|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Október 23-a Bizottság közleménye
"Megállapodás született abban is, hogy az október 23-i ellenzéki
megemlékezéseket pártpolitikai szempontok fölé emelkedve szervezik."
BBC, Panoráma:
Az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása
"... a lengyel
megállapodással szemben itt most teljesen szabad többpártrendszerben
végrehajtandó választásokról van szó. Tehát nincs az a fajta
megszorítás, ami Lengyelországban volt, hogy például a parlamentben,
legalábbis az alsóházban, a Szejmben a szavazatok, illetve a helyek
kétharmada a kommunista párt, illetve szövetségesei számára volt
külön félretéve. Magyarországon ez nem lesz. Tehát ez is fontos,
hogy teljes átmenetről van szó a szabad választásokhoz.
Persze azáltal, hogy az elnökválasztásokat most az év folyamán
megtartják, még a parlamenti választások előtt, mégis van arra
valami jelzés - most megint úgy látom, hogy Moszkva számára -, hogy
a kommunista párt, vagy legalábbis annak egy szárnya Pozsgay Imre
vezetése alatt mégis csak a hatalomnak egy fontos részét megtartja a
következő négy év folyamán."
|
|
|
|
|
|
|
Kiútkeresés Európa közepén
|
München, 1989. augusztus 16. (SZER, Világhíradó) - Kiútkeresés Európa közepén - ez a címe az egyhetes martonvásári sorsközösségi tábornak, amely a hét végén Sopronban fejezi be találkozóját, csatlakozna a vasfüggöny helyi szombat-vasárnap megtartandó "Páneurópai piknikhez". A sorsközösségi tábor minden napján egy-egy szomszédos ország a téma. A "Vízágyúk a Vencel téren" címmel megtarott Csehszlovákia-napra több prágai meghívott nem jelent meg. A szervezők nem tudják miért: ezekben az augusztus 21-iki évfordulót megelőző napokban a prágai magánlakások telefonjai nem működnek. A találkozón számos szlovákiai magyar vesz részt. A Csehszlovákia-nap programján jelen volt két prágai fiatalember a Demokratikus Kezdeményezés csoporttól. A nap eseményeiről Varga Györgyöt kérdezem, a sorsközösségi tábor Csehszlovákia-napjának vitavezetőjét és tolmácsát. - A két fiatalember, akik a Demokratikus Kezdeményezést képviselték, ismertették velünk a jelenlegi csehszlovákiai helyzetet, majd az egyes polgárjogi mozgalmak alakulóban lévő programjairól esett szó, végül pedig 1968 volt - mondjuk így - a cseh résznek a zárótémája. Ezt követően Kézler István kapott szót, aki a szlovák-magyar és a szlovák-cseh kérdésről beszélt részletesebben. - A kérdések az előre megadott témákhoz kapcsolódtak, vagy pedig elkanyarodott a vita a nemzetiségi kérdésről, ami minden bizonnyal a jelenlévő magyarokat elsősorban érdekelte, és más aktuális kérdések felé is? (folyt.)
1989. augusztus 16., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kiútkeresés - 1. folyt.
|
- Természetesen rengeteg olyan kérdés is volt, ami az elhangzottakra vonatkozott, de nagyon hamar kiderült, hogy Magyarországon vagyunk, és a magyar problémákat kérdezték a csehországi vendégektől. Nevezetesen azt, hogy milyen úgynevezett tömegbázissal bírnak ezek az ellenzéki mozgalmak, hogy sikerült-e befolyásra szert tenniük a munkásság körében, vagy pedig az értelmiségre korlátozódik-e az akciórádiuszuk? A másik igen jelentős kérdés volt, ami előtt megmondom őszintén ezek a fiatal prágai vendégek elég értetlenül álltak, ezek a magyar nemzetiség helyzetére vonatkozó kérdések voltak, amire inkább Kézler István próbált válaszolni. Olyan kérdések ezek - főleg az első -, amire nagyon válaszolni ma Csehszlovákiában, hiszen ezeknek a szervezeteknek még arra sincs lehetőségük, hogy saját tagságukat nyilvántartsák, mert ez különféle veszélyekkel jár. Tehát nem lehet tulajdonképpen tudni, hogy az egyes szervezeteknek hány tagja vagy az egyes aláírás-akcióknak pontosan hány aláírója van, hiszen vannak úgynevezett titkos aláírók is. A Charta-77-nek is nem egy ilyen titkos aláírója van, aki ugyan aláírta például a Charta-77-et, de zároltatta a nevét. Én mint vitavezető megpróbáltam annak a véleményemnek hangot adni, hogy abszolút prioritása van az általános emberi jogok helyzetének Csehszlovákiában, mert ezek olyan katasztrofális állapotban vannak, hogy amíg nem sikerül megnyugtatóan rendezni ezeket a problémákat, addig a nemzetiségi kérdésben sem várható lényeges javulás. (folyt.)
1989. augusztus 16., szerda
|
Vissza »
|
|
- Kiútkeresés Európa közepén - 2. folyt.
|
- Erre tulajdonképpen a délután adta meg a választ, hiszen a táborban nagyon sokan voltak Szlovákiából magyarok. A két prágai fiatalember a szlovákiai magyarokkal félrevonult egy füves területre és órákon keresztül beszélgettek erről a kérdésről. Láthatóan igen nagy érdeklődéssel tájékozódtak. Azt hiszem, hogy a sorsközösséget, ami a tábor neve is, végül is tudatosították magukban a beszélgetés folyamán. - Tudnak-e valamit arról, hogy a csehszlovákiai résztvevőknek - akik azóta visszautaztak - nem történt-e valami bántódásuk, vagy bármi probléma nem adódott-e abból, hogy részt vettek ezen a magyarországi táborozáson? - Nincs még hírünk, mert tegnap este utaztak el, de hát nagyon remélem, hogy ennek a két fiatalembernek nem lesz bántódása. Ezt annál is inkább remélem, mert készítettem velük egy rövid interjút a rádió, Szabad Európa Rádió csehszlovák osztálya részére, és igencsak aggódom értük. De az az igazság, hogy ez a két fiatalember nagyon visszafogott volt az előadás során és a nyilatkozatuk során is. +++
1989. augusztus 16., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
D17, szept 19-20. Antall József az EKA tagjaihoz
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Nyers Rezsőt megkérdeztem, hogy ez a mostani aláírás valamiféle együttműködés eredménye-e az MSZMP és az MDF között. Ő ezt nem cáfoltza, sőt további együttműködési lehetőségeket említett. Másnap, az MDF sajtótájékoztatóján, kifejezetten e nyúlfarknyi írás miatt, az MDF vezetői, kiváltképp pedig Antall József, hosszas magyarázgatásba fogtak, miszerint szó sincsen MDF-MSZMP-paktumról. A későbbi miniszterelnök személy szerint engem szapulva meglobogtatta nemzetközi újságíró-igazolványát, azt bizonygatva, hogy tudja ő, milyen az igazi újságírómorál."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|