyarország Európa bordélyháza lesz.,, (folyt.köv.)
1990. október 30., kedd 17:22
|
Vissza »
|
|
Az országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (7. rész)
|
Balsai István rámutatott, hogy az érvényben lévő jogszabályok kategorikusan tiltják a pornográf termékek forgalmazását; igaz, a rendelkezések a jelek szerint nem tűnnek hatékonynak. Ezért korszerűsítik az idevágó jogszabályokat. A szükséges törvénytervezetek előkészítését a minisztériumban már megkezdték.
Fodor András Attila MDF-es képviselő eredetileg az ,,SZDSZ különítmény garázdálkodása tárgyában,, kívánt a belügyminiszterhez fordulni; a kérdés feltevésétől azonban elállt.
A képviselői kérdések után az Országgyűlés megkezdte a társadalombiztosításról szóló törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat részletes vitáját. Balogh Gábor (KDNP) ismételten rámutatott, hogy amennyiben elfogadják a szociális bizottság módosító indítványát, és a munkaadókat visszamenőleg kötelezik a táppénzes esetek felülvizsgálatára; túlságosan nagy terhet rónak rájuk. Solt Ottília (SZDSZ) pedig újólag figyelmeztetett arra, hogy újra sürgős döntést várnak a képviselőktől, mert amennyiben késlekednek, másnaptól jogszabály híján már nem tudják a táppénzeket folyósítani.
Surján László miniszter a vitát lezáró válaszában kiemelte, hogy pillanatnyilag a kormány javaslatában látja a kérdést minden tekintetben rendező megoldást. Kétségtelen tény, ismerte el, hogy az inflációs ráta ily módon a táppénzre terhelődik. Kérte azonban a honatyákat: vegyék figyelembe, hogy a táppénz - amely nem lehet kevesebb a kereset 65 százalékánál - nem adózik. Ily módon a kereset ,,visszapótlása,, végeredményben magasabb a 65 százaléknál.
Az Országgyűlés végül szavazással elutasította a szociális bizottság módosító indítványát, és a kormány által benyújtott törvényjavaslatot teljes egészében elfogadva módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt. A döntéssel végső soron nem tartalmában, hanem jogi formájában változtattak az eredeti szabályokon. A joghézagot megszüntető törvénymódosítás október 31-től, szerdától lép életbe. (folyt. köv.)
1990. október 30., kedd 18:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (8. rész)
|
Utolsó napirendi pontként tárgyalta az Országgyűlés azt a parlamenti határozattervezetet, amely Magyarország csatlakozásáról intézkedik az Európa Tanács Alapszabályához, illetve az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló Általános Egyezményhez. A törvényhozás rövid vita után ellenszavazat nélkül elfogadta a történelmi jelentőségű határozatot, s ezzel gyakorlatilag megtette az utolsó lépést Magyarország csatlakozásának irányába az európai integrációs szervezethez. Ugyanezen határozat részeként döntött a törvényhozás arról is, hogy Magyarország aláírja az Európai Emberi Jogi Egyezményt.
Az országgyűlési határozat vitájában felszólalók - pártállástól függetlenül - hangsúlyozták az Európa Tanácshoz való csatlakozás rendkívüli jelentőségét. Rámutattak, hogy e lépéssel Magyarország visszatér ahhoz az Európához, amelybe évezredes múltja ágyazódik, s amelyből önhibáján kívül szakadt ki. Katona Tamás külügyi politikai államtitkár különös örömmel nyugtázta, hogy a közép-kelet-európai térség államai közül elsőként Magyarországot érdemesítették arra, hogy tagjává váljon az európai integrációs szervezetnek. Ez nem valamiféle kegy Magyarország számára, hanem annak elismerése, hogy hazánk maradéktalanul teljesítette mindazon feltételeket, amelyeket a felvételre jelentkezőkkel szemben támasztanak. Ilyen követelmény a többpártrendszerű szabad választások lebonyolítása, az önkormányzati szabadság érvényesítése, az emberi jogok tiszteletben tartása, a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szavatolása. Igaz ugyan, hogy Magyarország elsőként csatlakozhat az Európa Tanácshoz, ám ezt nem valamiféle előnyszerzésre fogja használni; éppen ellenkezőleg az úttörőszerep kötelezettséget ró Magyarországra szomszédai irányába is. Hazánknak érdeke, hogy a szomszédban élő nemzetek megtalálják boldogulásuk útját, s ne szigetelődjenek el Európától. Ezért hazánk szószólója lesz annak, hogy valamennyi szomszédos állam felvételt nyerhessen az Európa Tanácsba, amennyiben teljesíti a tagság iránt támasztott feltételeket. Ezen elkötelezettségét hazánk gyakorlati lépésekkel fogja igazolni, hiszen Európa nem ígéreteket, hanem tetteket vár Magyarországtól.
Az Országgyűlés felhatalmazása nyomán hazánk az Európa Tanács miniszteri bizottságának november 6-i római ülésén kap alkalmat arra, hogy csatlakozzék a két egyezményhez, illetve aláírja az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményt.
Az országgyűlési határozat meghozatalával a Parlament röviddel este 6 óra előtt befejezte munkáját. (MTI)
1990. október 30., kedd 18:31
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
D17, szept 19-20. Antall József az EKA tagjaihoz
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Nyers Rezsőt megkérdeztem, hogy ez a mostani aláírás valamiféle együttműködés eredménye-e az MSZMP és az MDF között. Ő ezt nem cáfoltza, sőt további együttműködési lehetőségeket említett. Másnap, az MDF sajtótájékoztatóján, kifejezetten e nyúlfarknyi írás miatt, az MDF vezetői, kiváltképp pedig Antall József, hosszas magyarázgatásba fogtak, miszerint szó sincsen MDF-MSZMP-paktumról. A későbbi miniszterelnök személy szerint engem szapulva meglobogtatta nemzetközi újságíró-igazolványát, azt bizonygatva, hogy tudja ő, milyen az igazi újságírómorál."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|